A munkaviszonyban a munkavégzés rendszerint azokon a napokon történik, amelyek munkanapnak minősülnek. Vannak azonban olyan napok, amelyek jogszabály alapján munkaszüneti napok, de e napokon is felmerülhet a munkavégzés szükségessége. Milyen esetekben rendelhető el munkavégzés munkaszüneti napra? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
Mi számít munkaszüneti napnak?
Munkaszüneti nap alatt a köznyelvben sok esetben azokat a napokat is értik, amelyen a munkaidő-beosztása szerint nem kell dolgoznia a munkavállalónak. A munkaszüneti nap jogi fogalma azonban nem keverendő össze a munkáltató által beosztott heti pihenőnappal vagy a hétvégével.
A Munka Törvénykönyve határozza meg, hogy melyek azok a napok, amelyek munkajogi szempontból munkaszüneti napnak tekintendők. Ezek a következők: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.
Munkavégzés munkaszüneti napon
Rendszerint a munkaviszonyban a munkáltatót illeti meg a munkaidő-beosztás joga. E jogával élve a munkáltató néhány kivételtől eltekintve szombatra is elrendelhet rendes munkaidőben való munkavégzést, és bizonyos esetekben akár vasárnapra is. Azonban munkaszüneti napra szigorúbb feltételek esetén rendelhető el munkavégzés, hiszen ez a nap – mint a neve is mutatja – olyan nap amikor munkavégzés nem folyik.
Munkaszüneti napra akkor osztható be rendes munkaidő, ha a Munka Törvénykönyve megengedi:
Munkaszüneti napra túlóra, azaz rendkívüli munkaidő akkor rendelhető el, ha ezen a napon egyébként rendes munkaidőben is foglalkoztatható lenne a munkavállaló.
Elrendelhető továbbá a munkaszüneti napon való rendkívüli munkavégzés akkor is, ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében szükséges.
A munkavállaló díjazása munkaszüneti napra
Azt a munkavállalót, aki munkaszüneti napon rendes munkaidőben foglalkoztatnak az alapbére felett 100 százalékos bérpótlék illeti meg. Ez a bérpótlék nem keverendő össze sem a vasárnapi pótlékkal, sem a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékkal. A munkaszüneti napon való munkavégzésért önmagában azért jár a 100 százalékos bérpótlék, mivel eleve kivételes jellegű, ha a dolgozót munkaszüneti napon való munkavégzésre lehet kötelezni.
A munkaszüneti napon való munkavégzésért járó bérpótlék illeti meg a dolgozót akkor is, ha olyan vasárnapon kell dolgoznia, amely húsvét- vagy a pünkösdvasárnapra esik. Természetesen akkor is megilleti a munkavállalót a 100 százalékos bérpótlék, ha vasárnapra eső munkaszüneti napon végez munkát. A 100 százalékos mértékű bérpótlék akkor is jár a dolgozónak, ha munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben foglalkoztatják.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.