Melyek egy szerző elidegeníthetetlen jogai?

2023. 01. 17., 10:21

A szerzői jog széles körű védelemben részesíti a szerzői jog területére tartozó alkotásokat. A szerzői alkotásokhoz számos jogosultság kötődik, amelyek főszabály szerint a szerzőt illetik meg. Ezek között léteznek olyan fontos jogosultságok, amelyek a szerző személyéhez elidegeníthetetlenül kötődnek. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

A szerzői jogok két csoportja

A szerzőt megillető szerzői jogokat két csoportba lehet osztani:

  • szerzői vagyoni jogok,
  • személyhez fűződő jogok.

A vagyoni jogok átruházhatók, míg a személyhez fűződő jogok elidegeníthetetlenek.

A szerző elidegeníthetetlen jogai

A személyhez fűződő jogok olyan jogosultságok, amelyek elválaszthatatlanul kötődnek a szerző személyéhez. Közös jellemzőjük, hogy a szerző e jogait nem ruházhatja át. E jogok másként sem szállhatnak át, és a szerző nem is mondhat le róluk. Ezért mondjuk azt, hogy ezek a szerző elidegeníthetetlen jogai.

A személyhez fűződő jogok:

  • a szerzői mű nyilvánosságra hozatalának joga,
  • a szerző nevének feltüntetéséhez fűződő joga,
  • a mű egységének védelme.

A nyilvánosságra hozatal és a visszavonás joga

A szerző egyik legfontosabb joga, hogy eldönthesse, hogy a műve nyilvánosságra hozható-e. Nyilvánosságra hozatal alatt annak a lehetőségnek a megteremtését értjük, hogy a művet bárki megismerhesse. Például, ha a szerző nyilvánosan előadja a művét.

Mielőtt a művet nyilvánosságra hozta volna, csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni a mű lényeges tartalmáról. Ha a szerző a műre vonatkozóan felhasználási szerződést kötött, akkor megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon. Ilyen eset lehet például, ha az író az új regénye terjesztésére szerződött a kiadóval. Kivételt képez, ha a felhasználási szerződés az ilyen tájékoztatást sem teszi lehetővé.

Előfordul, hogy a szerző halála után kerülnek elő még nyilvánosságra nem hozott művei. A törvény szerint a szerző halála után fellelt művet úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta. Kivételt képez, ha a szerző vagy jogutóda (pl. örököse) ellenkező nyilatkozatot tett vagy másképp nem bizonyítják, hogy a szerző a művet nem kívánta nyilvánosságra hozni.

A szerzőnek alapos okból joga van meggondolni magát, azaz visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét. A nyilvánosságra hozatalhoz adott engedélyét a szerző alapos okból, írásban visszavonhatja, és a nyilvánosságra hozott mű további felhasználását megtilthatja. Ebben az esetben a szerző köteles a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni.

A név feltüntetéséhez való jog

Szintén a szerző elidegeníthetetlen jogai közé tartozik, hogy a művén és a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni.

A névjog alapján a szerző dönthet úgy is, hogy a művével kapcsolatban szerzőként nem kíván megjelenni, és művet nevének feltüntetése nélkül hozza nyilvánosságra. A szerzőnek ahhoz is joga van, hogy felvett néven (álnéven) hozza nyilvánosságra a művét. A névjog alapján a szerző jogosult fellépni mindazokkal szemben, akik szerzői minőségét kétségbe vonják.

A szerző névjogát is sértő súlyos jogsértés a plágium esete, amikor valaki idegen művet sajátjaként tüntet fel.

A név feltüntetéséhez a szerzőnek a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon van joga. Például más módon kerül feltüntetésre a szerző neve egy regény, egy színházi előadás vagy egy koncert esetén. 

A mű egységének védelme a szerző elidegeníthetetlen jogai közt

A szerzőnek elidegeníthetetlen joga van ahhoz is, hogy művének egységét, integritását fizikai és szellemi értelemben is megóvják.

A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének a becsületére vagy jóhírnevére sérelmes mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, megváltoztatása és a művel kapcsolatos más ilyen jellegű visszaélés. A jogsértés megvalósulhat közvetlen, fizikai értelemben, például az építészeti alkotás jogosulatlan átalakításával. A jogsértés közvetett módja pedig lehet például a mű céljával, mondanivalójával össze nem egyeztethető felhasználás.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-06-17 19:40:21
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ismételten kiállítóként vett részt a már harmadik alkalommal megrendezett üzleti eseményen, ahol olyan égető kérdésekre igyekeztek vállalkozások vezetői számára válaszokkal adni, mint a fenntarthatóság, finanszírozás, munkaerő-kölcsönzés és atipikus foglalkoztatási formák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS