Mi az utóöröklés?

2023. 07. 18., 17:18

Előfordulhat, hogy az örökhagyó végrendeletében a hagyatékból való részesedés rendjét igen hosszú időre, akár több generációra szeretné meghatározni. Ebben az esetben jöhet szóba az ún. utóörökös nevezés. Ám ezt a magyar öröklési jog csak kivételes esetben teszi lehetővé. Mi az utóöröklés? Milyen esetben engedi meg a hazai jog utóörökös nevezését? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

Mit jelent az utóöröklés?

Utóöröklésről beszélünk, ha az örökhagyó több személyt nevez meg örököséül úgy, hogy az egyikük (előörökös) csak egy meghatározott időpontig vagy egy adott esemény megtörténtéig legyen az örököse, az időpont vagy az esemény bekövetkezését követően pedig a másik örökös (utóörökös) örököljön utána. Például, ha az örökhagyó úgy rendelkezik, hogy a nyaralóját az idősebbik gyermekére, mint előörökösre hagyja, azonban az idősebbik gyermeke házasságkötését követően az örökhagyó fiatalabb gyermeke váltsa fel őt utóörökösként.

Fontos tudni, hogy az utóörökös nevezése főszabály szerint érvénytelen. A Polgári Törvénykönyv csak kivételes esetben teszi lehetővé az érvényes utóörökös nevezést.

Utóöröklés helyett valami más?

Az utóörököst az örökhagyók gyakran az előörökös halála esetére szokták kijelölni. Ekkor azonban más a helyzet. A törvény alapján az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés helyettes örökös nevezéseként érvényesülhet, ha annak feltételei fennállnak.

Helyettes örökös nevezésnek azt tekintjük, ha az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, másik személyt nevez örökössé. Kiesik az öröklésből, aki:

Amennyiben tehát az örökhagyó a végrendeletében úgy nevezett utóörököst, hogy az előörökös halála esetén őt az utóörökös váltsa, akkor az utóörökösnek nevezett személy valójában helyettes örökösként örökölhet. Ennek feltétele, hogy az előörökös az örökhagyót megelőzően meghal, tehát kiesik az öröklésből.

Az utóörökös-nevezés érvényes esetei

  • A Polgári Törvénykönyv megengedi az utóörökös-nevezést abban az esetben, ha az örökhagyó elsősorban örökösnek nevezett leszármazója a hagyaték megnyílásakor (az örökhagyó halálakor) nem rendelkezik végrendelkezési képességgel, és meghal anélkül, hogy ezt a képességét megszerezte volna. Ilyen esetre az örökhagyó utóörököst nevezhet az elsősorban örökösnek nevezett leszármazójára szállt hagyatékára. Tehát meghatározhatja, hogy ki örököljön a leszármazót követően. Az utóörökös-nevezés ezen esete például akkor fordulhat elő, ha az örökhagyó elsősorban örökösnek nevezett gyermeke életkora vagy egészségi állapota miatt nem rendelkezik végrendelkezési képességgel. Fontos, hogy az utóörökös-nevezés ebben az esetben is csak akkor érvényesül, ha az elsősorban örökössé nevezett örökös a haláláig nem szerzi meg a végrendelkezés képességét.
  • Az örökhagyó érvényesen nevezhet utóörököst az elsősorban örökösének nevezett házastársa halála esetére is a házastársra szálló hagyaték vonatkozásában. Ilyen fajta utóörökös-nevezés például abban az esetben lehet hasznos, ha az örökhagyó elsősorban az őt túlélő házastársára kívánja hagyni vagyonát. Azt viszont el szeretné kerülni, hogy a házastárs halála esetén annak másik kapcsolatából származó gyermeke örökölje majd a házastársra hagyott vagyont.

A feltételhez kötött örökösnevezés

Az utóörökös nevezéssel nem tévesztendő össze, amikor az örökhagyó a végrendeleti juttatást valamely feltételhez köti, illetve vagylagosan több örököst nevez. Az ilyen örökösnevezés nem minősül utóöröklésnek. Ekkor a nevezett örökösök nem valamely eseménytől vagy időponttól függően váltják egymást az örökségben.

A bíróság például érvényesnek fogadta el az olyan végintézkedést, amelyben az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy ha egészségi állapota miatt gondviselésre szorul, és a gondozásra felkért és örökösnek nevezett személy a gondozást ellátja, akkor ő örökölje az ingatlanát. Amennyiben pedig gondviselésre nem lesz szüksége, úgy az elsősorban örökösnek nevezett személy kiskorú gyermekei legyenek az örökösök. A bíróság álláspontja szerint ez nem minősült utóöröklésnek. Ennek oka, hogy az örökhagyó az életében bekövetkező feltételtől (gondozásra rászorultság) tette függővé, hogy ki legyen az örökös. Ebben az esetben az örökösök nem egymást váltották az örökségben.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS