Milyen következményekkel járhat a késedelem?

2021. 04. 27., 19:00

Ha valamivel elkésünk, annak a mindennapi életben is lehetnek hátrányos következményei. Ha valamely jog által előírt kötelezettség teljesítésével esünk késedelembe, annak jogi jellegű következményei is lesznek. Különösen a szerződéses kötelezettségek esetén érdemes tisztában lenni a késedelem következményeivel. Mit értünk késedelem alatt? Melyek a legfontosabb következményei? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Mikor eshetünk késedelembe?

Jogi értelemben akkor esik valaki késedelembe, ha a szerződés vagy jogszabály által előírt kötelezettségét nem teljesíti az előírt határidőben. A késedelem leggyakrabban a szerződések teljesítése kapcsán kerül szóba, azonban más területeken is találkozhatunk vele. Például késedelem az is, ha valaki az adóbevallását nem nyújtja be határidőre.

A szerződések szempontjából a késedelem a szerződésszegés egyik formája. Akkor esik valaki késedelembe, ha a kötelezettségét annak esedékességekor nem teljesíti. Késedelem esetén legtöbben a pénzfizetési késedelemre gondolnak, de késedelemről bármely, szerződésben kikötött szolgáltatás esetén beszélhetünk. Például késedelem az is, ha a vállalkozó határidőre nem építi fel az épületet.

Mi az esedékesség, azaz mikor teljesítünk időben?

Esedékességnek azt az utolsó időpontot nevezzük, amikor a kötelezett még hátrányos következmények nélkül teljesítheti a kötelezettségét. Az esedékesség jellemzően határidőként vagy határnapként kerül meghatározásra. A határidő egy időszakot foglal magában, amelynek utolsó napjáig a kötelezettség késedelem nélkül teljesíthető. Például, ha a határidő március 31., akkor a kötelezett akár március 10-én, akár március 31-én teljesít, nem esik késedelembe.

Határnapról abban az esetben beszélünk, ha a kötelezettséget az adott napon kell teljesíteni. Így érdemes figyelni arra, hogy határnap esetén nem csak a megadott napot követő teljesítés, de bizonyos esetekben a határnapot megelőző teljesítés is problémás lehet. Viszont a jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést is köteles elfogadni, ha ez lényeges jogi érdekét nem sérti, és a kötelezett az ezzel járó többletköltséget viseli.

A teljesítés idejét szerződésben kikötött kötelezettség esetén rendszerint maga a szerződés határozza meg. Ha a szerződés konkrét teljesítési időt nem állapít meg, de a szerződésben foglalt szolgáltatás rendeltetéséből a teljesítési idő megállapítható, akkor a szolgáltatást ebben az időpontban kell teljesíteni. Ha a teljesítés idejét ilyen módon nem lehet megállapítani, akkor a kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni.

A teljesítés követelhetősége késedelem esetén

A késedelem nem mentesíti a kötelezettet a kötelezettségének teljesítése alól. Ezért, ha a kötelezett késedelembe esett, a jogosult továbbra is követelheti a kötelezett teljesítését, még akkor is, ha késedelem menthető okból következett be. A jogosult tehát megteheti, hogy akár bírósági úton kényszerítse ki a kötelezettség teljesítését. 

Elállás késedelem esetén

Előfordulhat, hogy a teljesítést a jogosult már nem kívánja követelni, mert például a késedelem miatt már nem áll érdekében a kötelezettség teljesítése. Ilyen esetben a jogosultat megilleti a szerződéstől való elállás joga.

Főszabály szerint a jogosult akkor állhat el a szerződéstől, ha a késedelem folytán a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt. Az érdekmúlást vita esetén a jogosultnak kell bizonyítania.

Nincs szükség azonban az elálláshoz az érdekmúlás bizonyítására, ha a szerződés alapján vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetéséből fakadóan a meghatározott teljesítési időben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni. Például, ha a cukrász a megrendelt tortát nem készítette el az esküvőre, akkor ezt utóbb már nem tudja teljesíteni. Ilyen esetben a megrendelő elállhat a szerződéstől.

Nincs szükség az érdekmúlás bizonyítására akkor sem, ha a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzött, és a póthatáridő is eredménytelenül telt el. Például, ha a fizetési késedelembe esett vevőnek a fizetés teljesítésére az eladó póthatáridőt tűzött, de e határidőn belül sem teljesít, az eladó elállhat a szerződéstől.

Természetesen a felek a szerződésben is kiköthetnek elállási jogot késedelem esetére. Így kiköthetik például azt is, hogy amennyiben a kötelezett határidőben nem teljesít, akkor a jogosult minden további felszólítás nélkül elállhat. 

A késedelem további következményei: késedelmi kamat, kártérítés, kötbér, behajtási költségátalány 

  • A késedelmi kamat

A késedelmi kamat talán a késedelembe esés legismertebb következménye. Késedelmi kamatot az köteles fizetni, aki pénztartozás esetén fizetési kötelezettségével késedelembe esett. A késedelmi kamat mértékét a felek meghatározhatják a szerződésben. Ha ezzel a jogukkal nem élnek, akkor a késedelmi kamatot a Polgári Törvénykönyv határozza meg. Ezt szokták törvényes késedelmi kamatnak nevezni.

A Ptk. szerinti törvényes késedelmi kamat a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. Ez azt jelenti, hogy ha valaki március 1-jén esett késedelembe, akkor a március 1-től június 30-ig terjedő időszakra a naptári félév első napján, azaz január 1-jén érvényes alapkamattal azonos a késedelmi kamat százalékos mértéke.

Ha vállalkozások közötti viszonyról van szó, akkor a késedelmi kamat törvényben meghatározott összege az általánosnál magasabb, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékkal növelt értéke. 

Abban az esetben, ha a késedelembe esett fél a szerződésszegésével a másik félnek kárt okozott, akkor köteles ezt is megtéríteni, amennyiben a késedelem alól nem tudja magát kimenteni. Pénztartozás esetén a késedelmi kamatot meghaladó kárt kell megtéríteni.

  • A kötbér

Amennyiben a felek a szerződésben a késedelem esetére kötbér fizetését írták elő, akkor a késedelembe esett fél köteles a szerződésben kikötött késedelmi kötbér összegét megfizetni. Tekintettel arra, hogy a kötbér célja az átalány-jellegű kártérítés, ezért a károsult fél a kötbért meghaladó további kárának megtérítését is követelheti.

A vállalkozások közötti szerződés esetén, amennyiben fizetési késedelem lép fel, a jogosult behajtási költségátalányt is követelhet. A költségátalány mértéke – a pénztartozás összegétől függetlenül – 40 eurónak a késedelembe esés napján érvényes jegybanki alapkamat szerint forintban kifejezett értéke.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS