Szinte az összes szerződéses kapcsolatban szóba jöhet előszerződés megkötése. Azonban ez nem minden esetben szükséges és indokolt. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Az előszerződés, mint a neve is mutatja, egy olyan szerződés, ami megelőzi a felek között kötendő későbbi (végleges) szerződés megkötését. Az előszerződést kötő felek abban állapodnak meg, hogy egymással egy későbbi időpontban szerződést kötnek.
Az előszerződés alapján tehát a feleket még nem illetik meg azok a jogok és nem terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a később megkötendő szerződésből fognak származni. Például az adásvételi előszerződés alapján a vevő még nem szerez tulajdonjogot a dolgon és még nem köteles a vételárat kifizetni.
Az ilyen szerződés célja, hogy a felek a későbbi szerződéskötésre vállaljanak kötelezettséget. Így az előszerződésből elsősorban az a kötelezettsége származik a feleknek, hogy utóbb egymással szerződést kössenek. Természetesen az előszerződésben megegyezhetnek a felek olyan kötelezettségvállalásokról is, amelyek a később megkötendő szerződéskötéshez kapcsolódnak, például megállapodhatnak előleg fizetéséről.
Az előszerződés funkciójából következik, hogy olyan esetben célszerű kötni, amikor a felek valamelyikénél vagy egyiküknél sem állnak fenn aktuálisan a végleges szerződés megkötésének feltételei, vagy pedig valamely okból (pl. adózás) a feleknek előnyösebb a későbbi szerződéskötés, de előre be akarják biztosítani, hogy a későbbiekben egymással szerződjenek. Például elfordulhat, hogy az adásvétel tárgya még nincs a későbbi eladó tulajdonában vagy még nem is létezik, ezért a felek még nem tudnák megkötni a végleges szerződést.
Ahhoz, hogy az előszerződés létrejöjjön, a feleknek meg kell állapodniuk a későbbi szerződés lényeges feltételeiben. Lényeges feltételeknek kell tekinteni minden olyan feltételt, amely nélkül jogszabály alapján a szerződés nem jöhet létre. Például adásvételi előszerződés esetén minimálisan a szerződő felek (eladó/vevő) megjelölése, a szerződés tárgyának meghatározása, valamint a vételár meghatározása, de legalább a vételár meghatározásának módjában való megegyezés. Ezen feltételek nélkül az adásvételi szerződés sem köthető meg.
A jogszabályból következő lényeges feltételeken túl meg kell állapodni minden olyan feltételben, amelyet a felek bármelyike lényegesnek minősített. Ennek feltétele, hogy az érintett fél egyértelműen kifejezésre juttassa, hogy az adott kérdésben való megállapodást lényeges feltételnek tekinti, amelynek hiányában a szerződést nem kívánja megkötni. Ekkor az adott feltételnek az előszerződésben is szerepelnie kell.
Fontos, hogy az előszerződést olyan alakban kell megkötni, amit jogszabály vagy a felek megállapodása a később megkötendő szerződésre előír. Ha például a jogszabály vagy a felek úgy rendelkeznek, hogy a szerződést írásban kell megkötni ahhoz, hogy érvényes legyen, akkor az e szerződés megkötésére vonatkozó előszerződést is csak írásban lehet érvényesen megkötni. Például ingatlan adásvételi szerződést érvényesen írásban lehet kötni, ezért az ingatlan adásvételére vonatkozó előszerződés is csak írásban köthető. Ugyanez igaz a lakásbérleti szerződésre is. Azonban érdemes tudni, hogy az ingatlan adásvételi szerződés érvényességének nem feltétele az ügyvéd (vagy jogtanácsos) általi ellenjegyzés vagy a közjegyzői okiratba foglalás, ezért az előszerződést a felek egyszerű magánokiratba foglalással is megköthetik. Az ügyvédi (jogtanácsosi, közjegyzői) közreműködés a földhivatali bejegyzés előfeltétele, nem pedig az adásvételi szerződés érvényességének feltétele.
Az előszerződéssel a felek kötelezettséget vállalnak a későbbi szerződéskötésre. Ezért e kötelezettség mögött ugyanúgy ott áll az állami eszközökkel való kikényszeríthetőség lehetősége, mint más, jogszerűen vállalt polgári jogi kötelezettség mögött. Ha a felek valamelyike megtagadja az előszerződés alapján kötendő szerződés megkötését, akkor ez szerződésszegésnek minősül. A szerződéskötést pedig a másik fél bírósági úton is kikényszerítheti. Ebben az esetben a fél kérelmére a bíróság az előszerződésben foglalt feltételek alapján ítéletével hozza létre a szerződést.
Érdemes szem előtt tartani, hogy az előszerződés alapján nem tehető bejegyzés a közhiteles nyilvántartásokba, például az ingatlan-nyilvántartásba sem. Ezért külső szemlélő számára nem lesz megállapítható, hogy az adott dologra, ingatlanra előszerződést kötöttek. Így előfordulhat, hogy az előszerződést aláíró fél úgy szegi meg az előszerződést, hogy másik személlyel szerződik az előszerződést aláíró személy helyett. Ez nyilván szerződésszegésnek minősül és végső esetben a kárvallott fél követelheti a szerződésszegésből eredő kárának megtérítését. Az ilyen helyzetek elkerülése végett az előszerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése is biztosítható például kötbérrel, foglalóval.
Az előszerződés alapján való szerződéskötést jogszerűen csak szűk körben lehet megtagadni. Erre akkor van lehetőség, ha az érintett bizonyítja, hogy:
– az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés – változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és
a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés időpontjában nem volt előre látható,
– a körülmények megváltozását nem ő idézte elő, továbbá
– a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”