A hétköznapi életben is sokszor találkozhatunk védjegyekkel, de nem mindenki van tisztában azzal, hogy mit is jelent a védjegy. Nem törvényszerű például, hogy egy termékhez köthető logó egyben védjegyként is jogi oltalmat élvez. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
A védjegy az árujelzők egyik típusa. Arra szolgál, hogy egyes árukat és szolgáltatásokat beazonosítson és biztosítsa más áruktól és szolgáltatásoktól való megkülönböztethetőségüket. Védjegyekkel gyakran találkozhatunk például logók, márkajelzések formájában, de akár maga a termék megnevezése is szolgálhat védjegyül. Ahhoz, hogy egy megjelölés védjegyként szolgálhasson két alapvető feltételnek kell megfelelnie.
Egy megjelölés nem lehet védjegy, ha beleütközik a törvényben meghatározott kizáró okok valamelyikébe. Például nem kaphat védjegyoltalmat a megjelölés, ha személyiségi jogokat sért, a közrendbe, közerkölcsbe ütközik, vagy összetéveszthető egy korábbi védjeggyel, illetve a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.
Sokféle megjelölés kaphat védjegyoltalmat. A legelterjedtebb a szóvédjegy és az ábrás védjegy. A védjegy állhat egy szóból vagy szóösszetételből, de védjegyet képezhet személyi név vagy jelmondat is.
Az ábrás védjegyek meghatározott színes vagy fekete-fehér mértani alakzatokból, képekből és ezek összetételéből állnak. Gyakori az ábrákat és szavakat, szóösszetételeket egyaránt tartalmazó összetett megjelölést tartalmazó védjegy is.
A védjegyek speciális formája a tanúsító védjegy. Ez a védjegytípus kifejezetten az adott áru vagy szolgáltatás minőségét vagy egyéb jellemzőjét (pl. gyártási mód, összetétel) tanúsítja. Ezzel különbözteti meg más áruktól és szolgáltatásoktól, mint például a „Kiváló Magyar Élelmiszer” megjelölés.
Speciális védjegy-típus az ún. együttes védjegy is. Ez valamely egyesület, köztestület vagy egyesülés tagjainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg. Ebben az esetben a védjegy jogosultja az egyesület, köztestület vagy egyesülés, de a védjegyet a tagok is jogosultak használni.
Léteznek olyan rendhagyó megjelölések, amelyek szintén alkothatnak védjegyet, de viszonylag ritkán fordulnak elő. Például védjegyként nem csak síkban ábrázolt, hanem térbeli alakzat is szolgálhat, így az áru vagy a csomagolás jellegzetes formája. Védjegyként szolgálhat megkülönböztető képességgel bíró színmegjelölés vagy színösszetétel is, mint például a Benetton-zöld. Védjegyet alkothat speciális hangmegjelölés is, például egy rádiós szignál.
Hiába használ valaki az áru megkülönböztetésére alkalmas megjelölést (például márkanevet, cégnevet, honlapcímet) a megjelölés a használattól nem kap automatikusan védjegyoltalmat. Az ilyen védjegynek nem minősülő megjelölések például kereskedelmi névként élvezhetnek jogi oltalmat.
Védjegyoltalmat védjegybejelentéssel és az illetékes hatóság általi védjegylajstromozással lehet szerezni. A védjegyoltalom a bejelentés napjára visszamenőleg jön létre. A védjegybejelentést egy adott országra vonatkozóan nemzeti védjegybejelentéssel lehet megtenni. Magyarországon a védjegybejelentések a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatáskörébe tartoznak. Védjegyoltalmat a nemzeti bejelentésen túl nemzetközi védjegybejelentéssel vagy Európai Uniós védjegybejelentéssel lehet szerezni.
A védjegyoltalom ideje a bejelentéstől számított 10 évig tart, amely további 10-10 éves időtartamra megújítható. A védjegy lajstromozása esetén néhány törvényi kivételtől eltekintve a védjegy jogosultja kizárólagosan használhatja a védjegyet az érintett áruk és szolgáltatások kapcsán. Ő döntheti el azt is, hogy másnak engedélyt ad-e a használatra. A védjegy jogosultja felléphet mindazokkal szemben, akik a védjegyet jogosulatlanul használják (bitorolják).
Fontos, hogy a védjegyet nem elég bejegyeztetni, hanem használni is kell. Ha a jogosult a lajstromozás napjától számított 5 éven belül nem kezdi meg a védjegy tényleges használatát, vagy a használatot 5 éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, az ellenérdekű fél akár a védjegy törlését is elérheti.
dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Kutatás-fejlesztési (K+F) projektet indít Kecskeméten a Mercedes-Benz; a német autógyártó első alkalommal választotta Magyarországot ilyen típusú beruházás helyszínéül.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.