Milyen a beltag felelőssége egy betéti társaságban?

2020. 11. 26., 18:30

A cégalapítás során az elsők között kell(ene), hogy szerepeljen a felelősség kérdése. Nem mindegy, hogy milyen a tagok felelőssége, mivel és mikor kötelesek helytállni a céges tartozásokért. Ebben a cikkben a betéti társaság beltagját nézzük meg. Milyen a beltag felelőssége? A kérdésre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Néhány gondolat a felelősségről

A felelősséget az emberek hajlamosak valamiféle negatív, büntetésként megjelenő fogalomként értelmezni. Ez azonban nem a jó hozzáállás. A felelősség mutatja meg számunkra, hogy mi az, amit képesek vagyunk befolyásolni, irányítani. Ha valami egyáltalán nincs a felelősségi körünkben, egyáltalán nem vállalunk érte felelősséget, azt irányítani sem tudjuk. Sőt, legtöbb esetben meg sem próbálkozunk vele – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd. Tehát a felelősség nem valamiféle „mumus”, amitől tartanunk kell. Pont ellenkezőleg, ez adhatja a kezünkbe a gyeplőt, például a saját vállalkozásunk irányítását.

A felelősséggel kéz a kézben jár a megfelelő tudás is. Hiszen hogyan is vállalhatnánk felelősséget olyanért, amit nem ismerünk, amiről semmit sem tudunk. Ahhoz, hogy a felelősség ne Damoklész kardjaként legyen a fejünk felett, ami bármikor lecsaphat, ismernünk kell annak szabályait. Például egy betéti társaság esetén tudnunk kell, hogy milyen a beltag felelőssége.

A betéti társaság alapjai: a beltag és a kültag

A betéti társaság az egyik legnépszerűbb cégforma, rövidítve bt.-ként találkozhatunk vele. A betéti társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek.

Az alapításhoz legalább egy beltag és egy kültag szükséges. A beltag és kültag közötti különbséget a felelősségük határozza meg.

A beltag a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért is köteles helytállni. Ez azt jelenti, hogy a beltag saját vagyonával is korlátlanul felel a társaság tartozásaiért. Ez azonban egy úgynevezett mögöttes helytállási kötelezettség. A korábbi törvény ezt mögöttes felelősségnek hívta, így még ma is sokszor ezzel találkozunk, de gyakorlati lényegét tekintve nincs különbség. A lényegre mindjárt részletesebben is kitérek.

A kültag a társasági kötelezettségekért – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – nem tartozik helytállási kötelezettséggel, vagyis azért a saját vagyonával nem felel.

A beltag mögöttes felelőssége

A beltag felelőssége tehát korlátlan, de egyben mögöttes is. A mögöttes felelősség azt jelenti, hogy a beltag akkor felelős a bt. tartozásáért, ha a bt. vagyona a tartozást nem fedezi. Ha a cégben van annyi vagyon, amiből a tartozás rendezhető, akkor a beltag saját vagyonához senki nem nyúlhat. Ha viszont a cég nem tudja kifizetni a tartozást, akkor a fennmaradó összeg a beltagra hárul.

Nézzük meg egy példán is. A nagyon frappáns elnevezésű „Példának okáért Bt.” (ilyen néven egyébként nem találunk céget, legalábbis a cikk születésének pillanatában) teljes vagyona 5 millió forint. A cég egyébként az építőiparban tevékenykedik, házak építésével foglalkozik. Ehhez természetesen rendelkezik különböző eszközökkel és a bankszámláján is van néhány millió forint.

Minden jól megy, amikor a cég tulajdonosai úgy gondolják, hogy ideje „nagyot álmodni”, és egyszerre több kivitelezési projektet is elindítanak. Mindehhez kölcsönt is vesznek fel egy ismerőstől.

Nagy lelkesedéssel vágnak bele a feladatba, ám több tényezőt is számításon kívül hagynak. Így a viharfelhők szép lassan kezdenek a fejük felett gyülekezni. Ez azt jelenti, hogy olyan kiadásaik vannak, melyekre nem gondoltak, és kiderül, hogy a projektek is veszteséget termelnek. A lényeg a lényeg, egy idő után a cég tagjai azzal szembesülnek, hogy a bt. már nem tudja visszafizetni a kölcsönt. Ekkor már - barátság ide vagy oda - a hitelező ismerős sem tud több haladékot adni. A cégben meglévő vagyon 5 millió, ám a tartozás immár 30 millióra gyarapodott. Ekkor lép be a képbe a beltag felelőssége, ami bár korlátlan, de egyben mögöttes is.

Mivel a cég a 30 milliós tartozásból csak 5 milliót tud visszafizetni, és ezzel teljesen kiürül minden céges kassza, és minden eszközt is pénzzé tettek már, a fennmaradó 25 milliót bizony a beltagnak kell kifizetnie. Mivel ez zsebből neki sem megy, veszélybe kerül a nevén lévő családi ház és az autó is. Sőt, mivel hamarosan nyugdíjba is megy, bizony még az is lehet, hogy a nyugdíjából is ezt a tartozást fizetgeti majd.

Hogyan követelhető a tartozás a beltagtól?

Anélkül, hogy a követelés érvényesítésének jogi részleteibe belemennénk, egy lényeges dologra hívom fel a figyelmet. A követelés érvényesítése során a beltaggal szemben akkor hozható ítélet és hajtható be a követelés, ha ő is perben állt. Vagyis nem elég önmagában a céggel szemben indítani egy eljárást, ha a beltag vagyonából is szeretnék behajtani majd a tartozást. A beltag és a cég akár együtt is perelhető, de a végrehajtásnál már más a helyzet.

A bíróság a beltaggal szemben hozott marasztaló ítélet végrehajtását akkor rendelheti el, ha a társasággal szemben a követelés végrehajtása eredménytelen volt. Itt jön be tehát a mögöttes felelősség. Addig ugyanis nem lehet a beltag vagyonát végrehajtani a céges tartozás miatt, míg a cégtől is behajtható a követelés.

Szabadulhat a beltag a felelősség alól?

Fontos tudni, hogy a beltagi felelősség nem szűnik meg automatikusan és teljes mértékben a beltagi viszony megszűnésével. Önmagában nem megoldás, ha a beltag gyorsan kilép a cégből, mikor már látja, hogy gond van.

A beltag a tagságának megszűnése után még 5 évig ugyanúgy korlátlanul felel azokért a céges tartozásokért, amelyek a tagsága megszűnése előtt keletkeztek.

Az sem jelenthet szabadulást a beltag számára, ha a tartozás keletkezése után beltagból kültag lesz. Ekkor is igaz lesz, hogy 5 évig továbbra is korlátlanul felel a cég olyan tartozásaiért, amelyek akkor keletkeztek, amikor ő még beltag volt.

Bár a felelősség alól a fenti esetekben sem menekülhet meg a volt beltag, az továbbra is áll, hogy a helytállási kötelezettsége mögöttes lesz. Akkor felel a saját vagyonával, ha a cégen a tartozás nem hajtható be.

A fentiek azért ne tántorítsanak el se a bt. alapítástól, se a vállalkozástól. Nagyon sok bt. jól működik. Köztük vannak olyanok is, melyek igazán nagyban űzik a vállalkozást. Például az egyik nemzetközi jelenléttel is büszkélkedő élelmiszerbolt hálózat is bt. formában működik. Az persze már más kérdés, hogy esetükben a beltag egy korlátolt felelősségű társaság (kft.). Így a kft. az, ami beltagként saját vagyonával korlátlanul felel a bt. tartozásaiért, nem pedig egy magánszemély. Ez azonban így is szabályos.

A lényeg, hogy körültekintően alapítsunk céget, és megfelelő tudás birtokában vállalkozzunk. De a legfontosabb, hogy mindig időben, előre kérjünk jogi segítséget, ha mi magunk nem ismerjük a szabályokat.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.