Mentesülhet-e a kártérítés alól, aki megszegte a szerződést?

2019. 02. 15., 14:03

Ha valamely szerződő fél a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, többféle következménnyel kell számolnia. Az egyik következmény, hogy a szerződés megszegése miatt a másik félnek okozott kárt meg kell térítenie. Milyen esetben mentesülhet az érintett a kártérítési felelősség alól? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A szerződésszegéssel okozott kár

Szerződésszegésnek nevezünk minden olyan esetet, amikor a fél a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti vagy nem a szerződésben, jogszabályban meghatározottak szerint teljesíti. A szerződésszegés sokféle formában megnyilvánulhat. Szerződésszegés például, ha

  • valaki a kötelezettségét késedelmesen teljesíti,
  • ha hibásan teljesít,
  • a szerződésben foglalt tájékoztatási kötelezettségét megsérti,
  • ha a fél az együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.

Előfordulhat, hogy a szerződésszegés miatt a másik félnek kára származik. A szerződésszegéssel okozott kárt a szerződésszegő fél köteles megtéríteni. A kár megjelenhet tényleges értékcsökkenés formájában, például, ha a szerződésszegés következtében a másik fél valamely vagyontárgya megrongálódik. A kár jelentkezhet a károsultnál elmaradt vagyoni előny formájában, például ha a késedelmes teljesítés miatt a másik félnél bevételkiesés jelentkezik. A szerződésszegéssel okozott károk körébe tartoznak a károsultnál felmerült azon többletköltségek is, amelyek az őt ért kár kiküszöböléséhez voltak szükségesek.

Mentesülés a felelősség alól

Ahhoz, hogy a szerződést megszegő fél mentesüljön a kártérítési felelőssége alól, szigorú feltételeknek kell megfelelnie. A mentesüléshez három feltétel egyidejű teljesülése szükséges. A szerződésszegő félnek bizonyítania kell, hogy

  • a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,
  • a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és
  • nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A fél ellenőrzési körén kívül esnek rendszerint az olyan külső körülmények, amelyekre nem tud hatást gyakorolni. Biztosan ilyennek számítanak az ún. vis maior események, mint például a természeti csapások. Ellenőrzési körön kívüli körülmények például a háborúk, általános sztrájkok. Nem számít viszont ellenőrzési körön kívül eső oknak például az üzem belső működésében előálló meghibásodás, zavar.

Előre nem látható a körülmény, ha azt a szerződésszegő fél nem látta előre, és megfelelő körültekintés esetén sem láthatta volna előre annak bekövetkezését. A felek kötelesek arra, hogy a szerződésszegésre vezető körülményt elkerüljék, illetve a szerződésszegés miatt fenyegető vagy bekövetkezett kárt elhárítsák. A szerződésszegés jellegétől és a körülményektől is függ, hogy elvárható volt-e az elkerülés, vagy a kárelhárítás.

A felelősség korlátozása, kizárása

A szerződő feleknek lehetősége van arra, hogy a szerződésben kizárják vagy korlátozzák a szerződésszegésért való felelősséget. Például megállapodhatnak a kártérítési felelősség összegszerű korlátjában, vagy akár enyhébb feltételeket is meghatározhatnak a felelősség alóli kimentés körében.

Nem megengedett a kártérítési felelősség kizárása, illetve korlátozása a szándékosan okozott, valamint az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegés esetén. Egyes esetekben a jogszabályok tartalmaznak olyan egyedi szabályokat, amelyek meghatározott esetekben tiltják a felelősség korlátozását vagy kizárását. Például a veszélyes üzemi tevékenységek körében (pl. gépjárművek, építési tevékenység stb.) csak a dologi károk tekintetében lehetséges a felelősség korlátozása.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-17 19:40:21
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ismételten kiállítóként vett részt a már harmadik alkalommal megrendezett üzleti eseményen, ahol olyan égető kérdésekre igyekeztek vállalkozások vezetői számára válaszokkal adni, mint a fenntarthatóság, finanszírozás, munkaerő-kölcsönzés és atipikus foglalkoztatási formák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS