Külföldi befektetés, magyar adóbevallás: mire figyeljünk?

2019. 05. 13., 18:32

Ha valaki külföldön kezeli pénzügyi befektetéseit, de Magyarországon él életvitelszerűen, akkor a magyar adóhatóságnak benyújtott adóbevallásában az e befektetései révén elért jövedelmét is be kell vallania.

Ebben az esetben a magyar adóbevallását bizonyosan a befektetési szolgáltató által adott kimutatás szerint készíti el. Ez azonban nem tekinthető a magyar adójogszabályoknak megfelelő megoldásnak és azzal az eredménnyel járhat, hogy egy adóhatósági vizsgálat adóhiányt állapít meg, és szankciókat szab ki – hívja fel a figyelmet a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.

Miért merülhet fel ez a kockázat?

  1. A befektetési szolgáltató kimutatása tipikusan euróban vagy más devizában mutatja be az elért adóköteles jövedelmet. Mivel az adót Magyarországon forintban kell bevallani és megfizetni, a jövedelmet át kell váltani forintra. Az átváltási szabályok azonban nem felhasználóbarátak, esetenként a jövedelemegyes ügyletenkénti kiszámítását teszik kötelezővé. Például, ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetében – egyes kivételekkel – az ügylet lezárultának időpontjában alkalmazott MNB devizaárfolyamot kell használni a forintra váltáshoz. További probléma lehet, ha az MNB nem is tesz közzé ilyen árfolyamot, tipikusan ilyen a nemesfémmel kapcsolatos ügyletek köre.
  2. Előfordul, hogy a befektetési szolgáltatói kimutatások forintban mutatják be az által elért jövedelmet.  Ezt azonban nagy valószínűséggel nem a magyar személyi jövedelemadó törvény (szja. tv.)  forintra váltási szabályai szerint teszik meg: nem a megfelelő árfolyamot alkalmazzák, vagy nem a megfelelő napra. Emiatt eltérés keletkezhet a magyar szabályok szerint bevallandó jövedelem, és a szolgáltató által megadott adatok között – véli  Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje, adótanácsadója –, ezért inkább az ügyletek eredeti adatainak figyelembevétele javasolt.
  3. A legfontosabb kockázat az, ha a befektetési szolgáltató nem a magyar szja kategóriáinak megfelelően osztályozza a jövedelmét a kimutatásban: például kamatként kezel a magyar szabályok szerint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet. Így súlyos hibák kerülhetnek az adóalap meghatározásába: a magyar szabályok szerint a jövedelemtípustól függően bizonyos típusú ügyletek eredménye szembeállítható a veszteségekkel, egyéb ügyletek eredménye pedig önállóan kezelendő, de akár a jövedelem megszerzésére fordított ráfordítások elismerésében is lehet különbség. A számlán végzett ügyletek magyar adójogszabályoknak megfelelő minősítése ezért elengedhetetlen.

A fentiek alapján fontos hangsúlyozni, hogy az adójogi automatikus információcsere mind általánosabbá válásával milyen fontos, hogy a szolgáltatói kimutatást megfelelően dolgozzuk fel, és ne előzzen meg minket meg az adatok feldolgozásában az adóhatóság.

„A külföldi befektetések után fizetendő adó magyar adójogszabályoknak is megfelelő megállapítása ugyanakkor azzal a pozitív következménnyel járhat, hogy a Magyarországon fizetendő adó csökkenhet, sőt, különösen 2017-et megelőzően a kamatjövedelemre külföldön megfizetett forrásadó kapcsán adóvisszatérítést is érvényesíthetünk” – tette hozzá a szakértő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS