Meddig köteles dolgozni a munkavállaló felmondás esetén?

2022. 06. 13., 13:27

A munkaviszony leggyakrabban felmondással vagy közös megegyezéssel szűnik meg. Meddig köteles munkát végezni a dolgozó felmondás esetén? Fel kell-e őt menteni a munkavégzés alól? Mennyi időre szólhat a felmentés? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A felmondási idő

A munkaviszony felmondása esetén több tényezőtől is függ, hogy a munkavállaló köteles-e munkát végezni a felmondási idő alatt, és ha igen, akkor mennyi ideig terheli a munkavégzési kötelezettség.

Amennyiben a munkaviszonyt akár a munkáltató, akár a munkavállaló azonnali hatályú felmondással szünteti meg, akkor nem beszélhetünk felmondási időről. Azonnali hatályú felmondás esetén a munkaviszony a felmondás közlésekor megszűnik. Így a dolgozónak tovább nem kell munkát végeznie.

Ha a munkaviszony felmondással (régebbi nevén: rendes felmondással) szűnik meg, akkor a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődhet. Arra tehát nincs lehetőség, hogy a felmondásban a felmondási idő kezdeteként olyan nap kerüljön megjelölésre, amely megelőzi a közlés napját. Viszont megteheti például a munkáltató, hogy a felmondási idő kezdőnapjaként nem a felmondás közlését követő napot, hanem egy későbbi időpontot jelöl meg. Például megjelölheti a felmondás közlését követő 30. napot. Szintén van lehetőség arra, hogy a felmondást követően a felek közös megegyezéssel módosítsák a felmondási idő kezdőnapját.

A Munka Törvénykönyve meghatároz olyan időtartamokat, melyek alatt felmondást lehet ugyan közölni a munkavállalóval, de a felmondási idő csak a törvényben meghatározott időtartam letelte után kezdődhet el. Ennek leggyakoribb esete, ha a munkáltató a betegség miatti keresőképtelenség ideje alatt (betegszabadság, táppénz ideje) közöl felmondást a munkavállalóval. Ilyenkor a felmondási idő legkorábban a keresőképtelenség megszűnését követő napon kezdődhet. Legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év elteltével mindenképp elkezdődik.

A felmondási idő hossza

A felmondási idő hossza több körülménytől is függ. Elsődlegesen attól, hogy a munkáltató vagy a munkavállaló élt-e felmondással.

Munkavállalói felmondás esetén a felmondási idő hossza egységesen 30 nap. Ennél hosszabb felmondási idő munkavállalói felmondás esetén akkor lehetséges, ha a felek erről például a munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben megállapodtak. A megállapodás szerinti felmondási idő legfeljebb 6 hónapos lehet.

Ha a munkáltató közöl felmondást, akkor a felmondási idő alapesetben szintén 30 nap. Azonban a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függően meghosszabbodik:

– 3 év után 5 nappal,

– 5 év után 15 nappal,

– 8 év után 20 nappal,

– 10 év után 25 nappal,

– 15 év után 30 nappal,

– 18 év után 40 nappal,

– 20 év után 60 nappal.

Megállapodással ebben az esetben is lehet hosszabb a felmondási idő, de legfeljebb 6 hónap.

A felmondási idő hosszának meghatározása szempontjából a munkaiszony időtartamába nem lehet beleszámítani azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Például, ha a dolgozó 30 napot meghaladóan volt folyamatosan táppénzen, akkor ez az időtartam a felmondási idő számításánál nem minősül munkaviszonyban töltött időnek. Kivételt képez például a 30 napot meghaladó szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság. Ezek a munkaviszony időtartamába beleszámítanak.

Munkavégzés felmondás esetén

Ha a munkáltató él a felmondás jogával, akkor köteles a munkavállalót legalább a felmondási idő felére a munkavégzés alól felmenteni. A munkavégzés alóli felmentés ideje alatt a dolgozó nem köteles dolgozni, és erre az időre távolléti díj illeti meg. A munkáltató a dolgozót a kívánságának megfelelően, legfeljebb két részletben köteles felmenteni a munkavégzés alól.

A felmentési idő tehát azt jelenti, hogy a munkavállalónak a munkáltató felmondása esetén legalább a felmondási idő fele részében nem kell dolgoznia. A felmentési idő arra szolgál, hogy segítse a munkavállalót a munkaviszonyának megszűnésével kapcsolatban. Így például a felmentési idő alatt több lehetősége van új munkahelyet keresni, állásinterjúra járni.

A felmentési idő lehet hosszabb is, mint a felmondási idő fele. A munkáltató egyoldalúan is dönthet úgy, hogy a munkavállalót akár a felmondási idő teljes idejére felmenti a munkavégzés alól, illetve a felek is megállapodhatnak hosszabb felmentési időben.

Ha a munkavállaló mond fel, akkor nincs felmentési idő. Ekkor a felmondási idő teljes időtartamát le kell dolgoznia. Ugyanakkor ebben az esetben is lehetséges, hogy a felek megállapodása alapján a munkáltató felmentse a dolgozót a munkavégzés alól.

Felmondási idő alatt is van lehetőség szabadság kiadására, illetve igénybevételére. A szabadság alatt a munkavállalónak természetesen nem kell dolgoznia. Az is előfordulhat, hogy a dolgozó a felmondás közlését követően válik keresőképtelenné (pl. beteg lesz), és erre tekintettel nem terheli munkavégzési kötelezettség. Természetesen a felmondás közlését követően betegség miatt előállt keresőképtelenség a felmondási időt már nem befolyásolja.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 12. 05., 10:10
Nálunk nem csupán a szavak szintjén érvényes az, hogy egy hajóban evezünk, hanem tényleg közösen, csapatként jutunk át egyik partról a másikra – mondta az Üzletemnek Csuhay Attila, az ingatlanprojektek menedzselésével foglalkozó GPM Kft. ügyvezető igazgatója.
2023-12-11 16:10:00
Míg a „scoring” csak bizonyos feltételek mellett megengedett, a fennálló tartozás elengedésére vonatkozó információk huzamos ideig történő tárolása ellentétes az általános adatvédelmi rendelettel– mondta ki ítéleteiben az Európai Unió Bírósága.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  Rovathírek: GUSTO

Elkészült a magyar fejlesztésű, kézzel készült borospohár, amely teljesen új, kifinomult arcát mutatja meg a világ egyik legjobb édes borának, az aszúnak. Megérkezett az ASZÚGLASS!

  Rovathírek: ATOMBUSINESS