Milyen nyelven kell szerkeszteni a külföldiekkel kötendő szerződéseket?

2019. 07. 03., 16:30

Az üzleti folyamatok manapság olyannyira nemzetközivé váltak, hogy teljesen természetes az egyes szereplők számára, ha egy adott ügyletben más állampolgárságú, illetve anyanyelvű személyek, vagy külföldi vállalatok állnak a túloldalon. Az érintettek általában kiforrott gyakorlattal rendelkeznek az ilyen típusú ügyletek lebonyolításában, ugyanakkor érdemes áttekinteni, hogy az együttműködés kereteit rögíztő írásbeli megállapodások szövegezésekor mire kell odafigyelni, ha a szerződő fél nem beszél magyarul.

A legfontosabb szempontokat az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője tekintette át.

A határon átnyúló üzleti kapcsolatok esetében klasszikusan azzal az alapfelállással  találkozunk, hogy a potenciális üzleti partnerek, illetve képviselőik nem beszélnek egyetlen közös nyelvet sem. Dacára az angol nyelv nemzetközi kereskedelemben betöltött domináns szerepének, a kis- és középvállalatok szintjén korántsem magától értetődő az idegen nyelv ismerete. A szükséges nyelvismeret hiánya ugyanakkor nem kell, hogy gátat szabjon a felek együttműködésének és írásbeli megállapodásának, ha egyébként az ügylet megkötése mindkettejük jól felfogott üzleti érdeke.

Mit mond erről a magyar jog?

Egy olyan szerződés esetében, amely közös nyelvet nem beszélő felek között jön létre, mindenekelőtt a Ptk. idevonatkozó rendelkezéséből érdemes kiindulni, amely kimondja, hogy amennyiben adott egy személy, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, abban az esetben magából az okiratból ki kell tűnnie annak, hogy az okirat tartalmát vagy egy tanú, vagy az okiratot hitelesítő személy a nyilatkozó személynek megmagyarázta. Ennek hiányában az írásbeli jognyilatkozat érvénytelen – mutat rá dr. Nyitrai Tibor, az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Az idézett szabály korábban értelmezési kérdéseket vetett fel, ugyanis megvolt az elvi lehetősége annak, hogy a semmiségi okra a nyilatkozattevő fél hátrányára is hivatkozni lehessen. 2016 júliusától ugyanakkor a Ptk. kiegészült egy olyan rendelkezéssel, amely egyértelmű helyzetet teremt, hiszen rögzíti, hogy az érvénytelenségre kizárólag a nyilatkozattevő személy érdekében lehet hivatkozni.

Szeretnék szerződést kötni külföldi partneremmel. Hogyan csináljam?

Tegyük fel, hogy egy lengyel cég hazánkban szeretne egy építőipari beruházást megvalósítani és a kivitelezési munkálatok elvégzésére megállapodna egy magyar vállalkozással. A lengyel cég elöljárói Magyarországra érkeznek a kivitelezési szerződés aláírása céljából – adódik a kérdés: hogyan nézzen ki a szerződés szövege? A Ptk. fenti előírása miatt alapvetően két út kínálkozik a felek számára:

  1. A felek megszerkesztik a szerződést kizárólag magyar nyelven, majd a végleges változatot aláírja mind a magyar, mind a lengyel fél. Ahhoz, hogy az ily módon előkészített okirat érvényes legyen, az szükséges, hogy azt vagy tanúk, vagy egy hitelesítő személy aláírásukkal lássák el, illetve magából az okirat szövegéből ki kell tűnnie annak, hogy valamelyik tanú, illetőleg a hitelesítő személy (pl. ügyvéd vagy közjegyzői okiratba foglalás esetén a közjegyző) elmagyarázta a szerződés tartalmát a magyarul nem beszélő lengyel cégvezetőknek.
    A jogszabály megfogalmazása szerint az okirat tartalmát kell megmagyarázni a nyilatkozattevő részére. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy a magyarázatnak milyen részletesnek kell lennie és pontosan mire kell kiterjednie. Egy bonyolult, terjedelmes megállapodás tekintetében könnyen félreértésekhez vezethet az egynyelvű okirat alkalmazása, illetve adott esetben felvetődhet a tanú vagy a hitelesítő személy felelőssége is. Visszakanyarodva a példánkhoz: ha a kivitelezési munkálatok elvégzése során vita alakul ki a felek között, a lengyel fél jó eséllyel hivatkozhat érvénytelenségi okra, ha a szerződés nem tartalmazza a magyarázatra vonatkozó záradékot, illetőleg a záradék szövege nem megfelelő.
  2. A másik megoldás, hogy a szerződő felek kétnyelvű okiratot készítenek és a szerződéses rendelkezéseket magyar, illetve lengyel nyelven egyaránt rögzítik. Ebben az esetben nem szükséges tanú, illetve hitelesítő személy közreműködése, a felek minden további nélkül érvényes megállapodást köthetnek egymással függetlenül attól, hogy nem beszélnek közös nyelvet. Ezen megoldás alkalmazása esetén mindössze a fordítási pontatlanságból eredő eltérések jelenthetnek kockázatot, amely eltérések nem is feltétlenül emberi mulasztásra vezethetők vissza: előfordul, hogy egy adott szakkifejezés különböző nyelvi megfelelői között árnyalati eltérések lehetnek, amelyeknek azonban egy jogvita esetén jelentőségük lehet. Két- vagy többnyelvű okiratok alkalmazásakor – az értelmezésből fakadó problémák, illetve a váratlan helyzetek megelőzése érdekében – feltétlenül javasolt annak rögzítése a szerződésben, hogy értelmezési kérdések felmerülése esetén mely változat az irányadó – zárta gondolatait dr. Nyitrai Tibor.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS