Mikor lehet jogszerű az ünnepnapi munkavégzés?

2021. 12. 16., 17:58

Minden évben több ünnepnap is van, amikor nem a munkáé a főszerep. Ezeket a napokat mindenki szeretné családi, baráti körben eltölteni, ám ez nem mindig megoldható. Vannak olyan munkahelyek, munkakörök, ahol az ünnep alatt sem áll le a munka. Hogyan találjuk meg az ünnepnapokra vonatkozó munkavégzési szabályokat? Mikor lehet jogszerű az ünnepnapi munkavégzés? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Miért nem szerepel az ünnepnap a Munka Törvénykönyvében?

Azzal sokan tisztában vannak, hogy a munkajogi kérdések jó részét a Munka Törvénykönyve szabályozza. Itt találjuk meg a munkavégzéssel, munkaidővel kapcsolatos szabályok nagy részét is – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Ha tehát munkaviszonyban dolgozol vagy munkáltatóként kell betartanod a munkajogi szabályokat, akkor lényeges az ünnepnapokra vonatkozó szabályozás ismerete. Ám, hiába keresnéd a Munka Törvénykönyvében az ünnepnap kifejezést, mert ilyet bizony nem találsz. Ezek szerint nem lenne külön előírás az ünnepnapokon történő munkavégzésre?

De van, csak másként kell keresni. A törvényben az ünnepnap helyett munkaszüneti napra vonatkozó rendelkezéseket találhatsz. A munkaszüneti nap a törvény alapján a következőt takarja:

„Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.”

A munkaszüneti nap tehát jogi értelemben nem azokat a vasárnapokat, hétvégéket, pihenőnapokat jelenti, amikor nem kell munkát végeznünk. A munkaszüneti nap tulajdonképpen olyan munkanap, amelyen valamilyen állami, nemzeti, vallási ünnep miatt nem kell dolgoznunk.

Az ünnepnapi munkavégzés szabályai

Az ünnepnapokon történő munkavégzésnek szigorú szabályai vannak. A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy mikor lehet jogszerű a munkaszüneti napokra elrendelt munkavégzés.

Munkaszüneti napra rendes munkaidő a következő esetekben osztható be:

– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

– az idényjellegű,

– a megszakítás nélküli,

– társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,

– külföldön történő munkavégzés során.

Mikor minősülhet a munkáltató vagy a munkakör rendeltetése folytán ünnepnapokon is működőnek?

A fenti felsorolás első pontja arról szól, hogy elrendelhető rendes munkavégzés az olyan munkahelyeken, munkakörökben, amik rendeltetésük folytán munkaszüneti napokon is működnek. Melyek lehetnek ezek?

Gondolj csak bele, hogy például karácsonykor nem áll le, a legtöbb helyen a szállodai vendégeket sem tessékelik ki ünnepnapokon a szobáikból és így tovább.

A törvény így határozza meg ezt a kört:

„A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

a) a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy

b) baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.”

A húsvét- és pünkösdvasárnap kivétel az ünnepnapi munkavégzés alól?

Bár a munkaszüneti napok felsorolásánál a törvény nem tartalmazza a húsvét- és pünkösdvasárnapot, ám ezeken a napokon is a munkaszüneti napok munkavégzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Ennek oka, hogy a jogszabály a következő rendelkezést is tartalmazza egy másik helyen: „A munkaszüneti napra vonatkozó beosztási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaszüneti nap vasárnapra esik, továbbá a húsvét- és a pünkösdvasárnap tekintetében.”

Túlóra az ünnepek alatt

Az ünnepek alatti munka nem csak a rendes munkavégzést tartalmazhatja. Lehet ilyenkor jogszerűen túlórázni?

– Munkaszüneti napra túlóra, azaz rendkívüli munkaidő akkor rendelhető el, ha ezen a napon egyébként rendes munkaidőben is foglalkoztatható lenne a munkavállaló.

– Elrendelhető túlóra baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében is.

Mennyiért dolgozhatunk ünnepnap?

A munkaszüneti napon végzett munka eltérő díjazással jár.

A munkaszüneti napon rendes munkaidőben végzett munkáért az alapbére felett 100%-os bérpótlék illeti meg a dolgozót.

100 százalékos bérpótlék jár túlóra esetén is, tehát a munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben történő munkavégzéskor.

100 százalékos a bérpótlék a húsvét-, a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés után is.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS