Mikor érdemes egyesületet alapítani?

2021. 01. 25., 16:00

A nonprofit civil szervezeteknek több típusa van, amelyek közül a két legalapvetőbb az egyesület és az alapítvány. Egyesületet alapítani számtalan célra lehet, feltéve, hogy tevékenysége nem gazdasági célt szolgál, azaz nem profitorientáltan működik. Mire szolgál az egyesület és milyen módon hozható létre? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Milyen célból lehet egyesületet létesíteni?

Egyesületet számos célra lehet alapítani. A lehetséges egyesületi célok tekintetében kevés a törvényi korlát. Egyesületet bármely olyan tartós célra és tevékenységre létre lehet hozni, amely nem jogsértő, azaz nem ütközik az Alaptörvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe.

Egyesület tipikusan valamely civil és nonprofit tevékenység céljából szokott létrejönni. Ilyen például a művészeti, kulturális, tudományos, sport cél, de vannak érdekképviselettel, jogvédelemmel foglalkozó egyesületek is.

A Polgári Törvénykönyv mindössze annyiban korlátozza az egyesület létrehozását, hogy gazdasági célra, gazdasági tevékenység folytatására nem lehet alapítani. Az egyesület csak az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végezhet és a vagyonát e céljának megfelelően használhatja fel. Az egyesületi vagyon nem osztható fel az egyesületi tagok között, és a tagok nyereségben sem részesülhetnek a bevételeiből. Tehát gazdasági tevékenysége mindig kiegészítő jellegű és nem válhat a működés súlypontjává.

Hogyan hozható létre egyesület?

Az egyesület elsődlegesen személyek együttműködését jelenti egy meghatározott, közös cél érdekében. Ezért létrehozásának legalapvetőbb feltétele a tagság megléte. Míg alapítványt vagy gazdasági társaságot akár egy személy is létrehozhat, addig az egyesület létrehozásához legalább 10 személy együttes elhatározása szükséges.

Az alapító tagoknak el kell fogadniuk az egyesület alapszabályát. Az alapszabály elfogadása történhet alakuló közgyűlésen, ahol az alapító tagok mindegyike jelen van. Történhet azonban úgy is, hogy az alapító tagok külön-külön nyilatkoznak az alapszabály elfogadásáról. Az egyesület akkor jön létre, amikor a nyilvántartást vezető törvényék a civil szervezetek nyilvántartásába bejegyzi.

Az alapszabály az egyesület alapdokumentuma, amelyben szerepelnie kell:

az egyesület nevének,

  • céljának,
  • székhelyének,
  • a tagok nevének és címének,
  • a tagdíj mértékének és
  • az első vezető tisztségviselőknek.

Az egyesületek alapszabálya rendszerint számos további rendelkezést is tartalmaz, például a vagyonnal, működéssel kapcsolatban.

Az egyesületi vagyon

Az egyesület saját, elkülönült vagyonnal rendelkezik. Az egyesületi vagyon több forrásból származhat. Az egyesületi tagdíjon kívül például a gazdasági tevékenység bevételéből, pályázati bevételekből, adományokból, rendezvények bevételeiből.

Döntéshozás az egyesületben

Az egyesületek legfőbb döntéshozó szerve a tagok részvételével működő közgyűlés. Az alapszabályban küldöttgyűlésről is lehet rendelkezni, amikor a tagok nem közvetlenül vesznek részt a döntéshozatalban, hanem az előzőleg, az alapszabályban meghatározott módon megválasztott küldöttek útján.

Az egyesületek ügyvezetését és képviseletét az alapszabály rendelkezésétől függően egy ügyvezető vagy az elnökség látja el. Az elnökség három vagy annál több tagból álló testület.

Egyesület vagy alapítvány?

Gyakran felmerül a kérdés, hogy alapítványt vagy egyesületet érdemes-e létrehozni. Erre természetesen általános válasz nem adható. Elsődlegesen azt érdemes mindenkinek megvizsgálni, mi az a cél, amit el akar érni, mi az a tevékenység, amelyre a szervezetet létre akarja hozni. Általánosságban elmondható, hogy ideális esetben az alapítvány inkább az alapítványi cél érdekében (pl. egy intézmény működtetése) az alapítványi vagyon felhasználásáról, annak kezeléséről szól. Ezzel szemben az egyesületek inkább személyek (tagok) egyesítésére és a tagság érdekében való működésre szolgálnak.

Az alapítvány meghatározott kedvezményezett javára szolgálhat és csak korlátozott esetekben szolgálhatja az alapító javát akkor, ha a cél az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása. Az egyesület az alapítóinak, illetve a tagjainak a közösen meghatározott célját szolgálja.

Az alapítvány alapítójának korlátozott a ráhatása az alapítvány mindennapi működésére. Ezzel szemben a közgyűlésen keresztül a tagok sokkal szélesebb befolyással rendelkezhetnek az egyesületre.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.
2024-05-22 10:50:14
Ahhoz, hogy a Föld még az unokáinknak is élhető maradjon, elengedhetetlen a biológiai sokszínűség, aminek ma, május 22-én van a világnapja: a biodiverzitást fenyegető veszélyeket nem vehetjük félvállról!

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Ahhoz, hogy a Föld még az unokáinknak is élhető maradjon, elengedhetetlen a biológiai sokszínűség, aminek ma, május 22-én van a világnapja: a biodiverzitást fenyegető veszélyeket nem vehetjük félvállról!

  Rovathírek: ATOMBUSINESS