Külföldre vinné a cégét határon átnyúló átalakulással? Érdemes megvizsgálni az adókövetkezményeket

2023. 12. 14., 18:10

A határon átnyúló átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén adókötelezettség merülhet fel, ennek mértéke akár az ügylet megvalósíthatóságát is befolyásolhatja. A kötelező átértékelésnél a vagyonmérleget, a saját tőke értékét, és az esetleges adókövetkezményeket érdemes időben megvizsgálni a Deloitte szakértői szerint.

Egy uniós irányelv implementációjával 2022 nyarán lépett hatályba a tőkeegyesítő társaságok határon átnyúló átalakulását, egyesülését és szétválását szabályozó új jogszabály. Az újdonság az volt az előző átalakulási törvényhez képest, hogy már anélkül lehetővé teszi egy társaság határon átnyúló átalakulását, vagyis társaságiforma-váltását, hogy a tranzakció előtt egy jogutód céget kelljen alapítani a célországban - a jogszabály gyakorlatilag megteremtette egy társaság két tagállam közötti áthelyezését.

A határon átnyúló átalakuláshoz, egyesüléshez és szétváláshoz kapcsolódóan a belföldi ügyletekhez hasonló számviteli feladatok kapcsolódnak, amelyet alapvetően a számviteli törvény szabályoz. A határon átnyúló átalakulási törvény azonban a számviteli törvényre hivatkozáson túl tartalmaz egy utalást, amely szerint az átalakuláshoz készített vagyonmérlegben piaci értéken kell kimutatni az eszközöket. Mivel a számviteli törvény csak lehetőségként biztosítja az átértékelést ilyen esetekben, és egy-két ritka kivételtől eltekintve nem írja elő annak kötelező alkalmazását, bizonytalan volt, hogy a határon átnyúló átalakulásokat végre lehet-e hajtani könyv szerinti értéken.

A számviteli törvény nyáron hatályba lépett változása orvosolta ezt az ellentmondást, és egy rövid kiegészítéssel összhangot teremtett a két jogszabály között, méghozzá az átalakulási törvényben foglalt rendelkezéseket megerősítve. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy határon átnyúló átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a vagyonmérleg-tervezet és vagyonmérleg elkészítése során kötelezően át kell értékelni az eszközöket, és a vagyonmérlegben azokat piaci értéken, a kötelezettségeket pedig a várható értékükön kell kimutatni.

„A vagyonmérlegben kimutatott kötelező átértékelési különbözet adóköteles, és akár jelentős adókötelezettséget is eredményezhet egy határon átnyúló átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén. Ez csak abban az esetben halasztható, ha azok az eszközök, amelyekhez kapcsolódik, Magyarországon tovább működő telephelyhez kerülnek. A negatív különbözet pedig a jogutód saját tőkéjét csökkenti, így ha meghaladja a tőketartalék és eredménytartalék összevont összegét, akár az átalakulás megvalósíthatóságát is bizonytalanná teheti, például a jogutód negatív eredménytartaléka miatt” – mondta Kocsis Gabriella, a Deloitte adóosztályának igazgatója.

Javasolt tehát időben megvizsgálni, hogy a kötelező átértékelés hogyan befolyásolja a vagyonmérleget, a saját tőke értékét, és az esetleges adókövetkezményeket.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 17., 17:20
A NAV április 20-ától küldi az adószámla-értesítőket a gazdálkodóknak. A mintegy 350 ezer érintett már a levél elején megtalálja a legfontosabb információt: tartozás vagy túlfizetés, azaz fizetni kell vagy visszakérhető az adó.
2026. 04. 17., 13:05
A fővárosban továbbra is élénk a kereslet a fedett gépkocsibeállók iránt, ami jelentős áremelkedést eredményezett: a XII. kerületben az átlagár már meghaladta a 10 millió forintot. Vidéken ugyanakkor nem látszik érdemi drágulás, bár a rekorder Kecskemét áraival így is megközelíti a budapesti szintet – derült ki az Otthon Centrum országos elemzéséből.
2026. 04. 16., 22:10
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
2026-04-16 15:05:00
A Duna House 2026 márciusi vévői érdeklődési adatai szerint a XIII. kerület változatlanul az összes budapesti kerület közül a legkeresettebb ingatlanpiaci célpont, miközben a budai oldalon a II. és XII. kerület erősödött. Az érdeklődési trendek elemzése ugyanakkor több pesti kerület – köztük a korábban Top 3-ban szereplő VII. kerület – mérsékelt, de tartós visszaesését jelzi.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.