Léteznek olyan szerződések, amelyek nem a szerződő felek, hanem harmadik személy részére biztosítanak jogosultságot. Szólhat ez például valamely szolgáltatás igénybevételére vagy pénzösszeg megfizetésére. E szerződéseknek a jellegükből eredően van néhány sajátosságuk. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
Más javára kötött szerződés
Ha szerződésre gondolunk, akkor rendszerint a szerződésből azok a személyek szereznek jogokat és terhelik őket kötelezettségek, akik a szerződést egymással megkötötték. Például adásvételi szerződés esetén az eladó köteles a tulajdonjogának és birtokának átruházására és jogosult a vételárra.
Lehetséges azonban, hogy a szerződő felek más személy javára szóló szerződést kössenek. Ez olyan szerződés, amelyben a felek egy harmadik személyt jelölnek meg kedvezményezettként vagy jogosultként anélkül, hogy e személy szerződő félnek minősülne. Például ilyen szerződés az életbiztosítási szerződés, ahol harmadik személy kedvezményezettet jelölnek meg. De ilyen lehet egy más személy javára kötött utazási szerződés is.
A más személy javára kötött szerződés jellemzője, hogy a jogosultnak kijelölt harmadik személy nem válik a szerződés részesévé. Ugyanakkor bizonyos feltételek mellett maga is közvetlenül követelheti a javára szóló kötelezettség teljesítését. Mivel a harmadik személy nem szerződő fél, ezért a szerződés alapján csak jogokat szerezhet. Szerződéses kötelezettségek nem hárulhatnak rá.
A harmadik személyre kötött szerződést meg kell különböztetni az engedményezéstől és a képviselettől is. Engedményezés esetén a jogosult a szerződésből őt megillető jogot, követelést ruházza át a harmadik személyre. Tehát a szerződéskötéskor nem a harmadik személyt illetik ezek a jogok, hanem külön engedményezési szerződéssel kerülnek rá átruházásra. A képviselő útján kötött szerződés esetén pedig közvetlenül a képviselt személy – nem a képviselő - válik szerződő féllé, szerez jogokat és kötelezettségeket.
A teljesítés közvetlen kikényszerítése
A más személy javára kötött szerződésben e személy nem szerződő fél. Ennek ellenére közvetlenül maga is követelheti a javára kikötött szolgáltatás teljesítését?
– A teljesítést a harmadik személy akkor követelheti közvetlenül, ha a szerződő felek ezt e jogot a szerződésben kifejezetten kikötötték.
– Akkor is közvetlenül követelheti a teljesítést, ha ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik. Ha például a kedvezményezett személyt a szerződés akár név szerint, akár más módon megjelöli, akkor a szolgáltatás teljesítését közvetlenül követelheti.
Ahhoz, hogy a kedvezményezett harmadik személy a teljesítést követelhesse tudomást kell szereznie a javára kötött szerződésről. A harmadik személy attól fogva követelheti a szerződés teljesítését, hogy a felek valamelyike értesítette a szerződésről.
Bár a kedvezményezett harmadik személy nem szerződő fél, de a szerződés kötelezettje vele szemben is felhozhatja a szerződés alapján őt illető kifogásokat. Ez azért fontos, mert a kötelezett így nem kerül hátrányosabb helyzetbe akkor sem, ha a szerződésből származó követelést nem az eredeti szerződő fél, hanem a harmadik személy érvényesíti. Például a kedvezményezett, harmadik személlyel szemben is hivatkozhat arra, hogy a vele szerződő fél a szerződés alapján fennálló díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget.
Lemondás a más javára kötött szerződés alapján fennálló igényről
Ha valakinek a javára mások szerződést kötöttek, az nem jelenti, hogy ő akarata ellenére is köteles volna a szerződésben foglalt szolgáltatást elfogadni. A harmadik személy lemondhat a szolgáltatás követelésének jogáról. A lemondás főszabály szerint nincs alaki szabályokhoz (pl. írásbeli nyilatkozathoz) kötve. Így az rendszerint bármely formában vagy akár ráutaló magatartással is megtehető.
Ha a kedvezményezett, vagyis a harmadik személy a teljesítés követelésének jogáról lemondott, akkor a teljesítést az a fél követelheti, aki a harmadik fél javára szerződött. Tehát a kötelezett a harmadik személy általi lemondással önmagában nem mentesül a szerződésből származó kötelezettségei alól.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”