Megfordult a trend: 59-re nőtt 2022-ben az adónemek száma

2023. 03. 01., 12:49

A 2022-es év társadalmi-gazdasági változásai megtörték a régóta csökkenő trendet, és a tavalyi évben 51-ről 59-re nőtt az adónemek száma. Az újdonságokat a Jalsovszky Ügyvédi Iroda mutatja be.

2016 óta folyamatosan csökkent az adófajták száma Magyarországon: az akkori 60-ról a 2021. év végére már 51-re sikerült leszorítani a különböző elvonások számát. Sajnos ez a tendencia 2022-ben nem folytatódott, sőt, ennek pont az ellenkezőjét láthattuk: ismét közel hatvanra nőtt az adónemek száma. Ráadásul, az 59-es szám egy konzervatív és visszafogott számítás eredménye – mint ahogyan azt az alábbiakban be is mutatjuk. Ez persze nem meglepő, ha mindezt a tágabb társadalmi, gazdasági fejlemények tükrében nézzük: nőtt a költségvetési hiány, magas az infláció és túl vagyunk egy nagyon sajátos energiapiaci helyzeten is, amelyet egyszerre fémjelzett a különféle energiahordozók hiánya és ezzel párhuzamosan bizonyos energiacégeknek a valóban extra méretű profitja.

A rendkívüli helyzetek pedig láthatóan rendkívüli intézkedéseket igényeltek.

Kata: nincs és mégis van

Régen volt az adózás annyira a közbeszéd homlokterében, mint amikor a katát, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adóját (majdnem) eltörölték. Bár nézőpont kérdése, hogy ez az adó a fekete jövedelmeket fehérítette vagy a szürkejövedelmeket növelte, a jogalkotó mégis inkább a trükközés melegágyának látta és jobbnak gondolta erőteljesen korlátozni az alkalmazhatóságát. Ugyanakkor a közkeletű vélekedéssel ellentétben a kata adónem nem szűnt meg, csak drasztikusan átalakult, és így immáron csak egy nagyon szűk kör élvezheti annak előnyeit. Azaz, bár sokak számára megszűnt létezni, de ettől még nem lett kevesebb adónk.

A különadó különadója nem új adó

Hazánkban azért is van kódolva, hogy aránylag sok adónem legyen, mert a különadók rendszere immár szinte adópolitikánk tradicionális részévé vált. A múlt évben pedig megismerhettünk egy új kifejezést, a pótadót, ami tulajdonképpen a különadó különadója. Ebbe a nem túl nemes körbe került be a kiskereskedelmi pótadó és a biztosítási pótadó.

Ezeket tekinthetnénk akár teljesen új adónemeknek is, ám szakmai okokból ezt mégsem tartottuk indokoltnak. Ezek az elvonások ugyanis, bár részben új néven és új jogszabályban jelentek meg, mégis már meglévő adóknak a mértékét növelték, úgy, hogy nem változtattak sem az adótárgyon, sem az adóalanyon, sőt még az adóalapon sem. Emiatt ezeket elméleti oldalról nem tekinthetjük különálló adónemeknek, és így nem növelik tovább az adónemek egyébként is jelentősen felduzzadt számát.

Az „igazi” különadók

Születtek azonban a múlt évben is „igazi” különadók, olyanok, amelyek eddig vagy egyáltalán nem léteztek, vagy amelyek régi adónemeket elevenítettek fel. Ilyen a hitelintézeti különadó, a kőolajtermék-előállító különadója, a KÁT/METÁR termelők különadója, a kiegyenlítői kapacitás nyújtását terhelő különadó és a gyógyszergyártók különadója. De, hogy fokozza a definíciós zavart, a kormányzat ilyen különadóként vezette be az (értékpapír-)tranzakciós illetéket és a távközlési pótadót is. Ez utóbbiakat ugyanis már külön adónemeknek tekintettük, mivel más az adóalapjuk (és részben az adótárgyuk is), mint a névadó rokonaiknak.

A különadók között érdekes színfolt a tavaly bevezetett „légitársaságok hozzájárulása”, amely saját magán túlmutató jelentőségűvé vált. Míg az adó egyrészt a légitársaságok és a kormány közötti szópárbaj kereszttüzébe került, addig meglódította az egyik olyan budapesti önkormányzat fantáziáját is, amelynek területén részben a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér terül el. Vélhetően ugyanis ebből a különadóból merített ihletet, amikor egy olyan települési adót próbált bevezetni, amelynek szintén az utasforgalom képezi az alapját. Ez jelenleg ugyan még nem járt sikerrel, hiszen a Kúria egyelőre felfüggesztette az alkalmazhatóságát, de jól mutatja azt a közkeletű bölcsességet, hogy kellő kreativitás mellett nagyon kevés olyan dolog van, amit ne lehetne megadóztatni.

Adófajták, 2022

  1. A forgalmazó és a befektetési alap különadója
  2. Általános forgalmi adó
  3. Bányajáradék
  4. Bevándorlási különadó
  5. Biztosítási adó, Biztosítási pótadó
  6. Cégautóadó
  7. Ebrendészeti hozzájárulás
  8. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO)
  9. Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
  10. Energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood adó)
  11. Építményadó
  12. Erdővédelmi járulék
  13. Földvédelmi járulék
  14. Háztartási munka regisztrációs díja
  15. Helyi iparűzési adó (HIPA)
  16. Hitelintézeti különadó
  17. Hulladéklerakási járulék
  18. Gépjárműadó
  19. Gyógyszerforgalmazók különadói
  20. Gyógyszergyártók különadója
  21. Idegenforgalmi adó
  22. Illeték
  23. Innovációs járulék
  24. Játékadó
  25. Jövedéki adó
  26. Kamarai hozzájárulás
  27. KÁT/METÁR termelők különadója
  28. Kiegyenlítői kapacitás nyújtását terhelő különadó
  29. Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
  30. Kiskereskedelmi adó, Kiskereskedelmi pótadó
  31. Kisvállalati adó (KIVA)
  32. Környezetterhelési díj
  33. Környezetvédelmi termékdíj
  34. Közművezetékek adója
  35. Kőolajtermék-előállító különadója
  36. Légitársaságok hozzájárulása
  37. Magánszemélyek kommunális adója
  38. Népegészségügyi termékadó (NETA)
  39. Nukleáris hozzájárulás
  40. Pénzügyi szervezetek különadója
  41. Pénzügyi tranzakciós illeték
  42. Regisztrációs adó
  43. Rehabilitációs hozzájárulás
  44. Reklámadó
  45. Reprográfiai és üres hordozó jogdíj
  46. Személyi jövedelemadó (szja)
  47. Szerencsejáték felügyeleti díj
  48. Szociális hozzájárulási adó (szocho)
  49. Táppénz-hozzájárulás
  50. Társasági adó (tao)
  51. Távközlési adó
  52. Távközlési pótadó
  53. TB járulék (bizonyos ellátások esetén nyugdíjjárulék)
  54. Telekadó
  55. Települési adó
  56. Tranzakciós illeték
  57. Turizmusfejlesztési hozzájárulás
  58. Vám
  59. Vízkészletjárulék
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS