Ha a munkáltató fizetésképtelenné válik, a munkavállalókat is komoly hátrány érheti, hiszen akár jelentős munkabér-követelésük is felhalmozódhat. Hogyan kaphatják meg az elmaradt munkabért, ha a munkáltató nem rendelkezik a tartozások kifizetéséhez szükséges vagyonnal? Mikor jelent segítséget a Bérgarancia Alap? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Mi a Bérgarancia Alap?
A Bérgarancia Alap egy állami pénzalap, amelynek elsődleges forrása a munkáltatók, gazdálkodó szervezetek jogszabályban előírt hozzájárulása. A bérgarancia rendszer célja, hogy biztosítsa a munkavállalók védelmét, ha a munkáltató fizetésképtelen helyzetbe kerül és emiatt nem képes a munkabér kifizetésére.
A Bérgarancia Alapból adott támogatást elsősorban a felszámolás vagy kényszertörlés alá került gazdálkodó szervezetek kifizetetlen bértartozásainak kiegyenlítésére lehet igénybe venni. Ebbe a körbe a gazdálkodó szervezetek széles köre tartozik. Például a gazdasági társaságok (cégek), szövetkezetek, egyesületek, alapítványok, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak, egyéni cégek.
A kiegyenlítetlen munkabéren túl a Bérgarancia Alap más tartozások esetében is tud támogatást nyújtani. Ilyen például munkaerőkölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló után a felszámolás alatt álló kölcsönbevevő által meg nem fizetett kölcsönzési díj. De ide tartozhat a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek az iskolaszövetkezet részére meg nem fizetett szolgáltatási díja is.
A bérgarancia rendszer hosszabb ideig nem terjedt ki az egyéni vállalkozó munkáltatók által ki nem fizetett munkabérre. Azonban 2022-től már lehetőség van arra, hogy ha az egyéni vállalkozó adósságrendezési (magáncsőd) eljárás alatt áll, akkor az egyéni vállalkozó bértartozásai kifizetéséhez bérgarancia célú pénzügyi támogatás előlegezését kérjék a Bérgarancia Alapból.
Milyen bértámogatás igényelhető?
A Bérgarancia Alapból támogatható bértartozások körébe a munkabér igények széles köre tartozik. Így különösen:
– a munkáltató által ki nem fizetett munkabér,
– ki nem fizetett végkielégítés,
– a kollektív szerződésben és a munkaszerződésben meghatározott kifizetetlen juttatások,
– szabadságra és betegszabadságra járó kifizetetlen távolléti díj,
– a felmentési időre járó kifizetetlen távolléti díj.
A Bérgarancia Alapból nem csak azoknak a munkavállalóknak a munkabér követelése fedezhető, akik a felszámolás idején a munkáltatóval munkaviszonyban állnak. A volt munkavállalók felé fennálló tartozás kiegyenlítésére is igénybe vehető a bérgarancia.
Az igényelhető támogatás mértékének felső határa van. Főszabály szerint munkavállalónként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörös összege. Így például 2025-ben esedékessé vált kifizetetlen munkabérre összesen bruttó 2 856 000 forint támogatás igényelhető a Bérgarancia Alapból, mivel a 2023-as évben a bruttó átlagkereset 571 200 forint volt.
Egyes esetekben további két havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatás is igényelhető, ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt és a törvényben foglalt feltételek fennállnak.
Hogyan történik a támogatás igénylése a Bérgarancia Alap esetén?
A Bérgarancia Alapból való támogatás iránti igényt a munkáltató felszámolási eljárásában kijelölt felszámolóbiztos nyújtja be az illetékes állami foglalkoztatási szervhez. Jelenleg ez a Fővárosi Kormányhivatal. Tehát nem a munkavállaló feladata, hogy a támogatást kérje. A kifizetetlen bérköveteléssel rendelkező munkavállaló számára az a fontos, hogy a felszámolónak időben jelentse be, hogy a munkáltatónak munkabér tartozása áll fenn vele szemben.
A ki nem fizetett bérek fedezetéül elsősorban a munkáltató pénzeszközei szolgálnak. Tehát a bérgarancia támogatás a munkabértartozás azon részére igényelhető, amelyet a munkáltató nem tud kifizetni.
A támogatási igénynek az a feltétele, hogy a felszámolás alatt álló munkáltató a bértartozást a bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon nem tudja kiegyenlíteni. Ez azt jelenti, hogy ha nem áll rendelkezésre a bérfizetéshez szükséges összeg, akkor a bérgarancia támogatással nem kell és nem is lehet megvárni a felszámolási eljárás végét, a munkáltató vagyontárgyainak értékesítését, követeléseinek behajtását. Ha a munkáltató az esedékességkor nem rendelkezik a munkabér kifizetéséhez szükséges pénzzel, akkor a felszámolóbiztos haladéktalanul köteles a támogatás iránti igényt benyújtani.
A bérgarancia-eljárás célja, hogy a lehető leggyorsabban megtörténjen az elmaradt bérek kifizetése, ha a támogatás feltételei fennállnak. Ha a támogatás iránti kérelem megfelel a feltételeknek, akkor a kormányhivatal 10 napon belül határozatot hoz a támogatás megállapításáról. Ezt követő 5 napon belül pedig sor kerül az összeg kifizetésére, közvetlenül a munkavállaló részére. Természtesen a törvény alapján fizetendő adók és járulékok ebben az esetben is levonásra kerülnek a bruttó bérből.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.