Mentőövet kapnak a fizetésképtelenség határára sodródott vállalkozások

2021. 06. 11., 17:30

2022. július 1-jén lép hatályba az új szerkezetátalakítási törvény, amely megoldást nyújthat a fizetésképtelenség határára sodródott vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelésére, talpra állításuk ösztönzésére, valamint fizetőképességük helyreállítására. Az új, fizetésképtelenséget megelőző szerkezetátalakítási eljárás leginkább a csődeljárás alternatívája lehet; ebben az esetben azonban az adós alapvetően maga döntheti el, hogy mely hitelezőivel tárgyal és kiket von be a folyamatba. A DLA Piper Hungary szakértői összefoglalták az új reorganizációs lehetőségekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

Szerkezetátalakítás – új reorganizációs lehetőségek és kihívások

Hosszú előkészítési, egyeztetési és jogalkotási folyamat eredményeképpen az Országgyűlés a 2021. évi LXIV. törvény elfogadásával átültette a magyar jogrendszerbe a megelőző szerkezetátalakítási keretekről szóló Uniós irányelvet (2019/1023) és bevezette a szerkezetátalakítási eljárást. Az irányelv fő gazdaságpolitikai célja a vállalkozások pénzügyi nehézségeinek korai kezelése, talpra állításuk ösztönzése, fizetőképességük helyreállítása. Azaz nem fizetésképtelenségi eljárásról van szó (mint pl. a csőd vagy a felszámolás) hanem ez egy új, fizetésképtelenséget megelőző eljárás (ún. pre-insolvency proceedings).

A megkülönböztetést jól jelzi az önálló törvényben való implementáció és bevezetés.

Az új szerkezetátalakítási eljárás alapvetően a csődeljárás alternatívája lehet a pénzügyi nehézségbe került vállalkozások számára. A szerkezetátalakítás fontos és megkülönböztető jellemzője a csődeljáráshoz képest, hogy az adós maga döntheti el alapvetően, hogy mely hitelezőivel tárgyal és kiket von be az eljárásba.

Továbbá, ha az adós általános moratóriumot nem igényel, akkor az eljárás nem nyilvános, így az adós vállalkozás alapvetően elkerülheti az ebből eredő negatív megítélést. Az adósnak biztonságot adhat az a körülmény is, hogy a szerkezetátalakítás, annak (nem várt) sikertelensége esetén – a csődeljárással ellentétben – nem vezet automatikusan felszámoláshoz.

A jogintézmény kiemelkedő jelentőségű, mivel általa a formakényszertől mentes szerződéses ún. stand-still tárgyalások és a meglehetősen formális csődeljárás közé került egy közbenső restrukturálási lehetőség, ezzel is biztosítva a fokozatosságot és az adós megromlott pénzügyi-gazdasági helyzetéhez leginkább alkalmazkodó eljárás megválasztását: bíró kontroll és szakértői közreműködés mellett még nem vezeti be az adóst egy, adott esetben egyirányú utcába, és meglehetős diszkrécióval segíti a talpra állást.

A szerkezetátalakítás célja, hogy az adós egyes hitelezőivel vagy valamennyi hitelezőjével olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel megelőzhető az adós fizetésképtelensége, illetve biztosítható a működőképessége. Ha az adós fizetésképtelen, nincs helye szerkezetátalakításnak, de az adós fizetésképtelenné válásának valószínűsége szükséges az eljárás igénybevételéhez.

A törvény azáltal, hogy a követelések 10 százalékában limitálja az adós 30 napot meghaladó, elismert vagy nem vitatott késedelmes tartozásait, és a folyamatban lévő végrehajtást kizáró oknak tekinti, a még észszerűen megmenthető és működőképes adósokat célozza, ezáltal is korlátozva a visszaélésszerű joggyakorlatot. Ugyanakkor ezeknek a feltételek való megfelelés egyfajta további előkészítő, szerződéses munkafázist is indukálhat. Azaz elképzelhető, hogy bizonyos hitelezőkkel már előzetes átmeneti, illetve áthidaló megállapodásokat kell kötni annak érdekében, hogy a vállalkozás „alkalmas” legyen szerkezetátalakításra.

Fabók Zoltán, a DLA Piper Hungary fizetésképtelenségi jogi vezető szakértője szerint a szerkezetátalakítási eljárás formalizáltabb lett és szorosabb bírói kontroll alá került, mint arra eredetileg számítani lehetett. A szerkezetátalakítási eljárás minden esetben bíróság által, az adós kérelmére kerül elrendelésre. A szerkezetátalakítási tervet szintén a bíróság hagyja jóvá. Fontos lesz, hogy a gyakorlat minél inkább a csődeljárástól megkülönböztető előnyeire fókuszáljon és a formalitások mellett jól érvényesüljenek azok az üzleti megfontolások, tervek és alkuk, amelyek a szerkezetátalakítás alapvető céljait rendeltek megvalósítani.

További hiánypótló újdonság az átmeneti és az új finanszírozások speciális kezelése és védelme. A cégek megmentésének kontextusában, sokszor felemlegetett elvárás volt az „új pénz” hitelezőjének a védelme a fizetési nehézséggel küzdő vállalkozás esetén. Ennek vonatkozásában is előre lép az új eljárás és, ha korlátozottan is, de prioritást kap az adós működésének fenntartása, illetve a szerkezetátalakítás végrehajtása érdekében pénzügyi támogatást (ideértve pl. készletek rendelkezésre bocsátását) nyújtó finanszírozó.

A szerkezetátalakítási szakértő az eljárások sikerének az egyik kulcsa, az eljárás motorja. Ez egy új szerep és szakmai kihívás a magyar fizetésképtelenségi jogban. „A jogalkotó végül kizárólag a felszámolók feladatává teszi a szerkezetátalakítási szakértői funkciót. Némiképpen hiányérzetünk marad, hiszen a szerkezetátalakítási szakértő legalább annyira tanácsadói, mediátori, mint hatósági, igazgatási szerep. Az ügyvédeknek, könyvvizsgálóknak és pénzügyi tanácsadóknak így a felek megbízottjaiként lesz lehetőségük az eljárásokban aktív szerepet betölteni” – mondta Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezető igazgatója.

Borbély Gábor, a DLA Piper Hungary finanszírozási praxisának partnere hangsúlyozza, hogy felkészülni nem csak a cégeknek lehet és kell. A szerkezetátalakítás szintén nem csak banki work-out kérdés. A pénzügyi-hitelezési szektor teljes operatív spektrumára ró feladatot. A tranzakciós dokumentációk aktualizálása, eljárásrendek kialakítása, és a jó gyakorlat alapjainak letétele, jogi, üzleti és kockázatkezelési kérdéseket indukál.

A törvény 2022. július 1. napján lép hatályba.

Reorganizációs eljárás – csak veszélyhelyzetben?

Az Országgyűlés várhatóan a folyamatban lévő veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályozás körében törvényi szintre emeli és meghosszabbítja a 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet által bevezetett reorganizációs eljárás alkalmazhatóságát 2022. december 31. napjáig, a folyamatban lévő eljárások pedig ezt követően is befejezhetőek lesznek. A meghosszabbított alkalmazási idő jogosan veti fel a kérdést, hogy adott esetben a rendes gazdasági működési keretekbe beilleszthető-e, illetve beillesztendő-e a magyar joggyakorlatban egy, immár harmadik reorganizációs típusú formalizált eljárás.

A régóta fontolgatott „leválasztás” intézménye különösen is fontos lehet, olyan cégek, illetve cégcsoportok megmentésénél, ahol a tradicionális vagyon értékesítés és vagyonfelosztás nem tudja az egyébként, az adós helyzete miatt a gazdasági racionalitások mentén még lehetséges értékmegőrzést elérni. Nem érdemes elfeledni, hogy az angolszász országokban mintaként szolgáló úgynevezett „prepack” a kontinens országai számára régóta dédelgetett megoldás.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS