Meddig árusítható adómentesen a saját termelésű zöldség, gyümölcs?

Meddig árusítható adómentesen a saját termelésű zöldség, gyümölcs?
2025. 07. 09., 12:55

Hatszázezer forintos éves bevételig adómentes lehet a saját termelésű zöldség-, gyümölcs árusítása, de ha valaki üzletszerűen értékesíti terményeit, akkor azt őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként érdemes végeznie – hívja fel a figyelmet a NAV.

A mezőgazdasági őstermelők kifejezetten kedvező adózási lehetőségek közül választhatnak, például a mezőgazdasági őstermelő 1 744 800 forintot meg nem haladó bevétele adómentes. Ezzel szemben az, aki feketén, üzletszerűen, adószám nélkül árusít, súlyos szankciókra számíthat – figyelmeztet friss közleményében az adóhivatal.

Ha egy magánszemély csak a saját kertjében megtermelt zöldség- vagy gyümölcsfelesleget árulja, akkor az ingó értékesítésnek minősülhet. Ilyen esetben, ha ez a bevétele az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor az eladásból származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani. Ha az értékesítésből származó bevétel meghaladja a 600 ezer forintot, akkor az adóévben megszerzett összes bevétel után kell a jövedelmet megállapítani, de ha az év során e jövedelem adója nem haladja meg a 30 ezer forintot, akkor azt nem kell befizetni.

A nyári gyümölcs- vagy zöldségfelesleg alkalomszerű értékesítése nem tekinthető gazdasági tevékenységnek, ezért ez nem is keletkeztet áfaalanyiságot, vagyis az ilyen értékesítések nem járnak adókötelezettséggel: csak e miatt nem kell adószámot kiváltani és nem kell az eladásról nyugtát, számlát kiállítani, áfabevallást benyújtani.

Ha valaki rendszeresen, üzletszerűen árusít különféle terményeket az értékesítés már gazdasági tevékenységnek minősül, amely ellenérték elérésére irányul, és áfaalanyiságot eredményez. Ez azt jelenti, hogy az értékesítőnek adószámot kell kérnie, nyugtát vagy számlát kell adnia, és – amennyiben nem választott alanyi adómentességet – áfabevallást is kell benyújtania.

A csak adószámmal rendelkező magánszemély, aki nem minősül őstermelőnek vagy egyéni vállalkozónak, is árulhatja a háztáji terményt, ebben az esetben önálló tevékenységből származó bevétele keletkezik.

Őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként viszont kedvezőbb adózási szabályok közül lehet választani. Ha valaki például őstermelő, és az adóévi őstermelői tevékenységéből származó bevétele nem éri el a 1 744 800 forintot, nem kell jövedelmet számolnia és szja bevallást sem kell benyújtania, illetve, ha az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő bevétele ennél több, de nem éri el a 17 448 000 forintot, akkor az átalányban megállapított jövedelme szintén mentes a személyi jövedelemadó alól.

Ha valaki üzletszerűen árusítja a saját termelésű zöldséget, gyümölcsöt, azt érdemes őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként tennie, és ehhez kedvező adózási módot választani, nyugtát vagy számlát adni az eladásról és rendben elkészíteni a bevallásokat, mert aki ezeket elmulasztja, súlyos szankciókra számíthat. Ha egy NAV-ellenőrzéskor kiderül, hogy az eladás gazdasági tevékenységnek minősül (tehát üzletszerű, tartós, rendszeres és ellenérték elérésére irányul) és az eladónak nincs adószáma, akkor a mulasztási bírság akár egymillió forint is lehet. Számla-, vagy nyugtaadás elmulasztása esetén akár kétmillió forintos bírságot is kiszabhat a NAV. A súlyosabb mulasztók, jelentős összegű bevételt eltitkolók további vizsgálatra is számíthatnak, amelyben a revizorok becsléssel állapítják meg az eltitkolt bevétel nagyságát és a fizetendő adót.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS