Milyen védelmet kap a know-how?

Mi a know-how?

A know-how az üzleti titok egyik altípusának tekinthető védett ismeret, amely vagyoni értékkel bír. Lehet gazdasági tevékenységhez kötődő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása. Leggyakrabban a gyakorlatban megszerzett, tapasztalati tudás formájában jelenik meg és általában technológiai vagy üzleti jellegű ismereteket takar. Gyakran kötődik más szellemi alkotásokhoz, például szabadalomhoz, használati mintaoltalomhoz. Ennek oka, hogy egyes szellemi alkotások gyakorlati alkalmazásához szükséges az ahhoz kapcsolódó gyakorlati, tapasztalati ismeret.

Know-how-ról akkor beszélhetünk, ha az ismeret azonosításra alkalmas módon került rögzítésre. A rögzítés módját a törvény nem szabályozza. Így minden olyan módszer lehetséges, amely biztosítja, hogy az ismeret elkülöníthető és ellenőrizhető legyen. Például dokumentumban, leírásban, rajzban való rögzítés.

Know-how-nak csak olyan ismeret minősülhet, amely titkos. Ez egyrészt azt jelenti, hogy egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető. Ha az információ közkincs, tehát bárki által megismerhető, akkor nem lehet know-how. Ide tartozik az is, ha maga az információ birtokosa hozza nyilvánosságra és teszi bárki által megismerhetővé.

A titkosság másik oldala, hogy a jogosultnak a titok megtartása érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartás kell tanúsítania. Ez azt jelenti, hogy egy ismeret csak akkor know-how, ha tulajdonosa védi is attól, hogy illetéktelen személyekhez kerüljön. Ilyen titoktartási intézkedés lehet például a titoktartási megállapodások aláírása vagy annak biztosítása, hogy a vállalatnál csak az ismerhesse meg a know-how-t, akinek a munkaköre ellátásához szükséges.

A know-how felhasználása, megismerhetősége

A jogosultat illetik meg a védett ismerethez fűződő jogok.
– Így ő jogosult arra, hogy a védett ismeretet felhasználja, hasznosítsa, mással közölje vagy nyilvánosságra hozza.
– A jogosult megteheti, hogy a védett ismeret hasznosítására ellenérték fejében vagy ingyen másnak engedélyt ad.
– Megteheti azt is, hogy a jogokat, vagy ezek valamely részét más személyre átruházza.

A know-howra vonatkozó jogok megsértését jelenti, ha valaki a védett ismeretet vagy annak valamely részét jogosulatlanul megszerzi, mással közli vagy nyilvánosságra hozza, azaz felfedi. Szintén a know-how védelmének sérelmét jelenti a jogosultalan hasznosítás. Például, ha engedély nélkül vagy a felhasználási engedély kereteit túllépve hasznosítja azt valaki.

Vannak olyan esetek is, amikor lehetséges jogszerűen megszerezni a know-how-t alkotó ismeretet a jogosult engedélye nélkül is.
– Ilyen például, ha valaki a jogosulttól függetlenül önálló fejlesztése vagy felfedezése útján jut a védett ismerethez.
– Jogszerűen megszerezhető a védett ismeret akkor is, ha például valaki jogszerűen jut egy termékhez vagy vesz igénybe szolgáltatást és ennek elemzése, vizsgálata során jön rá a know-how-ra. Ebben az esetben azonban ügyelni kell arra, hogy terheli-e külön kötelezettség a védett ismeret megőrzésére. Ha ugyanis a szolgáltatás igénybevételekor a védett ismeretre vonatkozó titoktartási kötelezettséget vállalt, akkor a megismert tudást nem adhatja tovább, nem hasznosíthatja a jogosult engedélye nélkül.
– Nem sérti a know-how-ra vonatkozó jogot az sem, ha valaki a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg. Ugyanis nem számít a jog megsértésének, ha valaki a jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethető, az adott helyzetben általában elvárható magatartással jut az ismeret birtokába.

A jogsértés következményei

Ha a know-how-hoz fűződő jogokat megsértik, akkor a jogosult többféle következményből választhat:
– Kérheti a bíróságtól a jogsértés tényének megállapítását.
– Kérheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.
– Igényelheti a jogsértő áru előállításának, kínálásának, nyújtásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltását.
– Kérheti a jogsértő áru megsemmisítését vagy kivonását a kereskedelmi forgalomból, feltéve, hogy a kereskedelmi forgalomból történő kivonás nem csökkenti a know-how védelmét.
– Igényelheti a jogsértő áru visszahívását a kereskedelmi forgalomból vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.
– Kérheti a jogsértő általi adatszolgáltatást a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, a jogsértő hasznosításra kialakított üzleti kapcsolatokról.
– Igényelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását.
– Kérheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését.
– Kérheti a know-how-t tartalmazó vagy azt megtestesítő dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus adatállományok összességének vagy egy részének megsemmisítését, vagy a jogosult részére történő átadását.
– Igényelheti az ügyben hozott határozat közzétételét (pl. napilapban, internetes sajtótermékben).
– Lehetősége van arra is, hogy a megsértés miatt őt ért károkért kártérítést is követeljen.
– A bíróság a törvényben meghatározott feltételek esetén pénzbeli ellentételezést is elrendelhet a jogosult javára.


Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda