Milyen esetben alkalmazható a munkáltatói fizetési felszólítás?

Milyen esetben alkalmazható a munkáltatói fizetési felszólítás?
2025. 10. 14., 09:05

A munkaviszonnyal összefüggő pénzkövetelések érvényesítésének egyik kevésbé ismert és alkalmazott módja a munkáltatói fizetési felszólítás. Léteznek olyan munkáltatói követelések, amelyek fizetési felszólítással hatékonyan érvényesíthetők és szükség esetén bírósági úton is végrehajthatók. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Munkáltatói pénzkövetelések a munkaviszonyban

A munkáltatónak többféle alapon keletkezhet követelése a munkavállalóval szemben a munkaviszony kapcsán. Például sor kerülhet az alábbiakra:
– dolgozó által okozott kár megtérítése,
– jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése,
versenytilalmi megállapodás alapján kifizetett összeg visszafizetése.

A munkáltató a dolgozóval szemben fennálló pénzkövetelését csak kivételes esetben vonhatja le a munkavállalónak kifizetendő munkabérből. A munkabérből való levonásra csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján kerülhet sor.

A követelésnek a munkabérből való munkáltató általi levonására akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló a levonáshoz hozzájárult vagy pedig a munkáltató követelése előlegnyújtásból ered. Ezekben az esetekben a munkáltató a követelését a levonásmentes munkabérrészig vonhatja le a munkabérből. A levonásmentes munkabérrészt a végrehajtási eljárás szabályai határozzák meg. Jelenleg mentes a levonás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60 százalékát.

Amennyiben a munkáltató a követelését nem vonhatja le a munkabérből, akkor azt peres úton, fizetési meghagyás útján vagy bizonyos esetekben fizetési felszólítással érvényesítheti a munkavállalóval szemben.

A munkáltatói fizetési felszólítás

A munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő pénzbeli követelését érvényesítheti a dolgozóval szemben fizetési felszólítás útján. A munkáltatói fizetési felszólítás csak az olyan pénzkövetelések érvényesítésére alkalmas, amelyek összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) háromszorosát. Arra nincs joga a munkáltatónak, hogy a pénzbeli követelését feldarabolja annak érdekében, hogy fizetési felszólítással érvényesíthető legyen. Tehát nem teheti meg, hogy a követelését több, az összeghatáron belüli részletben próbálja fizetési felszólítás útján érvényesíteni. Azt sem teheti meg, hogy a követelés összeghatáron belüli részét fizetési felszólítás útján érvényesíti, az e fölötti részt bírósági úton.

A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. Tartalmaznia kell a követelt összeget és a teljesítési határidőt, melyen belül a munkavállaló önkéntesen teljesíthet. A fizetési felszólításból ki kell derülnie annak, hogy a munkáltató mire alapítja a követelését. Lényegében ez azt jelenti, hogy meg kell indokolni a követelést. Így célszerű, ha kiderül a fizetési felszólításból, hogy a követelés milyen tényeken alapul és mi a jogalapja. Például lehet ez a munkavállaló által okozott kár megtérítése. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a jogorvoslatra való kioktatást. A munkavállalót tájékoztatni kell arról, hogy a fizetési felszólítással szemben 30 napos határidőn belül jogorvoslattal fordulhat az illetékes munkaügyi bírósághoz. Nem kötelező viszont a munkavállalót kioktatni arról, hogy amennyiben nem él jogorvoslattal, akkor a fizetési felszólítással érvényesített követelés végrehajthatóvá válik.

A munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtása

Ha a munkavállaló a fizetési felszólítást nem támadja meg a bíróságon vagy a megtámadás eredménytelen, akkor a munkáltató bírósági végrehajtást kezdeményezhet a munkavállalóval szemben. Ennek feltétele, hogy a dolgozó önként nem teljesített a felszólításban foglalt határidőben. Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló nem él a jogorvoslati jogával, abban az esetben a peres eljárás mellőzésével végrehajthatóvá válik a fizetési felszólításban foglalt összeg.

A munkáltatói fizetési felszólítás végrehajtását a munkavállaló lakóhelye szerinti járásbíróságnál lehet kezdeményezni. A járásbíróság a fizetési felszólítás záradékolása útján rendeli el a végrehajtást. Fontos tudni, hogy nem alkalmas záradékolásra a fizetési felszólítás, ha a munkavállaló nem teljesítése esetére a követelés bírósági úton vagy egyéb jogi úton való érvényesítését helyezi kilátásba. Ebben az esetben a felszólítás egyszerű fizetési felhívásnak minősül, amelynek végrehajtása közvetlenül nem rendelhető el.

Amennyiben a munkavállaló a fizetési felhívást határidőben megtámadja a bíróságon, akkor peres úton folytatódik az ügy. A perben a munkavállaló kérheti a fizetési felszólítás hatályon kívül helyezését. Nem kizárt az olyan kereset sem, amely annak megállapítására irányul, hogy a munkavállaló nem tartozik a fizetési felhívásban foglalt követeléssel.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-12 16:05:00
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS