Mikor felel a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő kárért?

2019. 04. 05., 12:00

A munkaviszonnyal kapcsolatban többféle módon érheti kár a munkavállalót. Azokat a károkat, amelyek a dolgozót a munkaviszonnyal összefüggésben érik, a munkáltató köteles megtéríteni. Melyek a munkáltatói kártérítési felelősség alapvető szabályai? Mikor mentesülhet a munkáltató a felelősség alól? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.

A munkáltató kártérítési felelőssége azokra a károkra terjed ki, amelyek a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggésben érik. A munkáltató kártérítési felelősségéről tehát akkor beszélhetünk, ha a munkáltató és a károsult között munkaviszony áll vagy állt fenn, és a dolgozót ért kár valamilyen összefüggésben áll a munkaviszonnyal. Az összefüggés tekintetében nincs jelentősége a munkaviszony időtartamának, illetve annak, hogy teljes vagy részmunkaidős munkaviszonyról van szó. A munkaviszonnyal való összefüggést vita esetén a munkavállalónak kell bizonyítani.

A kártérítési felelősség további feltétele a kár bekövetkezése, valamint a kárt előidéző magatartás és a kár közötti okozati összefüggés fennállása. A károkozó magatartás megvalósulhat valamely tevékenységgel vagy mulasztással. A munkavállaló oldalán kárként merülhet fel a munkaviszonyban és azon kívüli elmaradt jövedelem, valamint a természetbeni juttatások értéke. A megtérítendő károk körébe tartoznak továbbá a munkavállaló vagyontárgyaiban bekövetkezett értékcsökkenés és költségek, valamint a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kára.

A kárért a munkáltató akkor felelős, ha a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkezett kár és a kárt előidéző körülmény, magatartás között okozati összefüggés áll fenn. E körülményeket és az okozati összefüggést vita esetén a munkavállalónak kell bizonyítani.

Mentesülés a kártérítési felelősség alól

A munkáltatót szigorú kártérítési felelősség terheli, amely független a munkáltató károkozásban való vétkességétől vagy felróhatóságától.

A munkáltató a felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A munkáltató ellenőrzési körébe tartoznak általánosságban mindazok a körülmények, amelyekre a munkáltatónak befolyása van. Ilyenek például a munkavégzés helyszíne és körülményei, a munkaeszközök és munkavégzéshez használt anyagok, a munkavédelemmel összefüggő körülmények.

A munkáltatónak azokkal a károkozó körülményekkel kell számolnia, amelyeket átlagos körülmények között az adott esetben jellemzőnek kell tekinteni. Mindig a konkrét eset körülményeitől függően lehet megítélni, hogy elvárható volt-e a munkáltatótól, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

A károsult elháríthatatlan magatartása

A munkáltató mentesül a kártérítési felelősség alól akkor is, ha a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. E körben elsősorban a munkavédelmi és munkabiztonsági előírások betartásának van jelentősége, de az esettől függően egyéb körülmények is számításba jöhetnek.

A bírói gyakorlat szigorúan értelmezi a munkavállalói elháríthatatlan magatartás feltételét. Így nem mentesülhet elháríthatatlan magatartásra hivatkozva a munkáltató akkor, ha a kárt a munkavállaló ügyetlensége vagy figyelmetlensége okozta. Önmagában nem mentesíti a felelősség alól a munkáltatót az sem, ha megfelelő oktatásban részesítette a munkavállalót, de a munkavállaló a munkavédelmi előírásokat nem tartja be. A munkáltatónak ugyanis ellenőrzési kötelezettsége van, és amennyiben nem gondosodik arról, hogy a szabályokat be is tartsák a dolgozók, akkor nem hivatkozhat a munkavállaló elháríthatatlan magatartására. Nem számít elháríthatatlan magatartásnak a munkavállaló ittas állapota sem, mivel a munkavégzésre való alkalmasság ellenőrzése is munkaáltatói feladat.

Amennyiben a károsult munkavállaló magatartása ugyan nem volt elháríthatatlan, de vétkesen közrehatott a károkozásban, akkor kármegosztásra kerülhet sor. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott. Ugyancsak nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét sem, ami abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS