2023. június 19-én jelent meg az Energiaügyi Minisztérium honlapján a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) szabályozását módosító javaslat, amely 2023. július 1-jei hatállyal alapvetően változtatná meg EPR-re vonatkozó, egyébként szintén július 1-jétől hatályos szabályozást. Az EPR-javaslat lényegesebb pontjait járják körbe a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői.
Nem mindennapi jogalkotási helyzet állt elő az EPR kapcsán. Magát a jogintézményt a magyar jogrendszerbe bevezető, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023 Kormányrendelet (a továbbiakban: „EPR-rendelet”) március 14-én jelent meg, számos rendelkezése azonban csak július 1-jétől lépne hatályba. Az EPR-rendelet szabályain módosító javaslat (a továbbiakban: „Javaslat”) június 19-én jelent meg az Energiaügyi Minisztérium honlapján, és részben szintén július 1-jétől tartalmazna az EPR-rendeletre vonatkozó módosításokat.
A Javaslat pontosítja a körforgásos termékek definícióját. Ez alapján nem terjedne ki az EPR- fizetési kötelezettség a gyógyszerhulladéknak minősülő, a gyógyszerrel közvetlenül érintkező fogyasztói csomagolásra.
A jelenleg ismert EPR-rendelet szövegének értelmében 2023. július 1-jét követően – főszabály szerint – a csomagolás első belföldi forgalomba hozatala keletkeztet majd EPR- kötelezettséget, önmagában a csomagolószer első belföldi forgalomba hozatala azonban nem EPR-köteles.
Az EPR-rendelet fogalmi rendszerében az a csomagolás, amikor a csomagolószert felhasználják egy termék tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására stb. Vagyis, a csomagolószer (pl.: fólia, doboz, karton) főszabály szerint nem EPR-köteles mindaddig, amíg azt fel nem használják egy termékhez, és az csomagolássá nem válik.
A jelenleg hatályos EPR-rendelet tartalmaz azonban egy kivételszabályt a fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerek kapcsán. Eszerint annak keletkezik EPR-kötelezettsége, aki az eladótéri megtöltést szolgáló csomagolószert eladja a fogyasztói csomagolást készítőnek.
A Javaslat a fenti kivételszabály kapcsán is lényeges változást tartalmazna: az lenne ugyanis az EPR-kötelezett, aki az eladótéri megtöltést szolgáló csomagolószert belföldön elsőként forgalomba hozza.
A módosítás eredményeképpen a csomagolószerek első belföldi forgalomba hozójának tudomással kellene bírnia arról, hogy az általa forgalmazott egyes csomagolószer eladótéri megtöltést szolgál-e majd vagy sem. Ez már csak azért is nehézségeket okozhat a csomagolószerek gyártóinak, ill. forgalmazóinak, mert az EPR-rendelet egyébként nem definiálja a fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószereket.
Tekintettel arra, hogy az eladótéri megtöltést szolgáló csomagolószer kapcsán változna az EPR-fizetésére kötelezett személye, a Javaslat az új adóalanyoknak lehetőséget biztosítana arra, hogy 2023. július 31-ig jogszerűen teljesítsék EPR-regisztrációs kötelezettségüket.
Mint azt korábbi hírlevelünkben említettük, az EPR-kötelezettség átvállalására csak bizonyos gépjárműalkatrészek esetén van lehetősége a gyártónak. Ennek vonatkozásában a Javaslat rögzíti, hogy az alkatrészek EPR-kötelezettségének átvállalása esetén a gyártó EPR-díjátalány fizetésre lenne jogosult, valamint, hogy az erre irányuló választását a gépjármű gyártója a tárgyéven belül nem változtathatná meg.
A Javaslat értelmében azonban a meghatározott mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott körforgásos termék esetén a mezőgazdasági termelői szerveződés is átvállalhatná a körforgásos termékek EPR-díját.
Mivel az EPR-kötelezettség átvállalásának jogcíme a fentiek szerint kibővülne, a Javaslat értelmében az átvállalási szerződésben (a szerződő felek neve, címe, adószáma, a körforgásos termék megnevezése és KFT kódja mellett) fel kellene majd tüntetni az átvállalás jogcímének jogszabályi helyét is.
Az átvállalási szerződésben a Javaslat szerint már nem lenne elég az átvállalás időszakának a kezdetét rögzíteni, hanem abban az átvállalás időszakát kellene majd szerepeltetni.
Az EPR-rendelet jelenleg kihirdetett szövege szerint nem kell EPR-díjat fizetni, ha a fizetésre kötelezett vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább 60 százalékát önállóan vagy más termék alkotórészeként igazoltan külföldre szállítja ki.
A Javaslat szerint a tárgynegyedévben beszerzett körforgásos termék mennyiségének 60 százalékát a beszerzés tárgynegyedévének utolsó napjától legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani. Ellenkező esetben a 366. napon EPR-díjfizetési kötelezettsége keletkezne a nyilatkozónak, a kötelezettség keletkezésének napján hatályos szabályok szerint.
A Javaslat értelmében bővülne a fentiekhez hasonló nyilatkozat alapján mentesülők köre: az a kötelezett is mentesülne az EPR megfizetése alól, akinek a vevője arról nyilatkozik, hogy a megvásárolt sütőolajat más termék előállításához közvetlen alapanyagként használja fel, amelynek során a sütőolaj a technológiai eljárás szerint beépül az előállított termékbe.
Az EPR-rendeletben eredetileg nem szerepelt különös rendelkezés az újrahasználható csomagolószerekből létrehozott csomagolás kapcsán.
A Javaslat alapján azonban egyértelművé válna, hogy az ilyen csomagolószerekből létrehozott csomagolások után csak egyszer kellene megfizetni az EPR-t, mégpedig az első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala során. Az ilyen csomagolás minden további eladása, felhasználása mentes lenne az EPR alól.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Javaslat szövege szerint az előbbi különös szabály csak akkor lenne alkalmazható, ha a csomagolás létrehozására felhasznált újrahasználható csomagolószer az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvételre került.
A Javaslat pontosítaná azt is, hogy a körforgásos termék saját célú felhasználás esetében, ha sem a költségként való elszámolás napja, sem az ügylet teljesítésének napja nem állapítható meg, akkor az EPR-kötelezettség a körforgásos termék hulladékká válásának napján keletkezne. Külföldről behozott csomagolásnál ide értendő lenne – azaz hulladékká válás napjának lenne tekintendő – az a nap is, amikor a külföldi csomagolás véglegesen lebontásra kerülne.
A termékdíj-szabályozás eddig is lehetőséget biztosított arra, hogy a termékdíj alanyának választása alapján a kötelezettség a díjköteles termék készletre vételének időpontjában keletkezzen, ne pedig az első belföldi forgalomba hozatal vagy saját célú felhasználás időpontjában.
Az EPR-ben azonban ilyen választásra a jogszabály eddig nem adott lehetőséget: az EPR- kötelezettség mindenképp a körforgásos termék első belföldi forgalomba hozatalakor, illetve saját célú felhasználáskor keletkezik.
A Javaslat szerint azonban az EPR esetében is választható lenne a készletre vétel utáni EPR-fizetés. A készletre vétel napja termékbeszerzés esetén főszabály szerint a termék beszerzéséről kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja lenne, illetve az a nap, amikor a terméket a számviteli nyilvántartásba eszközként fel kell venni.
Készletre vétel választása esetén az EPR-kötelezettség minden esetben az említett időpontban keletkezne. A tervezett változás eredményeképpen összhangba kerülhetne a termékdíj és az EPR-kötelezettség keletkezésnek időpontja sok olyan adózó esetében, akik a termékdíj tekintetében korábban éltek ezzel a lehetőséggel.
A Javaslat szerint a készletre vételt választók az erre irányuló döntésüktől a tárgynegyedéven belül nem térhetnének el.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.