Ha a munkáltató a munkaviszonyt jogsértő módon szünteti meg, a munkavállaló többféle követelést támaszthat. Az ilyen módon elküldött munkavállaló ritkán kíván visszatérni a munkáltatóhoz, azonban időnként mégis felmerül a munkaviszony helyreállításának igénye. A megszüntetett munkaviszony helyreállításának törvényi lehetőségei viszont korlátozottak. Milyen esetekben van lehetőség a jogellenesen megszüntetett munkaviszony helyreállítására? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvád válaszol.
A munkaviszony jogellenesen megszüntetésének következményei
Jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén a munkavállaló elsősorban kártérítési igénnyel élhet a munkáltatóval szemben. A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt.
A munkavállaló érvényesítheti egyrészt a jogellenes munkaviszony megszüntetés miatt felmerült vagyoni kárát. Ennek körébe tartozik a munkaviszony megszüntetése miatt a munkavállalónál jelentkező elmaradt jövedelem. Elmaradt jövedelemként az elmaradt munkabért és azoknak a juttatásoknak a pénzbeli értékét lehet figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult volt. Nem vehető figyelembe viszont az elmaradt jövedelem körében a munkavállaló által kapott költségtérítés.
Az elmaradt jövedelem címén követelhető összegnek törvényi korlátja van. Elmaradt jövedelem címén a munkavállaló legfeljebb 12 havi távolléti díja összegének megfelelő kártérítést igényelhet.
Ha a dolgozót az elmaradt jövedelmen túl is érte kár a jogellenes munkaviszony megszüntetés következtében, akkor ennek megtérítését is követelheti a munkáltatótól. A jogellenes munkaviszony megszüntetés következtében adott esetben sérülhetnek a munkavállaló személyiségi jogai is (pl. becsülete, jó hírneve), amely esetben sérelemdíjra is igényt tarthat.
A munkavállaló dönthet úgy, hogy az őt ért kár összegének tételes bizonyítása helyett átalány jellegű kártérítést igényel. Ebben az esetben a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjának megfelelő összeget követelheti. Erre akkor is igényt tarthat, ha egyébként kár nem érte.
A munkavállalót a fenti összegeken túl végkielégítés is megilleti, ha a munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnt meg. Jár a dolgozónak a végkielégítés akkor is, ha arra azért nem volt jogosult, mert a jogellenes felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége volt.
A jogellenesen megszüntetett munkaviszony helyreállítása
A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén – mint láthattuk – a munkavállaló főként anyagi jellegű követelésekkel élhet. Főszabály szerint a dolgozó nem kérheti a jogellenesen megszüntetett munkaviszony helyreállítását. Egyes esetekben a Munka Törvénykönyve mégis lehetővé teszi, hogy a munkaviszonyt a munkavállaló kérelmére helyreállítsák.
A jogellenesen megszüntetett munkaviszony helyreállításának következményei
Ha a bíróság a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyt helyreállítja, akkor annak legfontosabb következménye, hogy a munkaviszony megszüntetése és helyreállítása közötti időtartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
A munkaviszony helyreállítása esetén a dolgozót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a munkaviszony nem került volna megszüntetésre. Ennek keretében meg kell téríteni az elmaradt munkabért és egyéb járandóságot, továbbá a munkavállaló ezt meghaladó kárát is. Ilyen esetben nem érvényesül az elmaradt jövedelem esetén irányadó 12 havi távolléti díj összegének megfelelő kártérítési korlátozás sem.
Az elmaradt munkabér és egyéb járandóság összegét ilyenkor úgy kell meghatározni, hogy az összegből le kell vonni a munkaviszony megszüntetésekor kifizetett végkielégítést, valamint azt az összeget, amit a dolgozó a munkaviszony helyreállításáig megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Megérkezett az idei évre tervezett utolsó nukleáris fűtőelem-szállítmány is a Paksi Atomerőműbe, így most 2028 novemberéig elegendő készlettel rendelkezünk az atomerőmű működtetéséhez – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.