Lehet-e jogszerű a teljesítés megtagadása?

2026. 11. 03., 09:10

A szerződések rendszerint kölcsönös kötelezettségvállalásokat tartalmaznak. Ezek alapján a fél köteles a szerződésben vállaltakat teljesíteni, illetve követelheti a másik féltől az általa vállalt kötelezettség teljesítését. Mi történik, ha az egyik fél megtagadja a teljesítést? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

Megtagadható a szerződés teljesítése?

Ha a szerződő fél nem teljesíti a szerződésből eredő kötelezettségét az nem jelenti szükségszerűen, hogy a megtagadta a teljesítést.
A teljesítés megtagadásáról akkor beszélünk, ha a szerződő fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy a szerződést nem kívánja teljesíteni. E szándékát írásban, szóban, de akár ráutaló magatartással is kifejezheti. A teljesítés megtagadása nemcsak a kötelezettség vagy a határidő lejárta után, hanem akár a lejárat előtt is megtörténhet.

Csak a nem teljesítésre irányuló egyértelmű és végleges szándék kifejezése minősül a teljesítés megtagadásának. Önmagában a fizetési határidő akár többszöri elmulasztása nem jelenti a teljesítés megtagadását, hanem csak a kötelezett
késedelmét.

Szerződésszegés a teljesítés megtagadása?

Amennyiben a fél a teljesítést jogos ok nélkül tagadja meg, akkor ez szerződésszegésnek minősül. Ilyen esetben a másik fél választhat, hogy a késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának következményeit kívánja alkalmazni. Ennek keretében követelheti a szerződés teljesítését vagy elállhat a szerződéstől. Amennyiben a lehetetlenné válás következményeit választja, akkor a szerződés megszűnik. Ekkor követelheti a szerződésszegő féltől a szerződésszegéssel okozott kár megtérítését. Az elállás, illetve a lehetetlenné válás következményeinek választása esetén a szerződéskötést megelőző állapotot kell helyreállítani. Tehát a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.

Tekintettel arra, hogy a teljesítés megtagadása egyben
szerződésszegés is, ezért ilyen esetben a másik fél követelheti az okozott kár megtérítését a szerződésszegésre vonatkozó kártérítés szabályai szerint. Például követelheti a késedelem miatt felmerült kárának megtérítését is.

Lehet jogszerű a teljesítés megtagadása?

A törvény akkor tekinti szerződésszegésnek a teljesítés megtagadását, ha az jogsértő, tehát jogos ok nélkül kerül sor a teljesítés megtagadása. Ebből következően felmerülhet, hogy lehetséges-e jogszerűen megtagadni a teljesítést.

A teljesítés jogos okból való megtagadása lehet, ha például a felek maguk írják elő a szerződésükben, hogy a fél milyen okból és feltételek fennállása esetén tagadhatja meg a teljesítést. Ha a teljesítés megtagadása ennek megfelel, akkor az nem minősül szerződésszegésnek.

Maga a
Polgári Törvénykönyv is tartalmaz eseteket, amikor a teljesítés jogos okból megtagadható. Például az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állt be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el.

A teljesítés jogszerű megtagadásának tekinthető, amikor az
előszerződés alapján a végleges szerződés megkötését, tehát az előszerződés teljesítését a kötelezett a törvényben foglalt jogos okból megtagadja. Az előszerződés alapján kötendő szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy
– az előszerződés megkötését követően előállt körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;
– a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
– nem ő idézte elő a körülmények megváltozását; és
– a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.

Visszatartási jog vagy a teljesítés megtagadása?

A teljesítés megtagadásától meg kell különböztetni a teljesítés visszatartásához való jogot.

A visszatartási jog azt jelenti, hogy az egyik fél szerződésszegése esetén a másik fél a saját esedékes szolgáltatása arányos részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelelő biztosíték nyújtásáig visszatarthatja. Ebben az esetben tehát a visszatartás előfeltétele, hogy a másik fél már szerződésszegő helyzetben legyen. Például a megrendelő visszatarthatja a vállalkozói díj arányos részének kifizetését mindaddig, amíg a vállalkozó teljes mértékben nem végzi el a vállalt munkát.

A visszatartási jog gyakorlása nem jelenti a teljesítés megtagadását. Ekkor a jogosult nem véglegesen, hanem csak időlegesen, a szerződésszegő fél teljesítéséig (ill. megfelelő biztosíték nyújtásáig)
tartja vissza jogszerűen a saját teljesítését. A visszatartási jog gyakorlása általában még akkor sem számít a teljesítés megtagadásának, ha a fél jogszerűtlenül él a visszatartási jogával. Például akkor, ha a másik fél nem szegett szerződést. Ennek oka, hogy ebben az esetben is hiányzik a saját teljesítésre vonatkozó szándék egyértelmű és végleges megtagadása.


Dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-13 16:40:00
A Nemzeti Fejlesztési Központ által a GINOP Plusz keretében, uniós forrásból meghirdetett pályázati felhívás a vidéki magyar mikro- és kisvállalkozások innovációs tevékenységét ösztönzi; a decemberben induló 4. szakaszban 20 milliárd forint keretösszegre lehet pályázni, jövő tavasszal pedig további 10 milliárd forint válik számukra elérhetővé – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS