Melyek a teljesítménybér legfontosabb tudnivalói?

2025. 06. 17., 18:05

A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

Az időbér és a teljesítménybér

A munkabért a legtöbb esetben időbérként határozzák meg a munkaviszonyban. Ha időbérről beszélünk, akkor a munkabér a munkavégzés idejére vetítve kerül meghatározásra (pl. órabér, napibér, havibér).

A munkabért nem csak időbérként, hanem teljesítménybérként is megállapíthatja a munkáltató.  Teljesítménybér az a munkabér, amely a munkavállalót a kizárólag számára előre meghatározott teljesítménykövetelmény alapján illeti meg. Tehát ebben az esetben a munkabér nem a munkavégzés ideje szerint kerül meghatározásra, hanem az előre rögzített teljesítménykövetelményhez mérten.

Természetesen arra is van lehetőség, hogy a munkabér két formáját kombinálják, azaz az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával állapítsák meg. Ennek példája, ha a munkáltató a munkavállaló havi munkabére mellett meghatározott időszakban teljesíthető feladatokat, célokat tűz ki, amelyek elérése esetén prémiumot fizet a munkavállalóknak. A prémium a teljesítménybér egyik gyakran alkalmazott formája.

Mit kell tudni a teljesítménykövetelményről?

Teljesítménybér alkalmazása esetén fontos a megfelelően meghatározott teljesítménykövetelmény. A teljesítménykövetelményt a munkáltató határozza meg és azt előre, írásban kell közölnie a munkavállalóval.

A teljesítménykövetelmény tehát nem a munkáltató és a munkavállaló megegyezésének eredménye. Azt a munkáltató egyoldalúan jogosult meghatározni. Ez azonban nem jelenti, hogy a munkáltató irreális követelményeket határozhat meg vagy nem mérhető és ellenőrizhető tényezőkhöz kösse a teljesítménybért. A munkáltató a teljesítménykövetelmény meghatározása során köteles vizsgálni, hogy a követelmény rendes munkaidőben 100 százalékban teljesíthető-e. A követelményeket a munkáltató olyan előzetes eljárással köteles meghatározni, amely objektív mérésen és számításon alapul. A teljesítménykövetelménynek tehát tényeken alapulónak és ellenőrizhetőnek kell lennie, a követelmény teljesítése nem függhet a munkáltató értékelésétől, megítélésétől.

A követelmény meghatározása során a munkáltatónak figyelemmel kell lennie a működési körébe tartozó feltételekre. Különösen az adott munkakörben vagy munkahelyen való munkavégzésre, a munkaszervezés sajátosságaira és az alkalmazott technológiára.

Ha a munkavállalót teljes munkaidőben foglalkoztatják, akkor a teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény 100 százalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a munkavállalónak járó munkabér legalább a minimálbér, ill. a garantált bérminimum összegét elérje. Részmunkaidő esetén ennek a követelménynek arányosan kell megfelelni.

Kizárólag teljesítménybér alkalmazása

Viszonylag ritkán fordul elő, hogy a munkavállaló kizárólag teljesítménybért kap, mivel ez kevésbé teszi kiszámíthatóvá a munkavállaló számára a bérezését. Ezért kizárólag teljesítménybér alkalmazása esetén a törvény további garanciális szabályokat tartalmaz.

Kizárólag teljesítménybérrel való foglalkoztatásra csak akkor van lehetőség, ha a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben erről megállapodtak. Ez a szabály érvényesül abban az esetben is, ha a munkabér időbér és teljesítménybér összekapcsolásával kerül megállapításra, de az időbér nem éri el az alapbér összegét.

Abban az esetben, ha a munkavállalót kizárólag teljesítménybérrel alkalmazzák, akkor kötelező a részére garantált bért megállapítani. A garantált bérnek legalább az alapbér felét el kell érnie. A munkavállaló a garantált bérre akkor is jogosult, ha a teljesítménye nem érné el az ehhez az összeghez szükséges szintet.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS