Mi az ítélkezési szünet? Mire kell figyelni?

2021. 12. 21., 08:53

A polgári peres ügyekben a bíróság nyáron ítélkezési szünetet tart. Az új polgári perrendtartás bevezette a téli ítélkezési szüntetet is. Mit jelent az ítélkezési szünet? Milyen hatással van a peres eljárásokra? A kérdésekre dr. Szabó Gergely válaszol.

Ítélkezési szünet a polgári perrendtartás szerint

A 2018-tól alkalmazandó új polgári perrendtartás a naptári évben két „rendes” ítélkezési szünetről rendelkezik. A nyári szünet július 15-től augusztus 20-ig tart, míg a téli december 24-től január 1-ig. Volt már példa rendkívüli ítélkezési szünetre is a koronavírus járvánnyal kapcsolatban.

Az ítélkezési szünet a bírósági tárgyalásokra és a perbeli határidőkre van hatással. A bíróság működését egyéb tekintetben nem befolyásolja. A bíróság a szünet ideje alatt sem zár be. A szünet alatt is van lehetőségük az érintetteknek beadványokat benyújtani a bírósághoz, betekinteni a peres iratokba stb.

Fő szabály szerint a polgári perekben az ítélkezési szünet alatt nem tart tárgyalást a bíróság.

Határidők az ítélkezési szünetre tekintettel

Az órákban, napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele az ítélkezési szünet időtartama. Ez azt jelenti, hogy a határidők számításánál a szünet időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. Például, ha a peres fél 2021. július 12. napján vette kézhez az elsőfokú ítéletet, akkor a fellebbezésre rendelkezésre álló 15 napos határidő szeptember 2-án fog letelni. Ennek oka, hogy a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszak nem számolható bele a határidőbe.

Ha a határidő hónapokban vagy években került megállapításra és a határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, akkor a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel. Például, ha a február 18. napján elkezdődött 6 hónapos határidő augusztus 18-án járna le, akkor a szünet miatt a határidő utolsó napja szeptember 18. lesz.

Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő esetén a fenti módszerrel számított határidő utolsó napja is a szünet idejére esik, akkor a határidő az ítélkezési szünetet követő első napon jár le. Például, ha a hónapokban meghatározott határidő július 18-án járna le, akkor a következő hónap azonos napja (augusztus 18.) is az ítélkezési szünet idejére esik. Ezért a határidő az ítélkezési szünetet követő első napon, azaz augusztus 21-én jár le.

Az ítélkezési szünettel számított határidő esetén is érvényes a következő szabály. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.

Érdemes tudni, hogy a 2018. előtti perekben alkalmazandó régi polgári perrendtartás csak a nyári törvénykezési szüntetet szabályozta. Jelenleg is vannak olyan perek, amelyek 2018. január 1-jét megelőzően indultak. Azokra a régi polgári perrendtartást kell alkalmazni. Ezekben a perekben nem alkalmaznak téli ítélkezési szünetet.

Kivételek az ítélkezési szünet alól

Vannak olyan eljárások vagy egyes perbeli cselekmények, ahol a sürgősségre tekintettel hátrányos lenne az ítélkezési szünet szabályainak alkalmazása. Az ilyen esetekre a polgári perrendtartás soron kívüli eljárást ír elő a bíróság számára. Az ítélkezési szünetre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a törvény valamely eljárásra vagy perbeli cselekményre soron kívül történő eljárást ír elő. Soron kívül jár el a bíróság például az ideiglenes intézkedés elbírálása során, a sajtó-helyreigazítási perekben, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló munkaügyi perben, a végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti perben.

A peres felek közösen dönthetnek úgy, hogy az ítélkezési szünet szabályaival nem kívánnak élni. Ha a felek közösen kérik a bíróságtól, hogy az ítélkezési szünetet ne alkalmazza, akkor a bíróság e szabályok mellőzésével köteles eljárni. Az ítélkezési szünet szabályait akkor sem lehet alkalmazni, ha erről külön törvény rendelkezik.

A bíróság köteles külön is figyelmeztetni a peres feleket arra, ha az ítélkezési szünet előírásai a per egészére vagy valamely perbeli cselekményre nem alkalmazandók.

A fizetési meghagyásos eljárásnál is él ez a szünet?

A közjegyző előtt indítható fizetési meghagyásos eljárásról külön törvény rendelkezik. Azonban a törvény eltérő rendelkezése hiányában a fizetési meghagyásos eljárásra is a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni háttérszabályként. Természetesen figyelembe kell venni az eljárás sajátosságaiból eredő eltéréseket.

Tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény külön nem rendelkezik az ítélkezési szünetről, ezért a polgári perrendtartásban rögzített szabályokat ebben a tekintetben is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó határidők számításánál az ítélkezési szünet szabályait alkalmazni kell. Ha például a kötelezett az ítélkezési szünet alatt veszi kézhez a fizetési meghagyást, akkor az ellentmondás benyújtására rendelkezésére álló 15 napos határidő csak a szünet után veszi kezdetét.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS