Mi a díjkitűzés és mit érdemes tudni róla?

2020. 12. 29., 16:00

A díjkitűzés régóta ismert a jogrendszerben, sőt a mindennapi gyakorlatban is sűrűbben lehet vele találkozni, mint azt gondolhatnánk. Díjkitűzéssel a gazdaság területén és más területeken is lehet találkozni a legkülönbözőbb formákban. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Mi a díjkitűzés?

Díjkitűzésről akkor beszélhetünk, ha valaki meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér.

A díjkitűzés egyoldalú kötelezettségvállalás a díjkitűző részéről, tehát nem szerződéses kötelezettségvállalásról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy létrejöttéhez nem szükséges, hogy egy vagy több fél a díjkitűzést elfogadja. A díjkitűzésre vonatkozó nyilatkozatot nemcsak írásban, hanem bármely formában meg lehet tenni, akár szóban is.

Lényeges feltétel, hogy a díjkitűzésnek nyilvánosnak kell lennie, vagy azt nyilvánosságra kell hozni. Ha a díjkitűző nem szándékozta a díjkitűzést nyilvánosságra hozni, de az akarata ellenére mégis nyilvánosságra kerül, akkor a díjat nem lehet tőle követelni. A nyilvánosság alatt nem feltétlenül a teljes társadalom előtti nyilvánosságot kell érteni. Egy meghatározott közösség nyilvánossága előtt is történhet díjkitűzés, például meghatározott intézmény kutatói, egyesület sportolói, cég dolgozói előtt. Maga a díjkitűzés is szólhat egy bizonyos személyi kör részére.

A díj átadása

A díjkitűző a díjat annak köteles kiszolgáltatni, aki a meghatározott eredményt vagy teljesítményt először létrehozza, eléri. A díjkitűzésben meghatározott teljesítmény vagy eredmény nagyon sokféle lehet, a tudományos eredményektől a művészeti, oktatási eredményeken át a sport teljesítményekig. A díjkitűzés speciális esete például a rendőrség által kitűzött nyomravezetői díj, amelyet a Rendőrségről szóló törvény szabályoz.

Díj alatt nem csak a pénzdíjat, hanem más értékkel bíró tárgyat vagy akár szolgáltatást is érteni kell.

A díjra a teljesítmény vagy eredmény létrehozója akkor is jogosult, ha ezeket a díjkitűzésre tekintet nélkül hozta létre. Így akkor is követelheti a díjat, ha a díjkitűzésről megelőzően nem is tudott, sőt, akár abban az esetben is, ha az eredményt már a díjkitűzés előtt létrehozta.

Ha a teljesítményt vagy az eredményt többen együttesen hozták létre, abban az esetben a díjat közöttük közreműködésük arányában kell megosztani. Ha az arány nem állapítható meg, akkor a díjat egyenlően kell elosztani. Szintén egyenlő arányban kell megosztani a díjat, ha többen, egymástól függetlenül hozták létre a teljesítményt vagy eredményt.

A díjkitűzés visszavonása

Előfordulhat, hogy a díjkitűző valamilyen okból a díjkitűzést vissza szeretné vonni. Ez adott esetben jelentős hátrányt is jelenthet azoknak, akik a kitűzött eredmény létrehozása érdekében jelentős anyagi és más erőfeszítéseket tettek. Ezért a díjkitűzés csak akkor vonható vissza érvényesen, ha a díjkitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta. A visszavonás további feltétele, hogy legalább ugyanolyan nyilvánosan történjen, mint a díjkitűzés. Természetesen a díjkitűzés visszavonására nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a visszavonáskor a teljesítményt vagy az eredményt már létrehozta.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS