Csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik – szokták mondani. Bizony előfordul, hogy akár már egyetlen hiba is súlyos kárt okoz a munkáltatónak. Mikor lesz felelős a dolgozó? Mennyi kártérítést kell a munkavállalónak megfizetnie? A kérésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.
Miért felel a munkavállaló?
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „[a] munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.”
Ahhoz, hogy a munkavállaló fenti kártérítési felelőssége fennálljon, az egyik alapfeltétel, hogy ténylegesen munkaviszonyban legyen a károkozó magatartáskor. Ha valaki vállalkozási, vagy megbízási jogviszony keretében okoz kárt, rá nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyvben lévő szabályok vonatkoznak – kezdi friss bejegyzését az Érthető Jogon dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
A semmittevés is okozhat kárt
Kárt többféle módon is lehet okozni. Egyrészt kárt okozhat, ha valaki ténylegesen tesz valamit, de az is, ha elmulaszt megtenni valamit. Károkozás történhet:
Ezt minden esetben az adott körülmények határozzák meg, de általánosságban nem mondhatjuk, ha nem csináltam semmit, akkor kárt sem okozhattam. Gondoljunk például arra, hogy egy fontos iratot nem küld el valaki, helyette hetekig ott lapul a fiókja mélyén, vagy az iratkupac alatt. Ez bizony komoly károkat okozhat a munkáltatónak.
A vétkesség sem mindig egyforma
A vétkességnek vannak fokozatai. A fizetendő kártérítésnél nem mindegy, hogy valaki
Mikor beszélhetünk szándékosságról?
Ezt a kérdést a legfőbb bírói fórum is vizsgálta és kimondta, hogy
Mi a gondatlanság?
Gondatlanságról akkor beszélhetünk, ha a munkavállaló ugyan előre látja magatartása lehetséges következményeit, de vagy
A fentiek a leltárfelelősségre nem alkalmazhatóak. Arra külön szabályok vonatkoznak, ahol a kárfelelősség attól függetlenül fennáll, hogy vétkezett-e a dolgozó. De nem csak a vétkesség az egyetlen különbség, a leltárfelelősségnek más feltételei vannak. Ezeket később egy külön cikkben nézzük meg részletesen.
Miből állhat az okozott kár?
A kár olyan hátrány, ami pénzben is kifejezhető. Az okozott kár az alábbiakból állhat:
Mi az, ami nem követelhető a munkavállalón?
A kár egy részét nem kell megfizetni a kárt okozó személynek. Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején
Mennyi lehet a kártérítés?
A kártérítés mértékénél válik igazán fontossá, hogy a dolgozó hogyan okozta a kárt. Nem mindegy, hogy gondatlan volt, vagy súlyosan gondatlanul, netán szándékosan járt-e el.
A vezetőkre szigorúbb szabályok vonatkoznak, ők az enyhe gondatlanság esetén is a teljes kárért felelnek.
Egy hiba és a dolgozó élete végéig eladósodik?
A fenti szabályok sokszor szigorúnak tűnhetnek a dolgozók szemében. Egy hiba is komoly károkat okozhat, amit a munkavállaló nem, vagy csak hosszú évek alatt tudna megtéríteni.
A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „[a] bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli”.
dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog
A könyv a régió intelligens tájhasználatát, fenntartható gyakorlatait, innovatív kezdeményezéseit és közösségi dilemmáit tárja fel.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 2022. szeptember 6-án tette közzé azt az ötvenoldalas jelentést, amely áttekinti az előző, 2022. április 28-án közzétett jelentés óta eltelt időszakot, az ukrán nukleáris biztonsági, védettségi és biztosítéki helyzetet értékelve.