Milyen jogi védelemben részesülnek a szoftverek?

2020. 05. 18., 16:00

A legkülönbözőbb szoftverek az elmúlt évtizedekben a gazdaság, a tudomány, és az emberek mindennapi életének szerves részeivé váltak. Számos olyan tevékenység létezik, amelyek megvalósítása szoftverek nélkül manapság már nem, vagy csak nehezen lenne elképzelhető. A szoftver rendszerint jelentős vagyoni értéket is képvisel. Milyen jogi védelemben részesülnek a szoftverek? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mit értünk szoftver alatt?

A szoftver a szerzői jog szabályai alapján kap jogi oltalmat. A szerzői jogról szóló törvény külön is rendelkezik a szoftver védelméről. A törvény szoftver alatt a számítógépi programalkotást és a hozzá tartozó dokumentációt érti, külön kiemelve annak akár forráskódban, akár tárgykódban rögzített formáját. A törvény külön nevesíti a felhasználói szoftvert és az operációs rendszert. Az informatika rohamos fejlődésével a szoftverek ennél sokkal változatosabb formában is megjelennek. A törvény a szoftver bármely más formában rögzített fajtáját is általános védelemben részesíti.

Fontos tudni, hogy a szoftver szerzői jogi oltalma nem terjed ki az annak alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy matematikai műveletre. Szintén érdemes tudni, hogy a szoftver nem szabadalmaztatható, mert nem minősül találmánynak, még akkor sem, ha maga a szoftver iparilag alkalmazható.

Mit tartalmaz a szoftverek szerzői jogi védelme?

A szoftverek védelme a többi szerzői műhöz hasonló tartalmú oltalmat jelent. A szerzőt megillető jogok személyhez fűződő és vagyoni jogokra oszthatók. A védelem – szemben például a szabadalommal, védjeggyel – nyilvántartásba vételi eljárás nélkül is megilleti a szerzőt. A szoftver felvehető a szerzői művek nyilvántartásába, de a védelem ettől függetlenül is fennáll. A szerzői jog a szoftvert a szerző életében és halálát követő 70 évig védi.

A szoftverek szerzőit illetik

  • a nyilvánosságra hozatal joga,
  • a szerző nevének feltüntetéséhez fűződő jog,
  • a mű egységének védelme.

Ezek alkotják a személyhez fűződő szerzői jogok körét.

A vagyoni jogok körébe tartoznak a szoftverek felhasználásához fűződő jogosultságok. Ide tartozik

  • a szoftver bármely anyagi formában és nem anyagi formában történő felhasználása, és
  • a jog, hogy a szerző a felhasználásra másnak engedélyt adjon. A szoftver esetén a felhasználás jellemző módjai: a többszörözés, terjesztés, a nyilvánossághoz közvetítés, átdolgozás, feldolgozás.

Bizonyos esetekben a szerzőnek a szoftverhez fűződő jogai korlátozottabbak más szerzői jogi művekhez képest. Így például

  • az erre vonatkozó kizáró megállapodás hiányában a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban jogosult a szoftver többszörözésére, átdolgozására, feldolgozására, fordítására, és a szoftver egyéb módosítására.
  • Az a szoftver felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot készíthessen a szoftverről, ha ez a felhasználáshoz szükséges.
  • A szoftvert jogszerűen megszerző felhasználó arra is jogosult, hogy a szerző engedélye nélkül is megfigyelje és tanulmányozza a szoftver működését. A jogszerű felhasználó kipróbálhatja a szoftvert abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló ötletet, elgondolást vagy elvet megismerje. Tehát önmagában a szoftver működésének külső tanulmányozása alapján egy hasonló funkciójú és működésű program létrehozása nem feltétlenül jogsértő.

A szoftverek felhasználása és hasznosítása

A szoftverek felhasználásához kapcsolódó jogok alapvetően a szoftverek megalkotóját, mint szerzőt illetik. A szoftverek hasznosítása többféleképpen történhet. A felhasználáshoz kapcsolódó szerzői vagyoni jogok (pl. többszörözés, terjesztés) vagy ezek egy része átruházható, természetesen ellenérték fejében is. Ebben az esetben a vagyoni jogok az e jogokat megszerzőt fogják illetni, és ő dönthet a további felhasználás tekintetében. A felhasználás engedélyezése felhasználási szerződéssel (licencia szerződéssel) történik, amelyben a felek lefektetik a felhasználás feltételeit, a jogdíjakat és egyéb lényeges kérdéseket.

Gyakran előfordul, hogy a szoftver létrehozója munkaviszonyban álló személy, aki a munkája során alkotja a programot. Ebben az esetben, ha a szoftver létrehozása az alkotó munkaköri kötelezettségei közé tartozik, és a létrehozó az elkészült alkotást a munkáltatónak átadta, akkor a vagyoni jogok a munkáltatót illetik meg. Ilyenkor a szerzői hozzájárulást a nyilvánosságra hozatalhoz megadottnak kell tekinteni. Ilyen esetben nem jár a munkavállaló részére további díjazás akkor sem, ha a munkáltató a felhasználási vagy a szoftverrel kapcsolatos egyéb jogokat átengedi másnak.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-27 19:10:00
A Gazdasági Versenyhivatal kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS