Mikor kötelező egy perben a jogi képviselet?

Ki lehet jogi képviselő egy perben?

Kötelező jogi képviselet esetén a peres fél képviseletét az alábbi személyek láthatják el:
– ügyvéd és ügyvédi iroda,
– kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott körben (például a kamarai nyilvántartásba bejelentett munkáltatóját képviselheti),
– a bíróság képviseletére jogosult bíró és bírósági titkár, ha maga a Kúria, ítélőtábla vagy törvényszék a peres fél),
– a Legfőbb Ügyészség képviseletére jogosult ügyész,
– törvényben meghatározott egyéb személyek, például szabadalmi ügyvivő.

Ha a perben a jogi képviselet kötelező, akkor a peres fél önmagát csak akkor képviselheti saját ügyében, ha jogi szakvizsgával is rendelkezik.

Amennyiben kötelező jogi képviseletről van szó, akkor a fél képviseletét nem láthatja el meghatalmazottként például a hozzátartozó sem, mert a hozzátartozó nem számít jogi képviselőnek. A fél hozzátartozója akkor sem járhat el jogi képviselőként, ha egyébként jogi szakvizsgával rendelkezik, mert a szakvizsgával rendelkező személy is csak a saját ügyében képviselheti önmagát. Természetesen, ha a fél hozzátartozója ügyvéd, akkor nincs akadálya a jogi képviselet ellátásának.

Azokban a perekben, ahol a jogi képviselet nem kötelező, a peres fél képviseletét olyan személy is elláthatja, aki nem számít jogi képviselőnek, de a törvény szerint meghatalmazottként eljárhat. Ilyen például a fél hozzátartozója, a fél pertársa, a gazdálkodó szervezet alkalmazottja munkáltatójának tevékenységével kapcsolatos perben.

Mikor nem kötelező a perben a jogi képviselet?

A polgári perrendtartás általános szabályként azt mondja ki, hogy a perekben a jogi képviselet kötelező. Azonban a kötelező jogi képviselet alól a törvény számos kivételt ismer. Ennek oka lehet az ügy értéke vagy az, hogy az ügy feltehetően kevésbé bonyolult.

Nem kötelező a jogi képviselet azokban az alábbi perekben, amelyek a járásbíróság, Budapesten kerületi bíróság hatáskörébe tartoznak:
– Azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a 30 millió forintot nem haladja meg vagy amelyekben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható. Kivételt jelentenek a törvényben meghatározott típusú vagyonjogi perek, amelyek értékhatártól függetlenül a törvényszék hatáskörébe tartoznak. Ezek például a szerzői jogi perek, a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos perek, a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti perek, a nemzetközi árufuvarozási perek.
– A személyi állapotot érintő perek. Ide tartoznak a gondnoksági, a házassági, a származási perek, a szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási perek, és az örökbefogadás felbontásával kapcsolatos per.
– A végrehajtási perek. Például a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti per, a végrehajtási igényper.

Ha a perben nem kötelező a jogi képviselet, akkor ez kiterjed a fellebbezési eljárásra és a perújítási eljárásra is. A Kúria előtt felülvizsgálati eljárásban jogi képviselő nélkül a fél csak akkor járhat el, ha az ügy elsőfokon járásbírósághoz tartozott és a fél ellenkérelmet terjeszt elő az ellenfél felülvizsgálati kérelmével szemben.

Kötelező válhat a jogi képviselő, ha az adott perben a jogi képviselet nem kötelező?

Ha egy perben a jogi képviselet nem kötelező, de a fél jogi képviselőt vesz igénybe, azt a jogi képviselővel történő eljárás választásának kell tekinteni. Például, ha a 10 millió forintos kölcsön visszakövetelésére vonatkozó perben a felperes ügyvédi képviselettel adja be a keresetét, akkor úgy kell tekinteni, hogy a jogi képviselővel való eljárást választotta. A törvény annyi könnyítést tartalmaz, hogy ilyen esetekben a jogi képviseletet ügyvédjelölt vagy jogi előadó is elláthatja.

Ha a fél jogi képviselőt vesz igénybe, akkor a beadványait, nyilatkozatait a jogi képviselőn keresztül köteles előterjeszteni. Ilyen esetben a fél által közvetlenül benyújtott nyilatkozatokat a bíróság főszabály szerint hatálytalannak tekinti. Kivétel ez alól, ha az adott nyilatkozatot a fél a meghatalmazott jogi képviselő útján nem teheti meg.

Ha a fél a jogi képviselővel történő eljárást választotta, akkor az eljárás jogerős befejezéséig a jogi képviseletet köteles fenntartani. Viszont a per folyamán egy alkalommal visszatérhet a jogi képviselő nélküli eljárásra. Ennek azért van jelentősége, mert ha a fél jogi képviselőt bízott meg, akkor rá a kötelező jogi képviselet szabályait kell alkalmazni, amennyiben nem tér vissza a jogi képviselő nélküli eljárásra.

Mi történik, ha a félnek nincs jogi képviselője?

Ha a félnek nincs jogi képviselője és a perben kötelező a jogi képviselet, akkor az eljáró bíróság tájékoztatja a felet a jogi képviselet szükségességéről. A bíróság ilyenkor tájékoztatást ad arról, hogy a félnek lehetősége van pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérni. A bíróság tájékoztatást ad a jogi képviselő nélkül történő eljárás következményeiről is. A tájékoztatásban a bíróság határidő tűzésével felhívja a felet arra is, hogy jogi képviseletről gondoskodjon.
– Ha keresetlevél benyújtásakor hiányzik a jogi képviselő és ennek a hiánynak a pótlásáról a fél a bírósági felhívás ellenére nem gondoskodik, akkor a bíróság a keresetlevelet visszautasítja.
– Ha az eljárás során szűnik meg a fél jogi képviselete és azt nem pótolja, úgy a bíróság az eljárást megszünteti.
A visszautasítás, megszüntetés nem jelenti, hogy a bíróság az ügyet érdemben elbírálta. Tehát a félnek van lehetősége ismételten elindítani a pert jogi képviselő útján.

Ha a fellebbező fél a fellebbezését nem jogi képviselő útján nyújtja be, annak ellenére, hogy a jogi képviselet szükségességéről a bíróság a fellebbezéssel megtámadható határozatban tájékoztatta, akkor a fellebbezést a bíróság visszautasítja.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda