Mikor, milyen okirat a megfelelő? Az okiratok legfontosabb tudnivalói – 1. rész

Mikor, milyen okirat a megfelelő? Az okiratok legfontosabb tudnivalói – 1. rész
2022. 08. 12., 13:17

A papír az papír, gondolhatnánk, ha egy szerződésről vagy nyilatkozatról van szó. Ám nem minden papír egyforma. Az sem mindegy, hogy mit milyen okiratba foglalnak? Milyen okiratok léteznek? Mi a jelentősége, hogy milyen okiratról van szó? Mit jelent a közokirat és a magánokirat? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi is egy okirat?

Bármilyen furcsának is tűnik, de magát az okirat pontos meghatározását nem találjuk meg jogszabályban. Az okiratok típusait már törvény rendezi, erről később még szó lesz, de arra nem térnek ki ezek a szabályok, hogy általánosságban mi is egy okirat. Ám ez nem azt jelenti, hogy ne lehetne meghatározni, hogy mi az okirat – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Ha jogszabály nem ad pontos meghatározást, nem található meg az értelmező rendelkezések közt, akkor fordulhatunk egyrészt a nyelvi jelentéshez, másrészt a jogirodalomban található meghatározásokhoz.

Az Akadémiai Kiadó Magyar Értelmező Kéziszótára így határozza meg az okiratot: „Hatóság vagy magánszemély által valaminek a bizonyítására, igazolására, valamely tény megállapítására, megegyezés rögzítésére stb. a szabályoknak megfelelő módon kiállított, hivatalos (jellegű) irat.”

A jogászok például így határozzák meg, hogy mi is egy okirat: „Az okirat emberi gondolattartalomnak a gondolat kifejezésére szolgáló jelekkel, főként írásjegyek vagy írásjegyekké alakítható jelek útján történő megörökítése, melynél a hordozó anyag vagy eszköz és a rögzítés módja nem releváns, de összességében alkalmas a gondolattartalom tartós megőrzésének és hitelt érdemlő visszaadásának biztosítására.” (Harsági Viktória: Okirati bizonyítás a polgári perben. HVG-ORAC, Budapest, 2015.)

Csak egy papír lehet okirat?

Napjainkban jogosan merülhet fel a kérdés, hogy csak papír lehet-e okirat. Gondoljunk csak arra, hogy ma már nem csupán üzeneteket küldünk egymásnak elektronikus úton, például e-mailben, de bizony szerződést és egyéb jognyilatkozatot is lehet elektronikusan létrehozni. Okiratnak minősül-e, ami nem papíron rögzíti az ember akaratát?

Az okirat fenti meghatározásából látható, hogy nem feltétlen követelmény maga a papír. A lényeg, hogy az okirat tartalma úgy legyen rögzítve, hogy az megőrizhető és ugyanolyan módon „visszahívható”, vagyis elolvasható, megtekinthető legyen. Úgy, mint amikor még minden papíron történt. Ma már léteznek olyan elektronikus megoldások, melyek eleget tesznek ennek a követelménynek, itt azonban többről van szó, mint egy egyszerű e-mail üzenet.

Az okiratok fajtái

Többféle okiratot különböztetünk meg.

Az okiratok két nagy csoportja:

– a közokirat és

– a magánokirat.

A magánokirat lehet:

– teljes bizonyító erejű magánokirat vagy

– egyszerű magánokirat.

Az okiratok „királya” a közokirat

„A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki” – mondja ki a polgári perek szabályait tartalmazó törvény.

A közokirat azért igen erőteljes, mert teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy

– a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta,

– a közokirattal tanúsított adatok és tények valósak,

– a közokiratban foglalt nyilatkozatot akkor, ott és úgy tették, ahogy azt az irat tartalmazza.

Általában nehéz feladat azt bizonyítani, hogy a közokiratban foglaltak mégsem valósak, ám nem feltétlenül lehetetlen küldetés. Éppen az a közokirat lényege, hogy mind a tartalmát, mind a kiállítás módját szigorú szabályokhoz kötik, hiszen ezt az okiratot mindaddig valósnak kell tekinteni, amíg az ellenkezőjét be nem bizonyítják. Fő szabály szerint közokirattal szemben is van helye ellenbizonyításnak, a gyakorlatban azonban nem sűrűn találkozunk ezzel.

Közokirat például egy anyakönyvi kivonat, egy tulajdoni lap, egy személyi igazolvány. A közjegyző is készíthet közokiratot. Például sokak előtt ismert, hogy a bankok a banki kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglaltatják.

Az okiratok titkait felfedő sorozat következő részében a magánokiratokkal ismerkedünk meg közelebbről.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd

Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS