Milyen jogi védelemben részesülnek a szoftverek?

2020. 05. 18., 16:00

A legkülönbözőbb szoftverek az elmúlt évtizedekben a gazdaság, a tudomány, és az emberek mindennapi életének szerves részeivé váltak. Számos olyan tevékenység létezik, amelyek megvalósítása szoftverek nélkül manapság már nem, vagy csak nehezen lenne elképzelhető. A szoftver rendszerint jelentős vagyoni értéket is képvisel. Milyen jogi védelemben részesülnek a szoftverek? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mit értünk szoftver alatt?

A szoftver a szerzői jog szabályai alapján kap jogi oltalmat. A szerzői jogról szóló törvény külön is rendelkezik a szoftver védelméről. A törvény szoftver alatt a számítógépi programalkotást és a hozzá tartozó dokumentációt érti, külön kiemelve annak akár forráskódban, akár tárgykódban rögzített formáját. A törvény külön nevesíti a felhasználói szoftvert és az operációs rendszert. Az informatika rohamos fejlődésével a szoftverek ennél sokkal változatosabb formában is megjelennek. A törvény a szoftver bármely más formában rögzített fajtáját is általános védelemben részesíti.

Fontos tudni, hogy a szoftver szerzői jogi oltalma nem terjed ki az annak alapját képező ötletre, elvre, elgondolásra, eljárásra, működési módszerre vagy matematikai műveletre. Szintén érdemes tudni, hogy a szoftver nem szabadalmaztatható, mert nem minősül találmánynak, még akkor sem, ha maga a szoftver iparilag alkalmazható.

Mit tartalmaz a szoftverek szerzői jogi védelme?

A szoftverek védelme a többi szerzői műhöz hasonló tartalmú oltalmat jelent. A szerzőt megillető jogok személyhez fűződő és vagyoni jogokra oszthatók. A védelem – szemben például a szabadalommal, védjeggyel – nyilvántartásba vételi eljárás nélkül is megilleti a szerzőt. A szoftver felvehető a szerzői művek nyilvántartásába, de a védelem ettől függetlenül is fennáll. A szerzői jog a szoftvert a szerző életében és halálát követő 70 évig védi.

A szoftverek szerzőit illetik

  • a nyilvánosságra hozatal joga,
  • a szerző nevének feltüntetéséhez fűződő jog,
  • a mű egységének védelme.

Ezek alkotják a személyhez fűződő szerzői jogok körét.

A vagyoni jogok körébe tartoznak a szoftverek felhasználásához fűződő jogosultságok. Ide tartozik

  • a szoftver bármely anyagi formában és nem anyagi formában történő felhasználása, és
  • a jog, hogy a szerző a felhasználásra másnak engedélyt adjon. A szoftver esetén a felhasználás jellemző módjai: a többszörözés, terjesztés, a nyilvánossághoz közvetítés, átdolgozás, feldolgozás.

Bizonyos esetekben a szerzőnek a szoftverhez fűződő jogai korlátozottabbak más szerzői jogi művekhez képest. Így például

  • az erre vonatkozó kizáró megállapodás hiányában a szoftvert jogszerűen megszerző személy a szoftver rendeltetésével összhangban jogosult a szoftver többszörözésére, átdolgozására, feldolgozására, fordítására, és a szoftver egyéb módosítására.
  • Az a szoftver felhasználási szerződésben sem zárható ki, hogy a felhasználó egy biztonsági másolatot készíthessen a szoftverről, ha ez a felhasználáshoz szükséges.
  • A szoftvert jogszerűen megszerző felhasználó arra is jogosult, hogy a szerző engedélye nélkül is megfigyelje és tanulmányozza a szoftver működését. A jogszerű felhasználó kipróbálhatja a szoftvert abból a célból, hogy a szoftver valamely elemének alapjául szolgáló ötletet, elgondolást vagy elvet megismerje. Tehát önmagában a szoftver működésének külső tanulmányozása alapján egy hasonló funkciójú és működésű program létrehozása nem feltétlenül jogsértő.

A szoftverek felhasználása és hasznosítása

A szoftverek felhasználásához kapcsolódó jogok alapvetően a szoftverek megalkotóját, mint szerzőt illetik. A szoftverek hasznosítása többféleképpen történhet. A felhasználáshoz kapcsolódó szerzői vagyoni jogok (pl. többszörözés, terjesztés) vagy ezek egy része átruházható, természetesen ellenérték fejében is. Ebben az esetben a vagyoni jogok az e jogokat megszerzőt fogják illetni, és ő dönthet a további felhasználás tekintetében. A felhasználás engedélyezése felhasználási szerződéssel (licencia szerződéssel) történik, amelyben a felek lefektetik a felhasználás feltételeit, a jogdíjakat és egyéb lényeges kérdéseket.

Gyakran előfordul, hogy a szoftver létrehozója munkaviszonyban álló személy, aki a munkája során alkotja a programot. Ebben az esetben, ha a szoftver létrehozása az alkotó munkaköri kötelezettségei közé tartozik, és a létrehozó az elkészült alkotást a munkáltatónak átadta, akkor a vagyoni jogok a munkáltatót illetik meg. Ilyenkor a szerzői hozzájárulást a nyilvánosságra hozatalhoz megadottnak kell tekinteni. Ilyen esetben nem jár a munkavállaló részére további díjazás akkor sem, ha a munkáltató a felhasználási vagy a szoftverrel kapcsolatos egyéb jogokat átengedi másnak.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS