A fiatal édesanyáknak járó személyijövedelemadó-mentesség radikálisan átalakítja az adórendszer ezen szegmensét, míg az ESG jelentések elhalasztása csak látszólag jelent könnyebbséget a vállalkozásoknak – véli a Niveus szakértője.
Adómentesség a 30 év alatti anyáknak: célzott, de szelektív könnyítés
„A 2026-tól bevezetendő teljes adómentesség jelentős lépés a fiatal anyák anyagi támogatásában, ugyanakkor új társadalmi kérdéseket vethet fel” – véli Bagdi Lajos, a Niveus partnere. Míg 2025-ben még havi 98 ezer forintnyi adómegtakarítás volt a kedvezmény felső korlátja, jövőre ez korlátlanná válik, kizárólag munkaviszonyból származó jövedelem esetén. A kedvezmény sorrendben a 25 év alatti fiatalok kedvezménye után következik, más kedvezmények – például az első házasoké – lényegében értelmüket vesztik ebben a csoportban.
Két év haladék az ESG-jelentésekre – A banki elvárások ezt felülírják
Bár a fenntarthatósági jelentések kötelező bevezetését a jogalkotó 2027-re halasztaná, ez a haladék sok céget megtéveszthet. Az MNB tavaly szeptemberben kiadott ajánlása alapján ugyanis 2025. júliusától az 500 millió forint feletti vállalati hitelekhez kötelező lesz ESG kérdőívet kitölteni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a bankok már idén elkezdik az ügyfelek környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kockázatainak értékelését.
A hitelhez vezető út: ESG-megfelelés nélkül nem lesz pénz
„A cégek egy része még nem is hallott arról, hogy jövő nyártól ESG-kérdőívet kell kitöltenie, ha nagyobb hitelre van szüksége, ami komoly versenyhátrányt jelenthet azokkal szemben, akik már készülnek” – figyelmeztet Bagdi Lajos. A standardizált MNB-kérdőív első körben az 500 millió forintot meghaladó kölcsönökre vonatkozik, de a következő három évben fokozatosan minden 100 millió forint feletti hitelnél kötelezővé válik. A banki gyakorlat ezzel egységesedik, és nem lesz már elég néhány formális válasz: a pénzintézetek komoly, dokumentált ESG-teljesítményt fognak vizsgálni.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”