Megszüntetné a nemek közötti bérszakadékot az EU

2024. 04. 15., 17:10

A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel a figyelmet az EY. A tanácsadócég kollégái arra ösztönzik a társaságokat, hogy minél hamarabb világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.

Az Európai Unióban a férfiak átlagosan 13 százalékkal keresnek többet, mint a nők. Az Európai Bizottság irányelve ezen kíván változtatni, aminek hatására 2027-től széleskörű jelentéstételi kötelezettség hárul az érintett vállalatokra. Ennek keretében a cégeknek be kell majd számolniuk arról is, hogy mekkora arányban részesülnek a női és férfi munkatársak úgynevezett kiegészítő bérelemekben, mint például a bónusz vagy, hogy egyes fizetési sávokon belül milyen a nemek aránya. Ahol 5 százalékos vagy azt meghaladó bérkülönbség áll fenn a nemek között, a munkáltatóknak együtt kell működniük a munkavállalók képviselőivel vagy üzemi tanácsaival, hogy mélyebb elemzést végezzenek és korrekciós intézkedési tervet dolgozzanak ki a helyzet megoldásárára.

Az irányelvet a tagállamok, így Magyarországi is 2026. június 7-ig kötelesek átültetni a nemzeti jogba. Ennek értelmében a 250 vagy több alkalmazottat foglalkoztatók 2027. június 7-től kezdve minden évben kötelesek jelenteni az elvárt információkat, míg a 150-249 főt alkalmazóknak 2027. június 7-től kezdődően háromévente kell szolgáltatniuk ezeket az adatokat. A 100-149 fős vállalatoknak szintén háromévente, de csak 2031. június 7-től esedékes a riportálás.

A legtöbb cégnél valószínűleg tudják, hogy fennáll-e a nemek közötti bérszakadék problémája. Jelenleg azonban csak kevesen tesznek erőfeszítést azért, hogy megértsék, mi okozza az egyenlőtlenségeket. A Bizottság által létrehozott irányelv ezen fog változtatni. A felelős döntéshozók azonban nem várnak az utolsó percig, hanem minél hamarabb elvégzik társaságuknál az ellenőrzést – akár tanácsadócég bevonásával – és megteszik a megfelelő lépéseket a különbségek megszüntetéséhez” – mondta el Oláh Veronika, az EY munkaerő és emberi erőforrás tanácsadással foglalkozó területének vezető partnere.

Az irányelvnek megfelelően az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy azt össze tudják hasonlítani a saját bérükkel. Amennyiben indokolatlan különbséget észlelnek, lehetőségük lesz rá, hogy az alapján bírósági pert indíthassanak a munkaadóval szemben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS