Milyen feltételek minősülhetnek tisztességtelennek az ingatlanközvetítő irodákkal kötött szerződésekben?

Milyen feltételek minősülhetnek tisztességtelennek az ingatlanközvetítő irodákkal kötött szerződésekben?
2025. 06. 18., 10:05

A Pest Vármegyei Főügyészség az elmúlt egy évben kilenc esetben indított pert ingatlanközvetítő irodákat működtető vállalkozásokkal szemben az alkalmazott blankettaszerződések tartalma miatt.

Mind az ingatlanvásárlás mind az ingatlan eladás az egyik legfontosabb fogyasztói döntés. Ezért különösen gondos körültekintést igényel az, hogy milyen szerződéses feltételek mellett adunk megbízást az ingatlanunk értékesítésére. Az ingatlanközvetítői szerződés jellemzően úgynevezett sikerdíjas szerződés, vagyis a díj a közvetítőnek csak akkor jár, ha a szerződés a vevő és az előadó között a közvetítő tevékenysége eredményeként jön létre. Ez a feltétel nem minden esetben szerepel megfelelően a megbízási szerződésekben, ezért az ügyészség rendszeresen, és teljes körűen ellenőrzi a látókörébe kerülő ingatlanközvetítő cégek általános szerződési feltételeit – olvasható a Pest Vármegyei Főügyészség közleményében.

A Pest Vármegyei Főügyészség e tevékenysége körében az elmúlt évben kilenc ingatlanközvetítő irodát működtető vállalkozással szemben indított keresetet, annak érdekében, hogy a kifogásolható szerződési kikötéseket a bíróság nyilvánítsa érvénytelenné. A bírósági döntés következménye az, hogy a tisztességtelennek nyilvánított kikötéseket a fogyasztókkal szemben a közvetítők nem alkalmazhatják. Az ügyészség a kereseteiben részletesen megindokolta, hogy miért kifogásol bizonyos szerződési rendelkezéseket.

– Az ügyészi álláspont szerint például tisztességtelen szerződési feltételnek minősültek azok a kikötések, amelyek értelmében a megbízó (tulajdonos) az ingatlant a közvetítő közreműködése nélkül nem adhatja el, önállóan nem hirdetheti, a közvetlenül nála érdeklődő ajánlattevőket pedig köteles az ingatlanközvetítőhöz irányítani.
– A szerződésblanketták egy része tartalmazta azt is, hogy a tulajdonos az ingatlanközvetítői szerződést, azaz a megbízást meghatározott ideig nem szüntetheti meg. A felmondási jog feltételhez kötése akadályozza a fogyasztót abban, hogy gyakorolhassa a törvény alapján őt egyébként megillető egyoldalú megszüntetési jogát, a kikötés ezért jogszabályba ütközik.
– Tisztességtelennek minősült az ügyészség szerint az is, hogy a megbízó kötbér megfizetésére köteles, ha az előre meghatározott vevői ajánlatot bármilyen okból nem fogadja el. A tisztességtelenség indoka az, hogy a közvetítői szerződés megkötésekor nem látható előre minden olyan körülmény, amely az adásvételi szerződés megkötésének akadálya lehet. Ilyen például, ha a vevő a kért hitelt nem kapja meg, vagy ha például a vevő az átadás időpontja vagy a fizetés határideje vonatkozásában olyan feltételeket támaszt, amely miatt az eladó a szerződést nem tudja megkötni.
–Több szerződés is tartalmazta azt a kikötést, amely kizárta, hogy a megbízó kizárólagos megbízás mellett bármilyen jogcímen maga is szerződést köthessen az ingatlanra. Ez az ügyészség álláspontja szerint azért tisztességtelen, mert a tulajdonost megfosztja attól, hogy ingatlanát saját maga értékesíthesse.

Az ilyen, ügyészség által indítható közérdekű perek jogkövetkezménye az, hogy a bíróság jogerős ítéletében – amennyiben osztja az ügyészi keresetben foglaltakat – megállapítja a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségét. A közérdekű perben hozott ítélet hatálya – az érintettek minden egyéb jogcselekménye nélkül – a törvény erejénél fogva kihat minden, a vállalkozással szerződő magánfélre, tehát minden olyan egyedi szerződésre, amelyben a tisztességtelen kikötés megtalálható. A törvény szerint az ilyen szerződési rendelkezésre jogosultságot alapítani és annak alapján teljesítését követelni nem lehet.

Az ismertetett perek még folyamatban vannak, a Pest Vármegyei Főügyészség kereseteiről – első fokon – a Budapest Környéki Törvényszék hoz döntést.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 14., 17:05
Július 14-től pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére; a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
2025-07-14 18:50:00
A július 15-től augusztus 30-ig tartó ellenőrzés-sorozaton a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei a nyári lovas táborokat, a fröccsteraszokat, a grillezésre szánt húskészítmény előállítókat, az ásványvíz palackozókat és szikvíz előállítókat, valamint a helyi termelői piacokat vizsgálják.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS