A végintézkedésben az örökhagyó sokféle módon rendelkezhet halála esetére a vagyonának sorsásról, sőt az örököst akár kötelezettséggel is terhelheti. Az örökhagyó érthető módon személyesen már nem tud meggyőződni arról, hogy a végakarata teljesül-e. Többek között ilyen esetekre készülve kerülhet sor végrendeleti végrehajtó kijelölésére. Milyen esetben érdemes erre is gondolni? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Az örökhagyó halála esetére a vagyonával kapcsolatban többféle rendelkezést tehet. Akár kötelezettségekkel is megterhelheti az örökösöket. Az elhunyt vagyoni helyzetének bonyolultsága jelentősen megnehezítheti a hagyatéki vagyon leltározását, hagyatéki eljárás lefolytatását és a hagyaték átadását. Előfordulhat olyan eset is, hogy az örökhagyó cége a halála esetén működésképtelenné válna mindaddig, amíg a cégbeli vagyoni részesedés átadásra nem kerül az örökösöknek. Végrendelet esetén ezek kezelését segítheti az örökhagyó által kijelölt végrendeleti végrehajtó.
Az örökhagyó a végakaratának végrehajtására jogosult végrendeletében végrendeleti végrehajtót kijelölni. Végrendeleti végrehajtó lehet bármely nagykorú és cselekvőképes személy vagy jogi személy (pl. ügyvédi iroda, cég, alapítvány stb.). Az örökhagyó akár több végrendeleti végrehajtót is kijelölhet.
Ha a jegyző vagy – a hagyatéki leltár felvételét követően - a közjegyző tudomást szerez arról, hogy az örökhagyó végrendeleti végrehajtót nevezett meg, akkor haladéktalanul értesíti a megjelölt személyt. A jegyző/közjegyző egyidejűleg közli a végrendeleti végrehajtóval a végrendelet rá vonatkozó tartalmát is.
A végrendeleti végrehajtói jogviszony megbízási jellegű viszony. A megbízatás nem jön létre automatikusan az örökhagyó általi kijelöléssel. Az is szükséges, hogy a végrendeleti végrehajtónak megnevezett személy a megbízatást elfogadja. Az eljáró jegyző vagy közjegyző közli az érintett személlyel a végrendeleti végrehajtóként őt megillető jogokat és az őt terhelő kötelezettségeket. Továbbá felhívja arra is, hogy a megbízatás elfogadásáról 30 napon belül nyilatkozzon. A megbízatás elfogadása esetén a végrendeleti végrehajtó megbízatásának létrejöttét a jegyző vagy közjegyző végzéssel állapítja meg.
A végrendeleti végrehajtó jogait és kötelezettségeit alapvetően az örökhagyó határozhatja meg. Elsősorban ugyanis ő tudja, milyen feladatokkal kívánja megbízni a végrendeleti végrehajtót. Az örökhagyó ezeket a végintézkedésben határozhatja meg. Különböző feladatokra más-más végrendeleti végrehajtó is megnevezhető. Ha a végrendelet nem tér ki az azt végrehajtó jogaira és kötelezettségeire, akkor ezeket a hagyatéki eljárásról szóló törvény határozza meg.
A jogszabályok betartása alól az örökhagyó jogszabályba ütköző utasítása sem ad mentesítést. Ha az örökhagyó célja jogszerű magatartással elérhető, a jogellenes utasítás teljesítése helyett a végrendeleti végrehajtó ez utóbbit köteles megtenni.
A végrendeleti végrehajtó jogosult és egyben köteles a hagyaték leltározását elősegíteni és ennek kapcsán az illetékes hatóságoknál eljárni. Jogosult arra, hogy szükség esetén az örökösök javára biztosítási intézkedés elrendelését indítványozza.
A végrendelet végrehajtása során köteles a végintézkedés rendelkezéseinek foganatosítását követelni az örököstől, ill. a hagyományostól. Például, ha az örökhagyó alapítvány létesítését hagyta meg a végrendeletben a hagyatéki vagyon terhére, vagy ha az örökösét meghagyás teljesítésével terhelte meg. Ebben az esetben, ha a végintézkedésben részesített személy (pl. akinek javára a hagyomány vagy meghagyás szól) maga nem lép fel, akkor az ő javára, de a saját nevében a bíróság előtt a végrendeleti végrehajtó is eljárhat.
Arra is jogosult a végrendeleti végrehajtó, hogy a hagyatéki vagyon terhére a hagyatéki hitelezőket (tehát akiknek az örökhagyó tartozott) a saját nevében eljárva kielégítse. Jogosult továbbá az örökhagyó követeléseit saját nevében eljárva, de a hagyaték javára érvényesíteni.
A végrendeleti végrehajtó a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően maga foganatosíthatja annak rendelkezéseit.
Ha a hagyatékban olyan cégrészesedés is szerepel, amelynek egyedüli tagja és ügyvezetője az örökhagyó volt, különösen fontos lehet a végrendeleti végrehajtó szerepe. Akkor is igaz ez, ha olyan szavazati joga volt az örökhagyónak, amely a távollétében való döntéshozatalt lényegében nem teszi lehetővé.
Ilyenkor alapesetben a cég lényegében több hónapra is megbénulhat és döntésképtelenné válhat. Az örökhagyó tagsága, ill. ügyvezetése nélkül csak azután tudna jogszerűen döntéseket hozni, szerződéseket kötni, kifizetéseket teljesíteni, miután a hagyatékban lévő társasági részesedés az örökösnek átadásra került. Ez adott esetben több hónapba, öröklési vita esetén pedig akár évekbe is telhet.
A fenti esetre lehet megoldás, ha az örökhagyó a végrendeletében végrendeleti végrehajtót nevez meg. A végrendeleti végrehajtó ugyanis ilyen esetben jogosult az örökhagyó gazdasági társaságban (vagy szövetkezetben) fennálló és a hagyaték megnyíltával az örökösre átszálló tagsági jogait gyakorolni a hagyaték átadásáig. Így van lehetőség arra, hogy a cég a köztes időszakban is tagi döntéseket hozzon, ügyvezetőt válasszon stb.
Akkor sincs minden veszve, ha nem volt végrendelet vagy nem került sor végrendeleti végrehajtó megjelölésére, illetve a kijelölt személy a megbízatást nem vállalta. Ilyenkor az örökösök kérhetik a jegyzőtől/közjegyzőtől ügygondnok kirendelését. Lehetőség van arra is, hogy a társasági részesedés vonatkozásában rész-hagyatékátadó végzés meghozatalát kérjék, ezzel gyorsítva a cégrészesedés átvételét.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Kutatás-fejlesztési (K+F) projektet indít Kecskeméten a Mercedes-Benz; a német autógyártó első alkalommal választotta Magyarországot ilyen típusú beruházás helyszínéül.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.