A díjkitűzés régóta ismert a jogrendszerben, sőt a mindennapi gyakorlatban is sűrűbben lehet vele találkozni, mint azt gondolhatnánk. Díjkitűzéssel a gazdaság területén és más területeken is lehet találkozni a legkülönbözőbb formákban. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Mi a díjkitűzés?
Díjkitűzésről akkor beszélhetünk, ha valaki meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér.
A díjkitűzés egyoldalú kötelezettségvállalás a díjkitűző részéről, tehát nem szerződéses kötelezettségvállalásról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy létrejöttéhez nem szükséges, hogy egy vagy több fél a díjkitűzést elfogadja. A díjkitűzésre vonatkozó nyilatkozatot nemcsak írásban, hanem bármely formában meg lehet tenni, akár szóban is.
Lényeges feltétel, hogy a díjkitűzésnek nyilvánosnak kell lennie, vagy azt nyilvánosságra kell hozni. Ha a díjkitűző nem szándékozta a díjkitűzést nyilvánosságra hozni, de az akarata ellenére mégis nyilvánosságra kerül, akkor a díjat nem lehet tőle követelni. A nyilvánosság alatt nem feltétlenül a teljes társadalom előtti nyilvánosságot kell érteni. Egy meghatározott közösség nyilvánossága előtt is történhet díjkitűzés, például meghatározott intézmény kutatói, egyesület sportolói, cég dolgozói előtt. Maga a díjkitűzés is szólhat egy bizonyos személyi kör részére.
A díj átadása
A díjkitűző a díjat annak köteles kiszolgáltatni, aki a meghatározott eredményt vagy teljesítményt először létrehozza, eléri. A díjkitűzésben meghatározott teljesítmény vagy eredmény nagyon sokféle lehet, a tudományos eredményektől a művészeti, oktatási eredményeken át a sport teljesítményekig. A díjkitűzés speciális esete például a rendőrség által kitűzött nyomravezetői díj, amelyet a Rendőrségről szóló törvény szabályoz.
Díj alatt nem csak a pénzdíjat, hanem más értékkel bíró tárgyat vagy akár szolgáltatást is érteni kell.
A díjra a teljesítmény vagy eredmény létrehozója akkor is jogosult, ha ezeket a díjkitűzésre tekintet nélkül hozta létre. Így akkor is követelheti a díjat, ha a díjkitűzésről megelőzően nem is tudott, sőt, akár abban az esetben is, ha az eredményt már a díjkitűzés előtt létrehozta.
Ha a teljesítményt vagy az eredményt többen együttesen hozták létre, abban az esetben a díjat közöttük közreműködésük arányában kell megosztani. Ha az arány nem állapítható meg, akkor a díjat egyenlően kell elosztani. Szintén egyenlő arányban kell megosztani a díjat, ha többen, egymástól függetlenül hozták létre a teljesítményt vagy eredményt.
A díjkitűzés visszavonása
Előfordulhat, hogy a díjkitűző valamilyen okból a díjkitűzést vissza szeretné vonni. Ez adott esetben jelentős hátrányt is jelenthet azoknak, akik a kitűzött eredmény létrehozása érdekében jelentős anyagi és más erőfeszítéseket tettek. Ezért a díjkitűzés csak akkor vonható vissza érvényesen, ha a díjkitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta. A visszavonás további feltétele, hogy legalább ugyanolyan nyilvánosan történjen, mint a díjkitűzés. Természetesen a díjkitűzés visszavonására nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a visszavonáskor a teljesítményt vagy az eredményt már létrehozta.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.
Az Országos Atomenergia Hivatal meghívására 2023. január 30-31. között hazánkba látogatott a finn nukleáris hatóság főigazgatója, Petteri Tiippana, valamint Janne Nevalainen projektigazgató.