Maradnak a külföldi befektetőket terhelő bejelentési kötelezettségek a veszélyhelyzet után is

2021. 11. 10., 16:56

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény alapján a veszélyhelyzetet követően is fennmarad mindkét, külföldi befektetők magyarországi befektetéseit érintő szabályozási környezet. A szabályok és a változások lényegét dr. Szabó Gergely, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda ügyvédje foglalta össze.

Milyen bejelentési kötelezettségről van szó?

A külföldi befektetések ellenőrzése gazdaságvédelmi szempontból méltányolható cél. A 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a „Rendelet”) alapján a tagállamokban számos rendszer működik a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására és bejelentésére. A vonatkozó szabályokat számos tagállamban új, sokszor párhuzamosan futó megoldások és bejelentési rendszerek egészítették ki a COVID-19 pandémia gazdaságra gyakorolt hatásai folytán.

Ez alól Magyarország sem volt kivétel, amikor 2020. május végén, ideiglenes jelleggel bevezette a már működő, belügyminiszterhez tartozó bejelentési rendszer (az ún. „BM rezsim”) mellé az innovációs és technológiai miniszterhez tartozó újabb bejelentési rendszert (az ún. „ITM rezsim”).

Milyen személyekre vonatkozik a kötelezettség? Mely gazdasági szereplők érintettek?

Az BM rezsim eredeti személyi hatálya az EU-n, az EGT-n, illetve Svájcon kívüli állampolgárokra és jogi személyekre, illetve egyéb szervezetekre, mint befektetőkre, terjedt ki. Az ITM rezsim személyi hatálya szélesebb, mert az EU, az EGT és a svájci befektetőkre is kiterjed, amennyiben többségi befolyást szereznek egy stratégiai társaságban.

A 2020. novemberében a BM rezsim személyi hatályát is kiterjesztették az EU, az EGT és a svájci befektetőkre azzal, hogy az ITM rezsimmel ellentétben, a bejelentési kötelezettséghez nem szükséges a többségi befolyás megszerzése ezen befektetőknek. Kérdéses, hogy a kiterjesztett hatály – minden külföldit megcélozva – összhangban van-e a Rendelettel és az Európai Unió általános jogelveivel.

A BM és az ITM is nagyrészt a Rendeleten alapuló stratégiai ágazatokra terjed ki. Az utóbbi ugyan nem terjed ki a pénzügyi szektorra, de hatálya sokkal szélesebb, mint a BM rezsimé, mivel alapvetően a gazdaság bármely tevékenysége a hatálya alá sorolható. A fentieket figyelembe véve bizonyos beruházásokat (pl. energia- és kommunikációs ágazat) mindkét rendszer alatt be kell jelenteni. Más gazdasági tevékenységek esetén, azonban vagy a BM rezsim (pl. pénzügyi szektor) vagy a ITM rezsim (pl. közlekedés) az irányadó.

Következésképpen az adott befektetés megfelelő kategorizálása komoly piaci ismereteket és mindkét rendszer alapos megértését igényli.

A bejelentési kötelezettség teljesítése és elmulasztásának következményei

A BM rezsim szerint akkor szükséges a bejelentés, ha a tulajdon megszerzése – beleértve a társaság vagy fióktelep létrehozását, illetve részvények megszerzését is – meghaladja a 25 százalékot, illetve részvénytársaságok esetében a 10 százalékot, vagy a külföldi befektető közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást szerez a rendszer hatálya alá tartozó társaságban.

Az ITM rezsim jóval szélesebb esetkört fed le, mivel ide tartozik többek közt a tevékenység folytatásához szükséges alapvető eszközök megszerzése, a tőkeemelés, az átalakulás, az egyesülés és szétválás, bizonyos kötvények tulajdonjogának megszerzése, valamint a részvényen, üzletrészen haszonélvezeti jog alapítása is. Ezen túlmenően bejelentési kötelezettség keletkezik, ha a részvények 10%-át nem EU/EGT befektetők szerzik meg, illetve bizonyos befektetési küszöbök elérése esetén is. Az ITM rezsim nem vonatkozik kapcsolt vállalkozások közötti jogügyletekre.

A miniszter szerepe

A BM rezsimben a belügyminiszter, míg az ITM rezsim alatt az innovációs és technológiai miniszter illetékes. A két rendszer nagyjából hasonló eljárási szabályokkal működik, ugyanakkor pár részletszabály, beleértve az eljárási határidőket is, eltérő.

Az BM rezsim alatt a miniszter megvizsgálja, hogy van-e olyan körülmény, amely sérti Magyarország biztonsági érdekeit. Az ITM rezsim alatt a miniszter az államérdekre, a közrendre és a közbiztonságra összpontosít, amelyek a biztonsági érdekeknél tágabb kategóriát jelentenek. Mindezek a kategóriák a szubjektív döntésekhez vezethetnek. Függetlenül attól, hogy melyik rezsim alkalmazandó, a miniszter tudomásulvétele hiányában az adott tranzakciót nem lehet lezárni, a befektető nem élvezheti a befektetését. Amennyiben pedig a bejelentési kötelezettséget szegi meg a befektető, akkor mindkét rezsim alatt rendkívül komoly bírságokra számíthat.

Mind a két rendszer már rendelkezik egy kialakult gyakorlattal, ugyanakkor elengedhetetlen felkészült jogi tanácsadót igénybe venni, mivel könnyen el lehet veszni a bonyolult részletszabályokban. Ráadásul a fenti jogkövetkezmények miatt nem mindegy, hogy egyáltalán bejelentéssel él-e a befektető, illetve azt mikor, és hogyan teszi.

A változások és azok hatásai

A 2021. évi XCIX. törvény a BM rezsim EU-s, EGT-s, illetve svájci befektetőkre való hatályát a veszélyhelyzet megszűnését követő 12 hónapig fenntartja. Az ITM rezsim a korábbi szabályok szerint csak a 2021. december 31-ig lezárt tranzakcióra vonatkozott volna, azonban a törvény a rendszer hatályát határozatlan ideig fenntartja.

Mi lehet a hatása a változásoknak? A befektetések bejelentésével kapcsolatos, rendkívül összetett szabályok alapján eddig is komoly előkészítést és mérlegelést igényeltek a külföldi befektetőkkel érintett céges tranzakciók. A BM rezsim hatályának fenntartása az EU-s, EGT-s, illetve svájci befektetők vonatkozásában, továbbá az eredetileg átmeneti időre bevezetett ITM rezsim határozatlan idejű alkalmazása, újból lassíthatja a befektetések folyamatát, ezáltal a Magyarországra irányuló tőkeáramlást. „A bejelentési kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő összetett kérdések miatt továbbra is elengedhetetlen a tranzakciók megfelelő időzítése, strukturálása” – foglalta össze dr. Szabó Gergely LL.M. ügyvéd.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS