Megjelentek a globális minimumadó modellszabályai

2022. 01. 27., 10:27

Újabb izgalmas fejlemények láttak napvilágot a nemzetközi adózás terén. Az OECD nyilvánosságra hozta modellszabályait a globális minimumadóról, és az EU is kiadta irányelv-tervezetét a minimumadó EU-n belüli implementációjáról. A kiadott szabályok roppant szigorúak és egymást kiegészítve biztosítják, hogy az előírt többletadó beszedésre kerüljön valamely ország vagy országok által.

A nemrég megjelent források tartalmaznak néhány jelentősebb eltérést a korábbi tervezetekhez képest, ugyanakkor a szabályok elsődleges célja nem változott: a rendszer koncepciója továbbra is arra irányul, hogy a nagy multinacionális vállalatcsoportok effektív adóterhelése elérje a minimum 15 százalékos mértéket minden olyan országban, ahol ezek a csoportok jelenléttel rendelkeznek.

A modellszabályok nem változtatnak azon, hogy abban az esetben, ha egy országban az adott vállalatcsoport tényleges adóterhelése nem éri el a 15 százalékot, akkor a különbözetet (az úgynevezett feltöltési adót) más országok szedhetik be.

A feltöltési adó kiszámítása

A fenti szabályok alkalmazásához először is meg kell határozni az adott vállalatcsoport effektív adókulcsát minden érintett joghatóság tekintetében. Ennek megállapításához a vonatkozó jövedelem meghatározására és az adott jövedelmet terhelő adó kiszámítására van szükség. Jövedelemként alapvetően az érintett csoporttagok számviteli eredményéből kell indulni, a vonatkozó adók tekintetében pedig a megfizetett jövedelemadókat kell alapul venni.

Az effektív adókulcs kiszámítása kapcsán a modell-szabályokba bekerült néhány különösen érdekes szabály is. Ezek egyike az adófizetési kötelezettség korrekciója a halasztott adó-tételekkel. A szabályozás ezzel igyekszik kihasználni azt, hogy a legtöbb vállalkozás a halasztott adóelszámolás rendszerét már alkalmazza a számviteli és adózási eredmények egyeztetésére.

„A szabályok célja ezzel az eljárással, hogy kiszűrjék a számviteli eredmény és a helyi adóalap átmeneti, idővel visszaforduló különbségeinek hatását az effektív adókulcsra. Azaz, egy adott vállalatcsoportnak ne keletkezzen feltöltési adókötelezettsége pusztán azért, mert a helyi adójogszabályok alapján csökkentette adóalapját egy olyan tétellel, amellyel egy másik időszakban már növelte adóalapját” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A modell-szabályok alapvetően ezzel a halasztott adó-korrekcióval igyekeznek kezelni az elhatárolt veszteségek hatásait is. Ugyanakkor, a modell-szabályok kínálnak egy választási lehetőséget is e tekintetben és a halasztott adó-korrekció alkalmazása helyett a társaságok választhatják, hogy a veszteségeik adóhatását tovább viszik a következő adóévekre és a nyereséges éveikben felhasználják őket effektív adókulcsuk növelésére.

„A különbözeti adó abban az esetben kerülhet megállapításra amennyiben a fentiek szerint meghatározásra került tényleges adókulcs valamelyik érintett állam esetében nem éri el a 15%-ot. Ebben az esetben a 15 százalékos minimumadókulcs, illetve az előzetesen meghatározott tényleges adókulcs különbsége alapján kalkulált „feltöltési adókulcs" alapján szükséges meghatározni a feltöltési adó mértékét” – tette hozzá Bella Márió, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

Fontos, hogy a feltöltési adó alapja csökkenthető az úgynevezett „substance carve-out” összegével, amely a valós, fizikai gazdasági tevékenységek egy vélelmezett megtérüléseként mentesíthető a minimumadóztatás alól. Ez a mentesített összeg alapvetően az adott joghatósághoz tartozó bér jellegű ráfordítások és tárgyi eszközök értékének 5 százaléka (azonban egy tíz éves átmeneti periódus során ennél magasabb kulcsokat lehet alkalmazni a mentesített adóalap megállapításához).

A feltöltési adó megfizetése

A modell-szabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a fentiek szerint kiszámított feltöltési adót maguk az érintett államok szedjék be. Amennyiben ezzel a lehetőséggel nem élnek, két egymást kiegészítő szabály lép életbe. Az elsődleges szabály az úgynevezett „Income Inclusion Rule”, amely alapján a minimumadó valamely anyavállalat szintjén kerül befizetésre, főszabályként a végső anyavállalat szintjén.

Amennyiben az érintett alul-adóztatott csoporttagok anyavállalatai nem fizetik meg az elsődleges szabály alapján a feltöltési adót (mert az adóügyi illetőségük szerinti joghatóságok nem alkalmazzák a minimumadószabályokat), a fennmaradó különbözeti adót a másodlagos szabály alapján, az úgynevezett „Undertaxed Payments Rule” alapján lehet beszedni.

„Ennek részletszabályai szintén jelentősen módosultak a korábbi elképzelésekhez képest: A modell-szabályok értelmében a másodlagos szabály a feltöltési adó teljes összegét szétosztaná a vállalatcsoport azon tagjai közt, akik olyan országban működnek, ahol implementálták a minimumadó szabályokat, így biztosítva, hogy a feltöltési adó teljes összege beszedésre kerüljön ezen szabály alkalmazása esetén is. A feltöltési adó összegének szétosztása pedig a munkavállalók, valamint a tárgyi eszközök értékének arányában történne meg” – mondta Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának szenior tanácsadója.

Alapvetően elmondható, hogy a fentiekkel egy nagyon összetett és bonyolult szabályrendszer fog implementálásra kerülni a világ legtöbb társasági adó-rendszerébe. Az új szabályok alkalmazása ennek megfelelően valószínűleg kihívást fog jelenteni mind az adóhatóságoknak, mind az adózóknak.

Az azonban biztosnak tűnik, hogy a több szintű szabályrendszernek köszönhetően azon vállalatcsoportok adófizetési kötelezettsége nőni fog, akik nem érik el a 15 százalékos effektív adóterhelést valamely joghatóságban. Az OECD és az EU tervei szerint a fenti szabályokat várhatóan 2023-tól kell alkalmazni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.
2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.
Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.

  Rovathírek: GUSTO

Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS