A szerződésben meghatározott szolgáltatásokat a jogszabályban és a szerződésben meghatározottak szerint kell teljesíteni. Akkor is teljesíteni kell a szerződésben vállalt kötelezettséget, ha a másik fél megszegte a szerződést? Milyen esetben tartható vissza a szerződés teljesítése? Melyek azok a feltételek, amelyek mellett a szolgáltatás teljesítését vissza lehet tartani? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
A szerződés teljesítése és a szerződésszegés
A szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének szabályait maga a szerződés és a szerződésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A szerződés teljesítésének részletszabályai mindig az adott szerződés típusától is függ. A teljesítés módja, ideje, a teljesítendő szolgáltatás minőségi feltételei az adott szerződés ismeretében határozhatóak meg pontosan.
A szerződés megszegését jelenti minden olyan eset, amikor a fél nem a szerződésnek vagy a jogszabálynak megfelelően teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét vagy pedig egyáltalán nem is teljesíti azt. Ide tartozik például a szerződés késedelmes teljesítése vagy a vállalt szolgáltatás hibás teljesítése.
Amennyiben a szerződő fél szerződésszegést követ el, akkor rendszerint a másik fél dönthet arról, hogy a szerződés és a jogszabályok által megengedett keretek között milyen következményt kíván alkalmazni. A szerződésszegés lehetséges következményei a szerződésszegés körülményeitől is függnek. Így többek között attól, hogy milyen kötelezettségét sérti meg a szerződő fél, illetve milyen súlyos a szerződésszegés. Szerződésszegés esetén a sérelmet szenvedett fél rendszerint jogosult arra, hogy követelje a teljesítést. Ennek akár bírósági úton is érvényt szerezhet. A szerződésszegés következménye lehet bizonyos esetekben a szerződés megszüntetése (felmondás, elállás). A szerződésszegés orvoslására szolgálnak többek között a szavatossági igények is.
A visszatartási jog
A szerződések nagy többségénél mindkét szerződő fél köteles a másik fél részére valamilyen szolgáltatást teljesíteni. Például az egyik fél átruházza az áru tulajdonjogát és átadja az árut, a másik fél pedig átveszi és kifizeti a vételárat. Ezért szerződésszegés esetén felmerül a kérdés, hogy a sérelmet szenvedett fél köteles-e a saját szolgáltatását teljesíteni, annak ellenére, hogy a másik fél szerződést szegett?
Az ilyen esetekre a Polgári Törvénykönyv biztosítja a szerződő félnek a szolgáltatás visszatartásának jogát. A visszatartási jog azt jelenti, hogy ha egyik szerződő fél megszegte a szerződést, akkor a másik fél a saját esedékes szolgáltatásának teljesítését arányosan visszatarthatja. A jogosult fél a szolgáltatását mindaddig visszatarthatja, amíg a szerződésszegő fél nem teljesít vagy megfelelő biztosítékot nem ad. Fontos, hogy a visszatartás jogát arányosan lehet gyakorolni. A szerződésszegés súlyával arányosnak kell lennie a visszatartott szolgáltatásnak. Az arányosságot nyilván csak esetről-esetre, a körülmények ismeretében lehet meghatározni. Például, ha egy meghatározott ideig nyújtandó szolgáltatásról van szó és a szerződésszegő fél a szolgáltatás díjának csak egy részét fizette meg, akkor arányos lehet a szolgáltatás visszatartása, ha csak a kifizetett díj által fedezett időre nyújtja a másik fél a szolgáltatást. Ezt meghaladóan pedig visszatartja a további teljesítést. Ha például a fél egyáltalán nem fizette ki a szolgáltatás díját, akkor nyilván arányos lépés a teljes szolgáltatás visszatartása a díj kifizetéséig.
A szolgáltatás visszatartás következményei
Ha a fél a másik szerződő fél szerződésszegése miatt jogszerűen tartja vissza a saját szolgáltatásának teljesítését, az nem minősül szerződésszegő magatartásnak. A visszatartás jogával a törvénynek megfelelően élő féllel szemben a szerződésszegés következményeit nem lehet alkalmazni.
A visszatartási jog gyakorlása magát a szerződést önmagában nem szünteti meg. Ekkor a szerződésből származó kötelezettségek továbbra is fennállnak. Így a visszatartással élő fél továbbra is köteles a saját, visszatartott szolgáltatásának teljesítésére, amennyiben a szerződésszegő fél teljesít vagy megfelelő biztosítékot ad a saját szolgáltatásának teljesítésére.
A teljesítés visszatartására jogosult fél akkor állhat el a szerződéstől, ha a szerződésszegő felet megfelelő határidő kitűzésével felszólította a szerződésszegés megszüntetésére, és a fél ebben a határidőben a szerződésszegést nem szüntette meg, valamint megfelelő biztosítékot sem nyújtott a teljesítésre. Ha a szerződés megszűnése esetén az eredeti állapotot már nem lehetne helyreállítani, a visszatartásra jogosult fél az előbbi feltételek mellett jogosult a szerződést felmondani.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.
A Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója a TelePaks Kistérségi Televízió stúdiójában értékelte az elmúlt időszakot.