Mennyibe kerülhet egy munkahelyi hiba? Hogyan felel a dolgozó?

2019. 03. 04., 14:03

Csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik – szokták mondani. Bizony előfordul, hogy akár már egyetlen hiba is súlyos kárt okoz a munkáltatónak. Mikor lesz felelős a dolgozó? Mennyi kártérítést kell a munkavállalónak megfizetnie? A kérésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Miért felel a munkavállaló?

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „[a] munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.”

Ahhoz, hogy a munkavállaló fenti kártérítési felelőssége fennálljon, az egyik alapfeltétel, hogy ténylegesen munkaviszonyban legyen a károkozó magatartáskor. Ha valaki vállalkozási, vagy megbízási jogviszony keretében okoz kárt, rá nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyvben lévő szabályok vonatkoznak – kezdi friss bejegyzését az Érthető Jogon dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A semmittevés is okozhat kárt

Kárt többféle módon is lehet okozni. Egyrészt kárt okozhat, ha valaki ténylegesen tesz valamit, de az is, ha elmulaszt megtenni valamit. Károkozás történhet:

  • tényleges cselekvéssel vagy
  • mulasztással is.

Ezt minden esetben az adott körülmények határozzák meg, de általánosságban nem mondhatjuk, ha nem csináltam semmit, akkor kárt sem okozhattam. Gondoljunk például arra, hogy egy fontos iratot nem küld el valaki, helyette hetekig ott lapul a fiókja mélyén, vagy az iratkupac alatt. Ez bizony komoly károkat okozhat a munkáltatónak.

A vétkesség sem mindig egyforma

A vétkességnek vannak fokozatai. A fizetendő kártérítésnél nem mindegy, hogy valaki

  • gondatlanul, vagy
  • szándékosan okozta-e a kárt.

Mikor beszélhetünk szándékosságról?

Ezt a kérdést a legfőbb bírói fórum is vizsgálta és kimondta, hogy

  • a munkavállaló szándékosan okoz kárt a munkáltatónak, ha
  • előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit, és
  • azokat kívánja, vagy azokba belenyugszik.

Mi a gondatlanság?

Gondatlanságról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló ugyan előre látja magatartása lehetséges következményeit, de vagy

  • könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy
  • a magatartása következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható gondosságot elmulasztja. Hétköznapi szóhasználattal ekkor mondjuk, hogy valaki hanyag.

A fentiek a leltárfelelősségre nem alkalmazhatóak. Arra külön szabályok vonatkoznak, ahol a kárfelelősség attól függetlenül fennáll, hogy vétkezett-e a dolgozó. De nem csak a vétkesség az egyetlen különbség, a leltárfelelősségnek más feltételei vannak. Ezeket később egy külön cikkben nézzük meg részletesen.

Miből állhat az okozott kár?

A kár olyan hátrány, ami pénzben is kifejezhető. Az okozott kár az alábbiakból állhat:

  • tényleges kár, vagyis, ha valami megsemmisült, elveszett, megrongálódott,
  • elmaradt haszon: az az összeg, ami befolyt volna, amivel gyarapodott volna a munkáltató, ha nem történik meg a károkozás.
  • indokolt költség, amivel a kárt csökkentik.

Mi az, ami nem követelhető a munkavállalón?

A kár egy részét nem kell megfizetni a kárt okozó személynek. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején

  • nem volt előrelátható, vagy
  • amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy
  • amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

Mennyi lehet a kártérítés?

A kártérítés mértékénél válik igazán fontossá, hogy a dolgozó hogyan okozta a kárt. Nem mindegy, hogy gondatlan volt, vagy súlyosan gondatlanul, netán szándékosan járt-e el.

  • Enyhe gondatlanság esetén a „kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét”. Ezt kollektív szerződés felemelheti nyolchavi távolléti díjnak megfelelő mértékig.
  • Ha szándékos, vagy súlyosan gondatlan volt a kárt okozó személy, akkor a teljes kárt meg kell fizetni.

A vezetőkre szigorúbb szabályok vonatkoznak, ők az enyhe gondatlanság esetén is a teljes kárért felelnek.

Egy hiba és a dolgozó élete végéig eladósodik?

A fenti szabályok sokszor szigorúnak tűnhetnek a dolgozók szemében. Egy hiba is komoly károkat okozhat, amit a munkavállaló nem, vagy csak hosszú évek alatt tudna megtéríteni.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „[a] bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli”.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS