Melyek a munkáltató kötelezettségei munkabaleset esetén?

A munkabaleset

A munkabaleset a munkavédelem területén használt fogalom. Munkabalesetnek minősül az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. Ez független annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől.

Nem csupán a tényleges munkavégzés közben, hanem azzal összefüggésben bekövetkezett baleset is minősülhet munkabalesetnek. Akkor beszélhetünk munkavégzéssel összefüggő balesetről, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.

Balesetnek olyan esemény minősülhet, amely az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely
– a sérült akaratától függetlenül,
– hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és
– sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetve halált okoz.

Így például munkabaleset, ha a kalapács fejéről lepattanó fémdarab a munkavállalónak szemsérülést okoz. Munkabaleset az ügyfeléhez utazó üzletkötőt az utazás közben ért közlekedési baleset. Ide tartozik a munkahelyi zuhanyzóban elcsúszó és sérülést szendevő dolgozó balesete is.

Nem munkabaleset például:
– a munkavállaló által a munkaeszközzel saját magának szándékosan okozott sérülés;
– ha a munkavállaló otthonról a munkahelyre indulva megcsúszik a havas járdán és kéztörést szenved;
– ha a dolgozó a munkaközi szünetben elmegy bevásárolni és a bolt előtti gyalogátkelőn elütik.

Munkabaleset-e az otthonról a munkahelyre való utazás vagy a munkahelyről való hazautazás során bekövetkezett baleset? Az általános szabály szerint nem munkabaleset a munkavállalót a lakásáról/szállásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására vagy szállására menet közben ért baleset. Kivételt képez, ha a baleset a munkáltató által biztosított olyan járművel történt, amely a munkáltató tulajdonában áll. Az is ide tartozik, ha a járművet bérleti vagy más szerződés alapján biztosítja a munkáltató.

Mit kell tennie a munkáltatónak munkabaleset esetén?

Munkabaleset esetén a munkáltatót kivizsgálási, bejelentési és nyilvántartási kötelezettség terheli, ha például a munkavállaló több mint 3 munkanapon át nem volt munkaképes. A baleset körülményeit abban az esetben is tisztázni és dokumentálni kell, ha nem eredményezett munkaképtelenséget.

A munkaképtelenséggel járó munkabalesetet a munkáltató köteles haladéktalanul kivizsgálni és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben rögzíteni. A kivizsgálás megkezdéséről az üzemorvost tájékoztatni kell. A kivizsgálásban való orvosi közreműködésről az üzemorvos dönt. Súlyos munkabaleset esetén köteles részt venni a kivizsgálásban.

A kivizsgálás szempontjait jogszabály, miniszteri rendelet határozza meg. A kivizsgálás eredményeképpen tett megállapításokat olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére. Fontos, hogy vita esetén a tényállás tisztázására alkalmas legyen, beleértve a tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet, helyszínrajzot, fényképfelvételeket.

A munkáltató munkabaleset esetén a sérült személyes adatait köteles rögzíteni. Ezek az adatok a név, születési név, anyja neve, TAJ szám, születési hely és idő, nem, állampolgárság, lakcím.

A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározott személyeknek. Így különösen a sérültnek, halála esetén hozzátartozójának. A halált, illetve a 3 munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről szóló jegyzőkönyvet a fenti határidőn belül meg kell küldeni az illetékes munkavédelmi hatóságnak.

Súlyos munkabaleset esetén a munkáltató köteles a baleset bekövetkezéséről a munkavédelmi hatóságot azonnal értesíteni. Ebben az esetben a hatóság megérkezéséig a baleseti helyszínt a mentést követően balesetkori állapotában kell megőrizni. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyhelyzetet idézne elő vagy jelentős anyagi kárral járna, akkor a baleseti helyszínről fényképet, videofelvételt vagy egyéb, a kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.

A súlyos munkabaleset körébe tartozó balesetek körét a Munkavédelmi Törvény határozza meg. Ide tartozik többek között, ha
– a baleset a sérült halálát okozta,
– valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta,
– orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okozott.

Mi az üzemi baleset?

Az üzemi baleset nem munkavédelmi, hanem egészségbiztosítási fogalom. Az üzemi baleset fogalma részben fedi a munkabaleset fogalmát, de nem teljesen azonos a kettő. Annak, hogy egy baleset üzemi balesetnek minősül-e azért van jelentősége, mert a munkavállaló üzemi baleset esetén jogosult baleseti ellátásra. Ilyen a baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz és baleseti járadék.

Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Ide tartozik az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el. Az ún. úti baleset tehát üzemi baleset, de nem munkabaleset. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda