Megjelentek az új globális társasági minimumadó szabályai

2021. 12. 21., 12:34

December 20-án publikálta a végleges modell szabályait a globális társasági minimumadó kapcsán az OECD. A modell szabályok több, mint 135 ország konszenzusa alapján születtek meg, és egy globálisan összehangolt társasági adórendszer alapjait teremtik meg, a korábban kiadott javaslatok véglegesítésével. Ezen szabályok megalkotása mérföldkőnek számít a nemzetközi adózás történetében.

Az OECD évtizedes harcot vív a nemzetközi adóelkerülés, adóalap-erózió és jövedelem-átcsoportosítás ellen. Ezen célok elérése érdekében számos akcióterv született, melyek többnyire implementálásra is kerültek az egyes államok belső jogszabályaiban. Ugyanakkor a folyamatosan fejlődő globális üzleti környezet további kihívások elé állította az adóelkerülés ellen küzdő államokat.

A digitális üzleti modelleken alapuló vállalkozások esetében a meglévő szabályok nem tudták biztosítani, hogy az üzleti működésből származó profit abban az államban adózzon, ahol az megkeletkezett. Emellett az OECD akciótervei sem tudták teljesen megszüntetni az államok közti káros adóversenyt.

A globális minimumadó koncepcióját az OECD ez utóbbi probléma megoldására alkotta meg. A kezdetben sok vitát kiváltó javaslat legfőbb pontjai kapcsán végül 2021 októberére sikerült egy kiterjedt, nemzetközi politikai konszenzust elérni. A most nyilvánosságra hozott szabályok rögzítik az októberi megegyezés elemeit és több helyen pontosítják, módosítják, illetve kiegészítik az eddig ismert szabály-tervezetet.

„A végleges modell szabályok közül az egyik legnagyobb figyelmet kapó rendelkezés a valós gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó mentesség, azaz az úgynevezett „substance carve-out” számítására és alkalmazására vonatkozik, melynek végleges kialakításában Magyarországnak is jelentős szerepe volt” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

„Ezen mentesség megfelelő kialakítása a tárgyalásban résztvevő több ország, így például Magyarország számára is kritikus fontosságú volt, hiszen ez a mentesség lehetővé teszi, hogy egy kereskedelmi, gyártó vagy bármely más tényleges üzleti tevékenységet tárgyi eszközökkel és munkavállalókkal folytató cégcsoportnak ne kelljen ezen tevékenységéből származó jövedelme után a minimum 15 százalékos adóterhelést teljesíteni pusztán azért, mert az állam, ahol működik ennél kisebb mértékű adót szed be” – tette hozzá Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Tekintettel a minimumadó bevezetésének ambiciózus ütemtervére, a folyamat halad tovább, és a most nyilvánosságra hozott szabályokat jövő év elején egy kiterjedt szövegmagyarázat fogja követni. Emellett a közeljövőben várható az Európai Unió irányelv-tervezete is, a globális minimumadó EU-s bevezetése kapcsán.

A tervek szerint a minimumadó rendszerét 2023-tól kellene alkalmazni, a minden eddiginél kiterjedtebb és összehangoltabb adóügyi szabályok bevezetése pedig várhatóan új fejezetet nyit majd a globális gazdaság és a nemzetközi adózás történetében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS