Mennyibe kerülhet egy munkahelyi hiba? Hogyan felel a dolgozó?

2019. 03. 04., 14:03

Csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik – szokták mondani. Bizony előfordul, hogy akár már egyetlen hiba is súlyos kárt okoz a munkáltatónak. Mikor lesz felelős a dolgozó? Mennyi kártérítést kell a munkavállalónak megfizetnie? A kérésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Miért felel a munkavállaló?

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „[a] munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.”

Ahhoz, hogy a munkavállaló fenti kártérítési felelőssége fennálljon, az egyik alapfeltétel, hogy ténylegesen munkaviszonyban legyen a károkozó magatartáskor. Ha valaki vállalkozási, vagy megbízási jogviszony keretében okoz kárt, rá nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyvben lévő szabályok vonatkoznak – kezdi friss bejegyzését az Érthető Jogon dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A semmittevés is okozhat kárt

Kárt többféle módon is lehet okozni. Egyrészt kárt okozhat, ha valaki ténylegesen tesz valamit, de az is, ha elmulaszt megtenni valamit. Károkozás történhet:

  • tényleges cselekvéssel vagy
  • mulasztással is.

Ezt minden esetben az adott körülmények határozzák meg, de általánosságban nem mondhatjuk, ha nem csináltam semmit, akkor kárt sem okozhattam. Gondoljunk például arra, hogy egy fontos iratot nem küld el valaki, helyette hetekig ott lapul a fiókja mélyén, vagy az iratkupac alatt. Ez bizony komoly károkat okozhat a munkáltatónak.

A vétkesség sem mindig egyforma

A vétkességnek vannak fokozatai. A fizetendő kártérítésnél nem mindegy, hogy valaki

  • gondatlanul, vagy
  • szándékosan okozta-e a kárt.

Mikor beszélhetünk szándékosságról?

Ezt a kérdést a legfőbb bírói fórum is vizsgálta és kimondta, hogy

  • a munkavállaló szándékosan okoz kárt a munkáltatónak, ha
  • előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit, és
  • azokat kívánja, vagy azokba belenyugszik.

Mi a gondatlanság?

Gondatlanságról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló ugyan előre látja magatartása lehetséges következményeit, de vagy

  • könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy
  • a magatartása következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható gondosságot elmulasztja. Hétköznapi szóhasználattal ekkor mondjuk, hogy valaki hanyag.

A fentiek a leltárfelelősségre nem alkalmazhatóak. Arra külön szabályok vonatkoznak, ahol a kárfelelősség attól függetlenül fennáll, hogy vétkezett-e a dolgozó. De nem csak a vétkesség az egyetlen különbség, a leltárfelelősségnek más feltételei vannak. Ezeket később egy külön cikkben nézzük meg részletesen.

Miből állhat az okozott kár?

A kár olyan hátrány, ami pénzben is kifejezhető. Az okozott kár az alábbiakból állhat:

  • tényleges kár, vagyis, ha valami megsemmisült, elveszett, megrongálódott,
  • elmaradt haszon: az az összeg, ami befolyt volna, amivel gyarapodott volna a munkáltató, ha nem történik meg a károkozás.
  • indokolt költség, amivel a kárt csökkentik.

Mi az, ami nem követelhető a munkavállalón?

A kár egy részét nem kell megfizetni a kárt okozó személynek. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején

  • nem volt előrelátható, vagy
  • amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy
  • amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Mennyi lehet a kártérítés?

A kártérítés mértékénél válik igazán fontossá, hogy a dolgozó hogyan okozta a kárt. Nem mindegy, hogy gondatlan volt, vagy súlyosan gondatlanul, netán szándékosan járt-e el.

  • Enyhe gondatlanság esetén a „kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét”. Ezt kollektív szerződés felemelheti nyolchavi távolléti díjnak megfelelő mértékig.
  • Ha szándékos, vagy súlyosan gondatlan volt a kárt okozó személy, akkor a teljes kárt meg kell fizetni.

A vezetőkre szigorúbb szabályok vonatkoznak, ők az enyhe gondatlanság esetén is a teljes kárért felelnek.

Egy hiba és a dolgozó élete végéig eladósodik?

A fenti szabályok sokszor szigorúnak tűnhetnek a dolgozók szemében. Egy hiba is komoly károkat okozhat, amit a munkavállaló nem, vagy csak hosszú évek alatt tudna megtéríteni.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „[a] bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli”.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-23 19:23:00
A Központi Nyomozó Főügyészség a külföldi hivatalos személy vonatkozásában üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozása során őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását indítványozta.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS