A díjkitűzés régóta ismert a jogrendszerben, sőt a mindennapi gyakorlatban is sűrűbben lehet vele találkozni, mint azt gondolhatnánk. Díjkitűzéssel a gazdaság területén és más területeken is lehet találkozni a legkülönbözőbb formákban. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Mi a díjkitűzés?
Díjkitűzésről akkor beszélhetünk, ha valaki meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér.
A díjkitűzés egyoldalú kötelezettségvállalás a díjkitűző részéről, tehát nem szerződéses kötelezettségvállalásról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy létrejöttéhez nem szükséges, hogy egy vagy több fél a díjkitűzést elfogadja. A díjkitűzésre vonatkozó nyilatkozatot nemcsak írásban, hanem bármely formában meg lehet tenni, akár szóban is.
Lényeges feltétel, hogy a díjkitűzésnek nyilvánosnak kell lennie, vagy azt nyilvánosságra kell hozni. Ha a díjkitűző nem szándékozta a díjkitűzést nyilvánosságra hozni, de az akarata ellenére mégis nyilvánosságra kerül, akkor a díjat nem lehet tőle követelni. A nyilvánosság alatt nem feltétlenül a teljes társadalom előtti nyilvánosságot kell érteni. Egy meghatározott közösség nyilvánossága előtt is történhet díjkitűzés, például meghatározott intézmény kutatói, egyesület sportolói, cég dolgozói előtt. Maga a díjkitűzés is szólhat egy bizonyos személyi kör részére.
A díj átadása
A díjkitűző a díjat annak köteles kiszolgáltatni, aki a meghatározott eredményt vagy teljesítményt először létrehozza, eléri. A díjkitűzésben meghatározott teljesítmény vagy eredmény nagyon sokféle lehet, a tudományos eredményektől a művészeti, oktatási eredményeken át a sport teljesítményekig. A díjkitűzés speciális esete például a rendőrség által kitűzött nyomravezetői díj, amelyet a Rendőrségről szóló törvény szabályoz.
Díj alatt nem csak a pénzdíjat, hanem más értékkel bíró tárgyat vagy akár szolgáltatást is érteni kell.
A díjra a teljesítmény vagy eredmény létrehozója akkor is jogosult, ha ezeket a díjkitűzésre tekintet nélkül hozta létre. Így akkor is követelheti a díjat, ha a díjkitűzésről megelőzően nem is tudott, sőt, akár abban az esetben is, ha az eredményt már a díjkitűzés előtt létrehozta.
Ha a teljesítményt vagy az eredményt többen együttesen hozták létre, abban az esetben a díjat közöttük közreműködésük arányában kell megosztani. Ha az arány nem állapítható meg, akkor a díjat egyenlően kell elosztani. Szintén egyenlő arányban kell megosztani a díjat, ha többen, egymástól függetlenül hozták létre a teljesítményt vagy eredményt.
A díjkitűzés visszavonása
Előfordulhat, hogy a díjkitűző valamilyen okból a díjkitűzést vissza szeretné vonni. Ez adott esetben jelentős hátrányt is jelenthet azoknak, akik a kitűzött eredmény létrehozása érdekében jelentős anyagi és más erőfeszítéseket tettek. Ezért a díjkitűzés csak akkor vonható vissza érvényesen, ha a díjkitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta. A visszavonás további feltétele, hogy legalább ugyanolyan nyilvánosan történjen, mint a díjkitűzés. Természetesen a díjkitűzés visszavonására nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a visszavonáskor a teljesítményt vagy az eredményt már létrehozta.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.