Mikor jogszerűek a munkahelyi kamerák?

2022. 05. 09., 17:47

Manapság számos munkahelyen alkalmaznak kamerás megfigyelőrendszert. A munkahelyi kamerák, a kamerás megfigyelés azonban komolyan érinti a munkavállalók személyiségi jogait is. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A munkahelyi megfigyelés alapjai

A munkáltató egyik alapvető joga az ellenőrzéshez való jog. A munkáltatónak joga van ahhoz, hogy a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze. A Munka Törvénykönyve ennek során lehetővé teszi, hogy a munkáltató technikai eszközt is alkalmazzon. Erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatnia kell.

A munkáltató ellenőrzési jogának azonban több korlátja is van. A munkavállalókat is megilleti a személyiségi jogok védelme, illetve a személyes adataik védelméhez fűződő jog. Ezért a munkáltató sem alkalmazhat korlátlanul technikai eszközöket a munkahely megfigyelésére.

A munkáltató által alkalmazott kamerás megfigyelőrendszer esetén a munkáltató meg kell, hogy feleljen a kamerák alkalmazásával kapcsolatos általános adatvédelmi előírásoknak.

A munkahelyi kamerák alkalmazásának jogalapja

A munkahelyen kamerát alkalmazni csak jogszerű célból és megfelelő jogalappal lehet. Munkahelyi kamerák alkalmazhatóak például vagyonvédelmi célból vagy a munkavállalók életének és testi épségének megóvása céljából.

Az adatkezelés jogalapja szinte minden esetben a munkáltató jogos érdeke. A munkavállaló hozzájárulása, mint jogalap általában nem elfogadható. Hiába írta alá a dolgozó, hogy hozzájárul a munkahelyi kamerák használatához. A dolgozók esetében a hozzájáruláson alapuló adatkezelés rendszerint azért nem fogadható el, mert a munkáltató és a munkavállaló közötti alá-fölérendeltség és gazdasági erőfölény miatt kérdéses, hogy a dolgozó önkéntes hozzájárulása mennyire volt valóban „önkéntes”.

A munkahelyi kamerák esetén is meg kell felelni a szükségesség és arányosság követelményeinek. Megfigyelés csak akkor és csak olyan mértékben alkalmazható, ami a cél eléréséhez szükséges, feltéve, hogy nincs más, a cél elérésére alkalmas módszer, amely a személyiségi jogokat kevésbé korlátozza. Az érintett munkavállalókat minden esetben megfelelően tájékoztatni kell a személyes adataik kezeléséről mielőtt a kamerás megfigyelés alkalmazásra kerül.

A munkahelyi kamerák elhelyezése

A munkahelyen sem helyezhető el kamerás megfigyelőrendszer olyan helyiségben, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sérti. Például öltözőben, mosdóban, illemhelyen.

Ezen kívül nem figyelhető meg kamerával olyan helyiség sem, ami a munkaközi szünet eltöltésére szolgál, például pihenőszoba, étkező helyiség. Kivételt képez, ha a például a munkaközi szünet eltöltésére szolgáló helyiségben olyan védendő vagyontárgy van, amelynek megfigyelése indokolt. Utóbbi esetben csak a vagyontárgyra irányulhat a kamera.

Nem helyezhető el kamera olyan módon, amely alkalmas a munkavállalók munkavégzésének folyamatos megfigyelésére. Tehát nem lehet a kamerát arra használni, hogy a munkáltató folyamatosan figyelje a munkavégzés folyamatát. Például a pénztár területét felvevő kamerával kapcsolatban az adatvédelmi hatóság már kimondta egy korábbi ügyben, hogy a pénztári forgalom ellenőrzésére csak olyan kamera alkalmazható, amelynek látószöge közvetlenül a pénztárra, illetve az az előtti területre irányul a munkavállaló folyamatos megfigyelése nélkül.

Kivételt képez az olyan munkaterület folyamatos megfigyelése, ahol a munkavállaló élete, illetve testi épsége közvetlen veszélyben van. Ilyen lehet egy szerelőcsarnok, ipari üzem. Ebben az esetben megengedhető a munkaterületet folyamatosan figyelő kamera. Fontos, hogy ilyenkor a veszélynek ténylegesnek és közvetlennek kell lennie. Nem elég, ha a veszély eshetőlegesen áll fenn.

Ha vagyonvédelmi célból kerül elhelyezésre a kamera, akkor fokozottan ügyelni kell arra, hogy a kamera látószöge a védendő vagyontárgyra irányuljon, és ne tegye lehetővé a munkavállalók munkavégzésének indokolatlan megfigyelését.

Élőkép közvetítése

A munkahelyen elhelyezett kamerák a legtöbb esetben részben vagy teljes mértékben rögzítik is a közvetített képet. Azonban előfordulhat, hogy olyan kamera kerül alkalmazásra, amely pusztán az élő képet közvetíti a megfigyelőhöz (pl. munkahelyi vezető, biztonsági őr). Ekkor felmerülhet a kérdés, hogy adatkezelésnek számít-e az élőkép megtekintése rögzítés hiányában is?

Az adatvédelmi hatóság álláspontja szerint ilyen esetben arra kell tekintettel lenni, hogy az alkalmazott technika alkalmas-e arra, hogy a személyes jelenléttel való megfigyeléshez képest a megfigyelő számára többletinformációkat, részletesebb ellenőrzést tegyen lehetővé. Ha az alkalmazott technika többletinformációkkal látja el a megfigyelőt, amelynek alapján döntéseket hozhat, intézkedéseket tehet, akkor az élőkép megtekintése adatkezelésnek minősül. A mai technikai fejlettség mellett a legtöbb kamera rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek alkalmasak arra, hogy többletinformációkkal lássák el a megfigyelést végző személyt.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS