Mi történik, ha a szabadságon lévő munkavállalóra mégis szükség lenne a munkahelyen? Visszahívható a munkavállaló a szabadságáról? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
A szabadsággal való rendelkezés joga
A törvény szerint a szabadság kiadása a munkáltatónak nem csak joga, hanem kötelezettsége is. A szabadság kiadása során a munkáltatónak a Munka Törvénykönyvében foglalt keretek között kell eljárnia. Tehát a szabadságot nem a munkavállaló veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. Ez nem akadálya annak, hogy a szabadsággal való rendelkezést a munkáltató átadja a dolgozónak. Azonban ez nem mentesíti az alól, hogy a szabadság törvénynek megfelelő igénybevételéért a munkáltató felel.
A szabadsággal alapvetően a munkáltató rendelkezik. Viszont évente 7 munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Így 7 munkanapnyi szabadság kiadásáról lényegében a munkavállaló dönthet, de a szabadságot ebben az esetben is a munkáltató adja ki. Ha a munkavállaló e jogával nem kíván élni, akkor a munkáltató e szabadságnapokat is az általa meghatározott időpontban adja ki.
Hogyan kell kiadni a szabadságot?
A szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell. Ez a határidő vonatkozik arra a szabadságra is, amelyet a munkavállaló kérése szerint kell kiadni. Azaz a munkavállaló 15 nappal előre köteles a szabadságigényét közölni.
Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ennek oka, hogy a szabadságot ne lehessen nagyon szétaprózva kiadni, hiszen így nem szolgálná a szabadsághoz való jog célját.
A szabadság kiadása során a munkáltatónak a munkavállaló érdekeit is méltányosan mérlegelnie kell és nem sértheti a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményét. Ezen elvárások tükröződnek abban az előírásban is, hogy a munkáltatónak a kiadás előtt a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatnia. Tehát a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállalónak szükségtelen érdeksérelmet ne okozzon, és megalapozatlanul ne akadályozza a munkavállaló tervezett pihenését.
A kiadott szabadság megszakítása
Ha a munkáltató a már megkezdett szabadságot meg kívánja szakítani, az nem csupán jelentős kényelmetlenséget, hanem akár jelentős többletköltséget jelenthet a dolgozónak. A törvény csak kivételes esetben teszi lehetővé, hogy a munkáltató a már megkezdett szabadságot megszakítsa. Erre akkor kerülhet sor, ha kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok indokolja a kiadott szabadság megszakítását.
A munkáltató köteles indokolni a megszakítást. Az indokolás nélküli, a valótlan vagy homályos indokolással ellátott munkáltatói intézkedés jogsértő. A munkavállaló megtagadhatja a szabadság megszakítására vonatkozó utasítás teljesítését, ha azt jogsértőnek tartja. Azonban, ha utóbb bebizonyosodik, hogy a munkáltatói intézkedés törvényes volt, akkor a munkavállaló nézhet szembe hátrányos jogkövetkezményekkel. Csak az adott eset körülményei alapján lehet eldönteni, hogy a kiadott szabadság megszakításának feltételei megvalósulnak-e. Ezek általában olyan körülmények lehetnek, amelyek a munkáltató munkaszervezésén kívül esnek. Nem lehet visszahívni a szabadságról a munkavállalót, ha a felmerült súlyos probléma munkaszervezési eszközökkel megoldható, például rendkívüli munkavégzés elrendelésével.
Az azonban nincs kizárva, hogy a munkavállaló önként megegyezzen a munkáltatóval a szabadságának megszakításában, akár plusz juttatás, jutalom fejében. Nem jogszerű azonban az ilyen megállapodás, ha ezt a munkáltató erőfölényével visszaélve vagy fenyegetéssel éri el.
Munkabér, költségek és károk a kiadott szabadság megszakításakor
A szabadság megszakítása esetén végzett munka főszabály szerint nem minősül rendkívüli munkaidőnek. Tehát a dolgozónak erre az időre is a rendes munkabére jár. A rendkívüli munkaidőre ebben az esetben is az általános szabályok vonatkoznak. Vagyis túlóráról akkor lehet szó, ha például a visszahívott dolgozónak a munkarendjében foglalt beosztásától eltérő időben vagy pihenőnapon, netán ünnepnapon kell dolgoznia.
Ha a munkáltató a szabadságot megszakítja, akkor a munkavállaló tartózkodási helyéről a munkahelyre való utazással, illetve a visszautazással töltött idő, valamint a munkavégzéssel töltött idő nem számítható bele a szabadságba. Ezért ezekkel az időkkel érintett munkanapokra másik szabadságnapot kell biztosítani.
Ha a szabadságról való visszahívás a munkavállalónak kárt vagy többletköltséget okoz, akkor ezt köteles a munkáltató megtéríteni. Ilyen lehet például az utazási szerződés felmondásával, az utazás lemondásával, átszervezésével kapcsolatban felmerült többletköltség, bánatpénz, lemondási díj, a visszautazás költsége stb.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.
