Mikor lehetséges a talált dolog tulajdonának megszerzése?

Mikor lehetséges a talált dolog tulajdonának megszerzése?
2023. 01. 10., 09:12

Az elvesztett tárgyakkal kapcsolatban számos kérdés szokott felmerülni. A leggyakoribb, hogy a megtaláló milyen feltételekkel tarthatja meg a dolgot? Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy mit és hol talált a megtaláló, illetve a megtalált dolog milyen értékű. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Elveszett ingóság és gazdátlan ingóság

Először érdemes tisztázni, hogy mit kell érteni elveszett dolog alatt. A dolog akkor számít elveszettnek, ha a dolognak van tulajdonosa, és a tulajdonos vagy a dolgot jogszerűen birtokló más személy (pl. bérlő) szándékán kívül a dolog kikerül a jogosult birtokából.

Különbséget kell tenni az elvesztett ingóság és a gazdátlan ingóság között. Gazdátlannak akkor számít az ingóság, ha még senkinek sem volt a tulajdona, vagy ha a birtoklásával a tulajdonos a tulajdonról való lemondás szándékával felhagyott. Például a dolgot a tulajdonos azzal a szándékkal dobta ki, hogy már nincs szüksége rá.

A gazdátlan és az elveszett dolog közötti különbségtétel azért fontos, mert főszabály szerint a gazdátlan ingó dolgon tulajdonjogot lehet szerezni azzal, ha valaki a dolgot tulajdonszerzés szándékával birtokba veszi. Ezzel szemben az elveszett dolgok tulajdonjogának megtaláló általi megszerzéséhez több feltétel teljesítése szükséges. Ráadásul vannak olyan esetek, amikor eleve kizárt, hogy a találó tulajdont szerezzen a megtalált ingóságon.

Természetesen sem a találás, sem a gazdátlan ingóságra vonatkozó szabályok szerint nem lehet tulajdont szerezni ingatlanon.

Tulajdonszerzés elveszett dolgon

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál, akkor a dolog tulajdonjogát akkor szerezheti meg, ha három feltétel teljesül. Ezek a következők:
– a dolgot birtokba veszi és tulajdonjogára igényt tart,
– megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa, és
– a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított 1 éven belül (élő állat esetén 3 hónapon belül) a dologért nem jelentkezik.

Fontos tehát szem előtt tartani, hogy a feltehetően más tulajdonában álló elveszett ingóság birtokbavételével önmagában még nem szerezhet tulajdont a megtaláló. A találás körülményeiből, a megtalált dolog jellegéből általában kikövetkeztethető, hogy a dolog más tulajdonában áll-e. Például, ha valaki az utcán egy pénztárcát talál, amelyben pénz, bankkártya, iratok vannak, akkor megalapozottan feltehető, hogy a tárcát a tulajdonosa elvesztette és nem kívánt lemondani a tulajdonjogról.

Mit kell tenni talált dolog esetén?

A kiindulópont, hogy az elveszett dolog továbbra is a tulajdonost, illetve azt a személyt illeti, aki a dolgot jogszerűen birtokolta az elvesztés előtt. Ezért a találó alapvető kötelezettsége, hogy a dolgot a tulajdonosának vagy a dolog átvételére jogosult más személynek átadja. Erre a találónak 8 napos határidő áll rendelkezésére. Természetesen a találó e kötelezettségének akkor tud eleget tenni, ha az átvételre jogosult személy ismert. A találó nem köteles nyomozni a tulajdonos után. Ám, ha a talált dologból (pl. tárcában talált lakcímkártya) vagy egyéb körülményekből nyilvánvaló, hogy kit illet a dolog, akkor neki kell átadni. Ha viszont nem ismert az elveszett dolog tulajdonosa vagy más átvételre jogosult személy, akkor a találó a dolgot 8 napon belül köteles a találás helye szerinti jegyzőnek átadni.

A találó a jegyzőnek való átadáskor nyilatkozhat arról, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. Ha az átvételére jogosult személye megállapítható, akkor a jegyző a dolgot késedelem nélkül átadja a jogosultnak. Ha nem állapítható meg az átvételre jogosult, akkor a jegyző a dolgot az átadástól számított 3 hónapon át megőrzi.

Ha a jogosult 3 hónap alatt nem jelentkezik, a dolgot a találónak kell kiadni, feltéve, hogy korábban nyilatkozott a dologra vonatkozó igényéről. Ekkor a találó még nem szerez tulajdonjogot. A tulajdonjog megszerzéséhez a találástól számított 1 évnek kell eltelnie anélkül, hogy a tulajdonos vagy más átvételre jogosult a dologért jelentkezne. A köztes időben a találó a dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, de van, amit nem tehet meg. A talált dolgot nem idegenítheti el (pl. nem adhatja el, nem ajándékozhatja el), nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át.

Amennyiben az elveszett dolog nagyobb értékű, és a megtaláló nem szerez tulajdont, akkor méltányos összegű találódíjra tarthat igényt. Ennek feltétele, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.

Mi a teendő, ha senkinek sem kell a talált dolog?

Amennyiben a talált dologra a megtaláló nem tartott igényt és a jogosult a dologért a jegyzőnél 3 hónap alatt nem jelentkezett, a jegyző a talált dolgot értékesíti. A jegyző késedelem nélkül értékesíti a talált dolgot, ha az nem tartható el vagy nem őrizhető meg. Ha a jogosult a találástól számított 1 éven belül jelentkezik, akkor az értékesítésből befolyt összeg illeti meg. Ha csak a határidőt követően jelentkezik, akkor elveszíti a jogát erre az összegre is.

Közönség számára nyitva álló helyen talált dolog

Külön szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az elveszett dolgot a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben találták meg. Például hivatali helyiségben, színházban, bevásárló központban. Szintén más a szabály akkor is, ha a dolgot közforgalmú közlekedési eszközön vagy szállítóeszközön (pl. MÁV vasúti kocsiban) találják. Ezekben az esetekben a találó köteles a dolgot az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni. A dolog tulajdonjogára nem tarthat igényt akkor sem, ha a jogosult nem jelentkezik a dologért.

Az üzemeltető köteles a talált dolgot az átvételre jogosultnak átadni. Ha a talált dolog átvételére jogosult személye nem állapítható meg, az üzemeltető a dolgot az átadástól számított 3 hónapon át megőrzi. Ha a megőrzésre nincs lehetőség, akkor az átadástól számított 8 napon belül a jegyzőnek adják át. Amennyiben a jogosult a 3 hónap alatt nem jelentkezik az elveszett dolgáért, az üzemeltető vagy a jegyző értékesíti azt.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 18:10:16
A menedzserszövetség Év Menedzsere Díj 2023. évi kitüntetettje Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója lett. A szövetség 29. alkalommal rendezte meg az Év Menedzsere Díjátadót.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS