Külföldi befektetés, magyar adóbevallás: mire figyeljünk?

2019. 05. 13., 18:32

Ha valaki külföldön kezeli pénzügyi befektetéseit, de Magyarországon él életvitelszerűen, akkor a magyar adóhatóságnak benyújtott adóbevallásában az e befektetései révén elért jövedelmét is be kell vallania.

Ebben az esetben a magyar adóbevallását bizonyosan a befektetési szolgáltató által adott kimutatás szerint készíti el. Ez azonban nem tekinthető a magyar adójogszabályoknak megfelelő megoldásnak és azzal az eredménnyel járhat, hogy egy adóhatósági vizsgálat adóhiányt állapít meg, és szankciókat szab ki – hívja fel a figyelmet a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.

Miért merülhet fel ez a kockázat?

  1. A befektetési szolgáltató kimutatása tipikusan euróban vagy más devizában mutatja be az elért adóköteles jövedelmet. Mivel az adót Magyarországon forintban kell bevallani és megfizetni, a jövedelmet át kell váltani forintra. Az átváltási szabályok azonban nem felhasználóbarátak, esetenként a jövedelemegyes ügyletenkénti kiszámítását teszik kötelezővé. Például, ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetében – egyes kivételekkel – az ügylet lezárultának időpontjában alkalmazott MNB devizaárfolyamot kell használni a forintra váltáshoz. További probléma lehet, ha az MNB nem is tesz közzé ilyen árfolyamot, tipikusan ilyen a nemesfémmel kapcsolatos ügyletek köre.
  2. Előfordul, hogy a befektetési szolgáltatói kimutatások forintban mutatják be az által elért jövedelmet.  Ezt azonban nagy valószínűséggel nem a magyar személyi jövedelemadó törvény (szja. tv.)  forintra váltási szabályai szerint teszik meg: nem a megfelelő árfolyamot alkalmazzák, vagy nem a megfelelő napra. Emiatt eltérés keletkezhet a magyar szabályok szerint bevallandó jövedelem, és a szolgáltató által megadott adatok között – véli  Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje, adótanácsadója –, ezért inkább az ügyletek eredeti adatainak figyelembevétele javasolt.
  3. A legfontosabb kockázat az, ha a befektetési szolgáltató nem a magyar szja kategóriáinak megfelelően osztályozza a jövedelmét a kimutatásban: például kamatként kezel a magyar szabályok szerint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet. Így súlyos hibák kerülhetnek az adóalap meghatározásába: a magyar szabályok szerint a jövedelemtípustól függően bizonyos típusú ügyletek eredménye szembeállítható a veszteségekkel, egyéb ügyletek eredménye pedig önállóan kezelendő, de akár a jövedelem megszerzésére fordított ráfordítások elismerésében is lehet különbség. A számlán végzett ügyletek magyar adójogszabályoknak megfelelő minősítése ezért elengedhetetlen.

A fentiek alapján fontos hangsúlyozni, hogy az adójogi automatikus információcsere mind általánosabbá válásával milyen fontos, hogy a szolgáltatói kimutatást megfelelően dolgozzuk fel, és ne előzzen meg minket meg az adatok feldolgozásában az adóhatóság.

„A külföldi befektetések után fizetendő adó magyar adójogszabályoknak is megfelelő megállapítása ugyanakkor azzal a pozitív következménnyel járhat, hogy a Magyarországon fizetendő adó csökkenhet, sőt, különösen 2017-et megelőzően a kamatjövedelemre külföldön megfizetett forrásadó kapcsán adóvisszatérítést is érvényesíthetünk” – tette hozzá a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022. 09. 27., 16:17
Saját honlapján és a népszámlálás internetes oldalán is közzétette az idei cenzus kérdőívének mintáját a Központi Statisztikai Hivatal. A népszámlálási kérdőívet bárki kitöltheti önállóan online, október 1. és 16. között.
2022-09-29 11:12:13
A gazdasági nehézségek munkaerő-piacra gyakorolt hatásai csak fokozatosan, késleltetve mutatkoznak. A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a fizetésével, 52 százalékuk egy éven belül munkahely-váltást is tervez – derült ki a Trenkwalder szeptember közepén elvégzett kutatásából.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS