Mikor érdemes egyesületet alapítani?

2021. 01. 25., 16:00

A nonprofit civil szervezeteknek több típusa van, amelyek közül a két legalapvetőbb az egyesület és az alapítvány. Egyesületet alapítani számtalan célra lehet, feltéve, hogy tevékenysége nem gazdasági célt szolgál, azaz nem profitorientáltan működik. Mire szolgál az egyesület és milyen módon hozható létre? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Milyen célból lehet egyesületet létesíteni?

Egyesületet számos célra lehet alapítani. A lehetséges egyesületi célok tekintetében kevés a törvényi korlát. Egyesületet bármely olyan tartós célra és tevékenységre létre lehet hozni, amely nem jogsértő, azaz nem ütközik az Alaptörvény vagy más jogszabály rendelkezéseibe.

Egyesület tipikusan valamely civil és nonprofit tevékenység céljából szokott létrejönni. Ilyen például a művészeti, kulturális, tudományos, sport cél, de vannak érdekképviselettel, jogvédelemmel foglalkozó egyesületek is.

A Polgári Törvénykönyv mindössze annyiban korlátozza az egyesület létrehozását, hogy gazdasági célra, gazdasági tevékenység folytatására nem lehet alapítani. Az egyesület csak az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végezhet és a vagyonát e céljának megfelelően használhatja fel. Az egyesületi vagyon nem osztható fel az egyesületi tagok között, és a tagok nyereségben sem részesülhetnek a bevételeiből. Tehát gazdasági tevékenysége mindig kiegészítő jellegű és nem válhat a működés súlypontjává.

Hogyan hozható létre egyesület?

Az egyesület elsődlegesen személyek együttműködését jelenti egy meghatározott, közös cél érdekében. Ezért létrehozásának legalapvetőbb feltétele a tagság megléte. Míg alapítványt vagy gazdasági társaságot akár egy személy is létrehozhat, addig az egyesület létrehozásához legalább 10 személy együttes elhatározása szükséges.

Az alapító tagoknak el kell fogadniuk az egyesület alapszabályát. Az alapszabály elfogadása történhet alakuló közgyűlésen, ahol az alapító tagok mindegyike jelen van. Történhet azonban úgy is, hogy az alapító tagok külön-külön nyilatkoznak az alapszabály elfogadásáról. Az egyesület akkor jön létre, amikor a nyilvántartást vezető törvényék a civil szervezetek nyilvántartásába bejegyzi.

Az alapszabály az egyesület alapdokumentuma, amelyben szerepelnie kell:

az egyesület nevének,

  • céljának,
  • székhelyének,
  • a tagok nevének és címének,
  • a tagdíj mértékének és
  • az első vezető tisztségviselőknek.

Az egyesületek alapszabálya rendszerint számos további rendelkezést is tartalmaz, például a vagyonnal, működéssel kapcsolatban.

Az egyesületi vagyon

Az egyesület saját, elkülönült vagyonnal rendelkezik. Az egyesületi vagyon több forrásból származhat. Az egyesületi tagdíjon kívül például a gazdasági tevékenység bevételéből, pályázati bevételekből, adományokból, rendezvények bevételeiből.

Döntéshozás az egyesületben

Az egyesületek legfőbb döntéshozó szerve a tagok részvételével működő közgyűlés. Az alapszabályban küldöttgyűlésről is lehet rendelkezni, amikor a tagok nem közvetlenül vesznek részt a döntéshozatalban, hanem az előzőleg, az alapszabályban meghatározott módon megválasztott küldöttek útján.

Az egyesületek ügyvezetését és képviseletét az alapszabály rendelkezésétől függően egy ügyvezető vagy az elnökség látja el. Az elnökség három vagy annál több tagból álló testület.

Egyesület vagy alapítvány?

Gyakran felmerül a kérdés, hogy alapítványt vagy egyesületet érdemes-e létrehozni. Erre természetesen általános válasz nem adható. Elsődlegesen azt érdemes mindenkinek megvizsgálni, mi az a cél, amit el akar érni, mi az a tevékenység, amelyre a szervezetet létre akarja hozni. Általánosságban elmondható, hogy ideális esetben az alapítvány inkább az alapítványi cél érdekében (pl. egy intézmény működtetése) az alapítványi vagyon felhasználásáról, annak kezeléséről szól. Ezzel szemben az egyesületek inkább személyek (tagok) egyesítésére és a tagság érdekében való működésre szolgálnak.

Az alapítvány meghatározott kedvezményezett javára szolgálhat és csak korlátozott esetekben szolgálhatja az alapító javát akkor, ha a cél az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása. Az egyesület az alapítóinak, illetve a tagjainak a közösen meghatározott célját szolgálja.

Az alapítvány alapítójának korlátozott a ráhatása az alapítvány mindennapi működésére. Ezzel szemben a közgyűlésen keresztül a tagok sokkal szélesebb befolyással rendelkezhetnek az egyesületre.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-02-04 14:40:00
A magyar vállalkozásoknak sok problémával kell manapság megküzdeniük, a legrosszabb azonban a bizonytalanság – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az ATV Start című műsorában.
2023-02-04 14:23:33
Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.
2023-02-03 18:13:39
Minden évben az egységes kérelmek mintegy 70 százalékát, megközelítőleg 108 ezer kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászainak közreműködésével nyújtják be a gazdálkodók. Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt meg kell újítani az ehhez szükséges meghatalmazásokat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.