Maradnak a külföldi befektetőket terhelő bejelentési kötelezettségek a veszélyhelyzet után is

2021. 11. 10., 16:56

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény alapján a veszélyhelyzetet követően is fennmarad mindkét, külföldi befektetők magyarországi befektetéseit érintő szabályozási környezet. A szabályok és a változások lényegét dr. Szabó Gergely, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje foglalta össze.

Milyen bejelentési kötelezettségről van szó?

A külföldi befektetések ellenőrzése gazdaságvédelmi szempontból méltányolható cél. A 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a „Rendelet”) alapján a tagállamokban számos rendszer működik a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására és bejelentésére. A vonatkozó szabályokat számos tagállamban új, sokszor párhuzamosan futó megoldások és bejelentési rendszerek egészítették ki a COVID-19 pandémia gazdaságra gyakorolt hatásai folytán.

Ez alól Magyarország sem volt kivétel, amikor 2020. május végén, ideiglenes jelleggel bevezette a már működő, belügyminiszterhez tartozó bejelentési rendszer (az ún. „BM rezsim”) mellé az innovációs és technológiai miniszterhez tartozó újabb bejelentési rendszert (az ún. „ITM rezsim”).

Milyen személyekre vonatkozik a kötelezettség? Mely gazdasági szereplők érintettek?

Az BM rezsim eredeti személyi hatálya az EU-n, az EGT-n, illetve Svájcon kívüli állampolgárokra és jogi személyekre, illetve egyéb szervezetekre, mint befektetőkre, terjedt ki. Az ITM rezsim személyi hatálya szélesebb, mert az EU, az EGT és a svájci befektetőkre is kiterjed, amennyiben többségi befolyást szereznek egy stratégiai társaságban.

A 2020. novemberében a BM rezsim személyi hatályát is kiterjesztették az EU, az EGT és a svájci befektetőkre azzal, hogy az ITM rezsimmel ellentétben, a bejelentési kötelezettséghez nem szükséges a többségi befolyás megszerzése ezen befektetőknek. Kérdéses, hogy a kiterjesztett hatály – minden külföldit megcélozva – összhangban van-e a Rendelettel és az Európai Unió általános jogelveivel.

A BM és az ITM is nagyrészt a Rendeleten alapuló stratégiai ágazatokra terjed ki. Az utóbbi ugyan nem terjed ki a pénzügyi szektorra, de hatálya sokkal szélesebb, mint a BM rezsimé, mivel alapvetően a gazdaság bármely tevékenysége a hatálya alá sorolható. A fentieket figyelembe véve bizonyos beruházásokat (pl. energia- és kommunikációs ágazat) mindkét rendszer alatt be kell jelenteni. Más gazdasági tevékenységek esetén, azonban vagy a BM rezsim (pl. pénzügyi szektor) vagy a ITM rezsim (pl. közlekedés) az irányadó.

Következésképpen az adott befektetés megfelelő kategorizálása komoly piaci ismereteket és mindkét rendszer alapos megértését igényli.

A bejelentési kötelezettség teljesítése és elmulasztásának következményei

A BM rezsim szerint akkor szükséges a bejelentés, ha a tulajdon megszerzése – beleértve a társaság vagy fióktelep létrehozását, illetve részvények megszerzését is – meghaladja a 25 százalékot, illetve részvénytársaságok esetében a 10 százalékot, vagy a külföldi befektető közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást szerez a rendszer hatálya alá tartozó társaságban.

Az ITM rezsim jóval szélesebb esetkört fed le, mivel ide tartozik többek közt a tevékenység folytatásához szükséges alapvető eszközök megszerzése, a tőkeemelés, az átalakulás, az egyesülés és szétválás, bizonyos kötvények tulajdonjogának megszerzése, valamint a részvényen, üzletrészen haszonélvezeti jog alapítása is. Ezen túlmenően bejelentési kötelezettség keletkezik, ha a részvények 10%-át nem EU/EGT befektetők szerzik meg, illetve bizonyos befektetési küszöbök elérése esetén is. Az ITM rezsim nem vonatkozik kapcsolt vállalkozások közötti jogügyletekre.

A miniszter szerepe

A BM rezsimben a belügyminiszter, míg az ITM rezsim alatt az innovációs és technológiai miniszter illetékes. A két rendszer nagyjából hasonló eljárási szabályokkal működik, ugyanakkor pár részletszabály, beleértve az eljárási határidőket is, eltérő.

Az BM rezsim alatt a miniszter megvizsgálja, hogy van-e olyan körülmény, amely sérti Magyarország biztonsági érdekeit. Az ITM rezsim alatt a miniszter az államérdekre, a közrendre és a közbiztonságra összpontosít, amelyek a biztonsági érdekeknél tágabb kategóriát jelentenek. Mindezek a kategóriák a szubjektív döntésekhez vezethetnek. Függetlenül attól, hogy melyik rezsim alkalmazandó, a miniszter tudomásulvétele hiányában az adott tranzakciót nem lehet lezárni, a befektető nem élvezheti a befektetését. Amennyiben pedig a bejelentési kötelezettséget szegi meg a befektető, akkor mindkét rezsim alatt rendkívül komoly bírságokra számíthat.

Mind a két rendszer már rendelkezik egy kialakult gyakorlattal, ugyanakkor elengedhetetlen felkészült jogi tanácsadót igénybe venni, mivel könnyen el lehet veszni a bonyolult részletszabályokban. Ráadásul a fenti jogkövetkezmények miatt nem mindegy, hogy egyáltalán bejelentéssel él-e a befektető, illetve azt mikor, és hogyan teszi.

A változások és azok hatásai

A 2021. évi XCIX. törvény a BM rezsim EU-s, EGT-s, illetve svájci befektetőkre való hatályát a veszélyhelyzet megszűnését követő 12 hónapig fenntartja. Az ITM rezsim a korábbi szabályok szerint csak a 2021. december 31-ig lezárt tranzakcióra vonatkozott volna, azonban a törvény a rendszer hatályát határozatlan ideig fenntartja.

Mi lehet a hatása a változásoknak? A befektetések bejelentésével kapcsolatos, rendkívül összetett szabályok alapján eddig is komoly előkészítést és mérlegelést igényeltek a külföldi befektetőkkel érintett céges tranzakciók. A BM rezsim hatályának fenntartása az EU-s, EGT-s, illetve svájci befektetők vonatkozásában, továbbá az eredetileg átmeneti időre bevezetett ITM rezsim határozatlan idejű alkalmazása, újból lassíthatja a befektetések folyamatát, ezáltal a Magyarországra irányuló tőkeáramlást. „A bejelentési kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő összetett kérdések miatt továbbra is elengedhetetlen a tranzakciók megfelelő időzítése, strukturálása” – foglalta össze dr. Szabó Gergely LL.M. ügyvéd.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 01. 27., 09:02
Szeretnénk az elsők között lenni azok között, akik a modern technológiát (ideértve akár a mesteréges intelligenciát is) a munkájuk integráns részévé teszik és kihasználják az ebből fakadó lehetőségeket – mondta az Üzletemnek Jalsovszky Pál ügyvéd, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda irodavezető partnere.
2022-01-28 18:08:00
2022. január 31-én lezárul az európai uniós támogatásból megvalósult ingyenes jogi segítségnyújtást nyújtó észak-magyarországi JOGpontok projekt – tájékoztatott a Kisosz, a projektet megvalósító konzorciumvezető.
2022-01-28 17:22:00
Meg kell erősíteni a magyar tejtermékgyártást, élelmiszergyártást, a kormányzat meghozta az ehhez szükséges döntéseket – mondta Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a békéscsabai Happy Tejtermék Kft. támogatói okiratának átadása alkalmával.
2022-01-28 15:28:01
A kormány kiemelt figyelmet fordít a vidéki városok fejlesztésére, a következő 7 évben 1800 milliárd forintot biztosít a térségek saját beruházási elképzeléseinek megvalósítására – jelentette ki Varga Mihály a felújított komlói autóbusz-pályaudvar átadó ünnepségén.
2022-01-28 14:52:00
A legkisebbek biztonsága érdekében február elején megkezdődik az Innovációs és Technológiai Minisztérium által elrendelt idei játékvizsgálat. A laboratóriumi és hatósági ellenőrzések célja 2022-ben is a családok védelme a veszélyes termékek kiszűrésével.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS