A kartellekkel szembeni fellépés továbbra is prioritás a magyar és az uniós versenyhatóság részéről, a cégeknek 2026-ban is érdemes lesz figyelmet fordítaniuk erre a területre – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A versenytársak közötti tiltott összejátszásban a mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok új módszereket jelentenek, ezért ezeknek a használata a hatóságok fókuszába kerülhet.
Már eddig is voltak olyan ügyek, amelyeknél a „klasszikus” eszközökkel kartellező cégek algoritmusokat alkalmaztak arra, hogy egyébként is tiltott kartellmegállapodásukat bebiztosítsák, hatékonyabbá tegyék. Ez ugyan súlyosító tényező és magasabb bírságot eredményez, de a kartellt nem az algoritmus hozta létre, hanem a felek közti közvetlen egyeztetés.
A hatóságok szerint viszont létrejöhet úgy is kartell, hogy nincs közvetlen kommunikáció a versenytársak között, hanem az valamilyen algoritmus által jön létre – akár mesterséges intelligencia használatával. Ide tartozhatnak a különböző árakat, díjakat tartalmazó és összehasonlító adatbázisok, illetve ezek alapján az árstratégiát kialakító alkalmazások – ezek alkalmazása tehát komoly versenyjogi kockázatot vet fel. Nemcsak az Európai Bizottság és az uniós versenyjog, hanem az Egyesült Államoktól Brazílián át az Egyesült Királyságig számos más hatóság rendelkezik ezzel kapcsolatos gyakorlattal.
„Globálisan, Európában és Magyarországon is a versenyhatóságok kiemelt fókuszában vannak az árazó algoritmusok és a mesterséges intelligencia által vezérelt döntéshozatali mechanizmusok. A jogalkotók szándéka egyértelmű: semmilyen módon ne lehessen algoritmusok útján kartellezni. Arra számítunk, hogy itthon is várhatók ezzel kapcsolatos eljárások – mondta dr. Horányi Márton, a Baker McKenzie nemzetközi partnere, a budapesti versenyjogi praxis vezetője. – Az is lehetséges, hogy a hatóság a versenyre káros vagy fogyasztók számára hátrányos alkalmazásokat nem kartellként, hanem tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként fogja kezelni. Ebben az esetben könnyebb ügyet indítani, és a bírságok nagysága már a kartellügyekben kiszabott bírságokéval vetekszik.”
Hogyan kartellezhet egy applikáció?
Az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma például pert indított a Realpage szoftvercég ellen, amely YieldStar elnevezésű alkalmazása a bérbeadók portfóliójára vonatkozó versenyjogilag szenzitív információkat – korábbi és aktuális bérleti díjakat és egyéb bérleti feltételeket – gyűjti össze, majd ezen az adathalmazon tanulva, nem csak a saját bérlemények, hanem minden versenytárs adatát felhasználva tesz javaslatot a bérleti díjakra. A per célja annak vizsgálata, hogy a szoftver a bérlők kárára korlátozza-e a bérbeadók közötti versenyt.
Ez az ügy az úgynevezett hub-and-spoke kartell gyanúját kelti, azaz azt, amikor a felek nem egyeztetnek közvetlenül, hanem egy közvetítő oszt meg információt a versenytársak között. A különlegesség ez esetben az, hogy a hub nem egy piaci szereplő vagy személy, hanem maga az algoritmus. Az amerikai versenyhatóság viszont már korábban leszögezte, hogy ilyen értelemben az algoritmus nem különbözik a természetes személyektől: a szenzitív árinformációk begyűjtése a versenytársaktól, majd ez alapján az árazás kialakítása mindkét esetben versenyjogba ütközhet.
Ennek megfelelően problémás lehet az olyan árazóalgoritmusok alkalmazása, amely versenytársi adatok felhasználásával működik – még akkor is, ha a versenytársak nem látják egymás árait, csak a szoftver. Az is gyanúra adhat okot, ha több piaci szereplő ugyanazt az algoritmust használja annak érdekében, hogy azonos árakat alkalmazzanak.
„Ez nem jelenti azt, hogy az árinformációt gyűjtő szoftverek használata mindig feltétlenül illegális, de ügyelni kell arra, hogy valóban megfeleljenek a versenyjogi szabályoknak. Az ilyen szoftvert használó vállalat nem védekezhet azzal, hogy nem ismerte az alkalmazás működését – tette hozzá dr. Horányi Márton.
A hatóságok sokszor konkrét útmutatással segítenek abban, milyen szempontokra kell figyelni a fejlesztőknek, illetve azoknak, akik ezeket a szoftvereket használják. A szingapúri versenyhatóság például készített egy eszközt, amely lehetővé teszi a fejlesztők és a felhasználók számára, hogy versenyjogi szempontból auditálják az általuk használt MI-technológiát. Az árazó szoftver vagy annak forráskódja ismeretében, bizonyos kérdések megválaszolásával az eszköz egyedi javaslatokat tesz a kockázatok kezelésére.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.