Mit jelent a kegyeleti jog? Hogyan védik?

2021. 02. 16., 18:00

Az embert életében személyiségi jogok széles köre illeti meg, amelyeket a jogrendszer védelemben részesít, megsértőinek pedig különböző jogi következményekkel kell számolniuk. Az elhunyt személyek esetén személyiségi jogokról már nem beszélhetünk klasszikus értelemben, hiszen az érintett már nem élő személy. Azonban a jog mégis védelemben részesíti az elhunyt személy emlékét a kegyeleti jog formájában. Mit jelent a kegyeleti jog, és hogyan védik? Mit érdemes tudni róla? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mit jelent a kegyeleti jog?

Az ember életében jogképes, ami azt jelenti, hogy jogai és kötelezettségei lehetnek. A hazai jogi szabályozás szerint halálával megszűnik az ember jogképessége, azaz többé nem illethetik jogok sem. Ugyanakkor az elhunyt emléke, az iránta érzett tisztelet, amely a családjában és a közelebbi – távolabbi környezetében tovább él, jogi védelmet kap a kegyeleti jog formájában. 

A kegyeleti jog megsértése

A kegyeleti jog megsértését jelenti az elhunyt emlékének megsértése. Az elhunyt emlékének megsértése sokféle módos megvalósulhat. Alapvetően minden olyan magatartás tanúsítása kegyeleti jogot sértőnek minősülhet, amely az elhunyt életében a személyiségi joga megsértéseként lenne értékelhető. Ennek feltétele, hogy az adott jog értelmezhető legyen az elhunyt személy vonatkozásában is. Például nyilván az elhunytnál már nem értelmezhető az élethez, egészséghez fűződő jog, de a jó hírnévhez való jog igen.

  • A kegyeleti jog megsértése gyakran az elhunyt becsületének vagy jó hírnevének megsértése, sírhelyének meggyalázása útján valósul meg.
  • Előfordul az elhunyt a nevével, képmásával, egyéb személyes adataival való visszaélés is. Védelemben részesül az elhunyt személy hozzátartozóinak azon igénye is, hogy az elhunytat eltemettessék és neki méltó, illő síremléket állíttassanak. Utóbbi esetben figyelembe kell venni azt is, ha az örökhagyó végintézkedésében rendelkezett a temetésének helyéről, módjáról. A bíróság megállapította a kegyeleti jog megsértését abban az esetben is, amikor a gyermeket nevelő szülő nem értesítette a gyermek haláláról és temetésének helyéről, idejéről a külön élő szülőt.

A kegyeleti jog megsértésének következményei

A kegyeleti jog megsértése miatt bírósághoz lehet fordulni. A perindításra jogosultak az elhunyt hozzátartozói. Keresettel élhetnek továbbá azok a személyek is, akiket az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített (pl. végrendeleti örökös, hagyományos) akkor is, ha ők nem hozzátartozók.

Kegyeleti jog megsértése esetén ugyanazokkal az igényekkel lehet élni, amelyekkel a személyiségi jogok megsértése esetén. A keresetindításra jogosult személy az eset körülményeihez képest követelheti:

  • a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
  • a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
  • azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot,
  • a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását
  • azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. A vagyoni előny átengedését csak az elhunyt örököse követelheti, más – nem örökös – hozzátartozó nem.
  • A kegyeleti jogot megsértő személytől sérelemdíj megfizetését is lehet követelni. A sérelemdíj összegét a bíróság mérlegeléssel állapítja meg. A sérelemdíj funkciója a kegyeletsértéssel okozott hátrány anyagi kárpótlása, továbbá a jogsértő személy visszatartása a hasonló jogsértésektől.

Az elhunyt eltemetése

A tisztességes és méltó temetés, valamint az elhunyt nyughelye előtt való tiszteletadás joga mindenkit megillet, és a kegyeleti jog része. Nem véletlen, hogy az elhunyt eltemetéséről törvény is rendelkezik.

  • Az elhunyt temetéséről elsősorban az a személy köteles gondoskodni, aki a temetést szerződésben vállalta. Ilyen személy lehet például, akivel az elhunytnak tartási vagy életjáradéki szerződése volt.
  • Ha nincs olyan személy, aki szerződés alapján köteles a temetésre, akkor az köteles a temetésről gondoskodni, akit erre az örökhagyó végrendelete kötelez.
  • Végintézkedés hiányában a temetésről gondoskodni köteles az elhunyttal a halálát megelőzően együtt élő házastárs vagy élettárs.
  • A fentiek szerinti házastárs vagy élettárs hiányában az elhunyt eltemettetésére az egyéb hozzátartozók kötelesek a törvényes öröklés rendjének megfelelően, tehát elsődlegesen az elhunyt gyermekei.

Hamvasztásos temetés esetén fontos rendelkezés, hogy amennyiben a hamvakat temetőn, illetve temetkezési emlékhelyen kívül helyezik el, úgy az eltemetésre köteles személynek nyilatkozatban kell vállalnia a következőket:

  • az urnát a kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja,
  • az elhunyt hozzátartozóinak, valamint a végrendeleti juttatásban részesített személyeknek a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja,
  • a közeli hozzátartozókat az urna elhelyezésének megváltozásáról tájékoztatja.

A fentiek elmulasztása a kegyeleti jog megsértését eredményezi.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-12 21:10:35
Csak a személyre szabott és élményalapú munkahelyek képesek hosszú távon megtartani az értékes munkaerőt – hangzott el a FIVOSZ hétfői HR-konferenciáján, ahol panelbeszélgetésen keresték a választ arra, hogy milyen az ideális munkahely 2024-ben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS