Külföldre vinné a cégét határon átnyúló átalakulással? Érdemes megvizsgálni az adókövetkezményeket

2023. 12. 14., 18:10

A határon átnyúló átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén adókötelezettség merülhet fel, ennek mértéke akár az ügylet megvalósíthatóságát is befolyásolhatja. A kötelező átértékelésnél a vagyonmérleget, a saját tőke értékét, és az esetleges adókövetkezményeket érdemes időben megvizsgálni a Deloitte szakértői szerint.

Egy uniós irányelv implementációjával 2022 nyarán lépett hatályba a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló átalakulását, egyesülését és szétválását szabályozó új jogszabály. Az újdonság az volt az előző átalakulási törvényhez képest, hogy már anélkül lehetővé teszi egy társaság határon átnyúló átalakulását, vagyis társaságiforma-váltását, hogy a tranzakció előtt egy jogutód céget kelljen alapítani a célországban - a jogszabály gyakorlatilag megteremtette egy társaság két tagállam közötti áthelyezését.

A határon átnyúló átalakuláshoz, egyesüléshez és szétváláshoz kapcsolódóan a belföldi ügyletekhez hasonló számviteli feladatok kapcsolódnak, amelyet alapvetően a számviteli törvény szabályoz. A határon átnyúló átalakulási törvény azonban a számviteli törvényre hivatkozáson túl tartalmaz egy utalást, amely szerint az átalakuláshoz készített vagyonmérlegben piaci értéken kell kimutatni az eszközöket. Mivel a számviteli törvény csak lehetőségként biztosítja az átértékelést ilyen esetekben, és egy-két ritka kivételtől eltekintve nem írja elő annak kötelező alkalmazását, bizonytalan volt, hogy a határon átnyúló átalakulásokat végre lehet-e hajtani könyv szerinti értéken.

A számviteli törvény nyáron hatályba lépett változása orvosolta ezt az ellentmondást, és egy rövid kiegészítéssel összhangot teremtett a két jogszabály között, méghozzá az átalakulási törvényben foglalt rendelkezéseket megerősítve. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy határon átnyúló átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a vagyonmérleg-tervezet és vagyonmérleg elkészítése során kötelezően át kell értékelni az eszközöket, és a vagyonmérlegben azokat piaci értéken, a kötelezettségeket pedig a várható értékükön kell kimutatni.

„A vagyonmérlegben kimutatott kötelező átértékelési különbözet adóköteles, és akár jelentős adókötelezettséget is eredményezhet egy határon átnyúló átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén. Ez csak abban az esetben halasztható, ha azok az eszközök, amelyekhez kapcsolódik, Magyarországon tovább működő telephelyhez kerülnek. A negatív különbözet pedig a jogutód saját tőkéjét csökkenti, így ha meghaladja a tőketartalék és eredménytartalék összevont összegét, akár az átalakulás megvalósíthatóságát is bizonytalanná teheti, például a jogutód negatív eredménytartaléka miatt” – mondta Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Javasolt tehát időben megvizsgálni, hogy a kötelező átértékelés hogyan befolyásolja a vagyonmérleget, a saját tőke értékét, és az esetleges adókövetkezményeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS