A polgári peres ügyekben a bíróság nyáron ítélkezési szünetet tart. Az új polgári perrendtartás bevezette a téli ítélkezési szüntetet is. Mit jelent az ítélkezési szünet? Milyen hatással van a peres eljárásokra? A kérdésekre dr. Szabó Gergely válaszol.
Ítélkezési szünet a polgári perrendtartás szerint
A 2018-tól alkalmazandó új polgári perrendtartás a naptári évben két „rendes” ítélkezési szünetről rendelkezik. A nyári szünet július 15-től augusztus 20-ig tart, míg a téli december 24-től január 1-ig. Volt már példa rendkívüli ítélkezési szünetre is a koronavírus járvánnyal kapcsolatban.
Az ítélkezési szünet a bírósági tárgyalásokra és a perbeli határidőkre van hatással. A bíróság működését egyéb tekintetben nem befolyásolja. A bíróság a szünet ideje alatt sem zár be. A szünet alatt is van lehetőségük az érintetteknek beadványokat benyújtani a bírósághoz, betekinteni a peres iratokba stb.
Fő szabály szerint a polgári perekben az ítélkezési szünet alatt nem tart tárgyalást a bíróság.
Határidők az ítélkezési szünetre tekintettel
Az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele az ítélkezési szünet időtartama. Ez azt jelenti, hogy a határidők számításánál a szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. Például, ha a peres fél 2021. július 12. napján vette kézhez az elsőfokú ítéletet, akkor a fellebbezésre rendelkezésre álló 15 napos határidő szeptember 2-án fog letelni. Ennek oka, hogy a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszak nem számolható bele a határidőbe.
Ha a határidő hónapokban vagy években került megállapításra és a határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, akkor a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel. Például, ha a február 18. napján elkezdődött 6 hónapos határidő augusztus 18-án járna le, akkor a szünet miatt a határidő utolsó napja szeptember 18. lesz.
Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő esetén a fenti módszerrel számított határidő utolsó napja is a szünet idejére esik, akkor a határidő az ítélkezési szünetet követő első napon jár le. Például, ha a hónapokban meghatározott határidő július 18-án járna le, akkor a következő hónap azonos napja (augusztus 18.) is az ítélkezési szünet idejére esik. Ezért a határidő az ítélkezési szünetet követő első napon, azaz augusztus 21-én jár le.
Az ítélkezési szünettel számított határidő esetén is érvényes a következő szabály. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.
Érdemes tudni, hogy a 2018. előtti perekben alkalmazandó régi polgári perrendtartás csak a nyári törvénykezési szüntetet szabályozta. Jelenleg is vannak olyan perek, amelyek 2018. január 1-jét megelőzően indultak. Azokra a régi polgári perrendtartást kell alkalmazni. Ezekben a perekben nem alkalmaznak téli ítélkezési szünetet.
Kivételek az ítélkezési szünet alól
Vannak olyan eljárások vagy egyes perbeli cselekmények, ahol a sürgősségre tekintettel hátrányos lenne az ítélkezési szünet szabályainak alkalmazása. Az ilyen esetekre a polgári perrendtartás soron kívüli eljárást ír elő a bíróság számára. Az ítélkezési szünetre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a törvény valamely eljárásra vagy perbeli cselekményre soron kívül történő eljárást ír elő. Soron kívül jár el a bíróság például az ideiglenes intézkedés elbírálása során, a sajtó-helyreigazítási perekben, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló munkaügyi perben, a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perben.
A peres felek közösen dönthetnek úgy, hogy az ítélkezési szünet szabályaival nem kívánnak élni. Ha a felek közösen kérik a bíróságtól, hogy az ítélkezési szünetet ne alkalmazza, akkor a bíróság e szabályok mellőzésével köteles eljárni. Az ítélkezési szünet szabályait akkor sem lehet alkalmazni, ha erről külön törvény rendelkezik.
A bíróság köteles külön is figyelmeztetni a peres feleket arra, ha az ítélkezési szünet előírásai a per egészére vagy valamely perbeli cselekményre nem alkalmazandók.
A fizetési meghagyásos eljárásnál is él ez a szünet?
A közjegyző előtt indítható fizetési meghagyásos eljárásról külön törvény rendelkezik. Azonban a törvény eltérő rendelkezése hiányában a fizetési meghagyásos eljárásra is a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni háttérszabályként. Természetesen figyelembe kell venni az eljárás sajátosságaiból eredő eltéréseket.
Tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény külön nem rendelkezik az ítélkezési szünetről, ezért a polgári perrendtartásban rögzített szabályokat ebben a tekintetben is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó határidők számításánál az ítélkezési szünet szabályait alkalmazni kell. Ha például a kötelezett az ítélkezési szünet alatt veszi kézhez a fizetési meghagyást, akkor az ellentmondás benyújtására rendelkezésére álló 15 napos határidő csak a szünet után veszi kezdetét.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A stabil diplomáciai kapcsolatok kézzelfogható gazdasági előnyökhöz vezetnek, és tovább bővültek a két ország üzleti együttműködésének kulcsfontosságú területei – értékelte Joó István kormánybiztos az előző héten zajlott magyar-amerikai csúcstalálkozó eredményeit.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.