Kriptoügyletek jövedelmének bevallása: kérdések és válaszok a 2022-es szja-bevalláshoz

2023. 04. 14., 14:48

A leggyakrabban felmerülő kérdéseket a NAV szakértői gyűjtötték össze és válaszolták meg.

Ha a magánszemélynek 2022-ben volt kriptoeszközökkel végzett ügyletből származó jövedelme, akkor azt fel kell tüntetnie az szja-bevallásában. [Kriptoeszköz: az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható. A kriptoeszközökkel végzett ügyletből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv. ) 67/C. §-a tartalmazza.] A bevallás elkészítéséhez, illetve a tervezet kiegészítéséhez mindenekelőtt a következőkkel érdemes tisztában lenni. 

  • január 1-től külön adózó jövedelemnek számít a kriptoügyletekből származó jövedelem, így utána 15 százalék szja-t kell fizetni.
  • A jövedelmet a 2022. évre vonatkozó szja-bevallásban fel kell tüntetni, az adót a bevallási határidőig, azaz május 22-ig kell megfizetni.
  • A tárgyévi igazolt költségek, például a kriptoeszköz vételára vagy a bányászathoz kapcsolódó, igazolt kiadások levonhatók a bevételből.
  • Az adókiegyenlítéssel a kriptojövedelem után fizetendő adó csökkenthető az ügyleti veszteség adótartalmának megfelelő összeggel.
  • Ha a magánszemély a 2021-es adóév előtti ügyletek után jövedelmet nem állapított meg, akkor ezeknek az ügyleteknek az eredményét 2022-es ügyleti eredményként veheti figyelembe.

2022-ben többször vásároltam kriptovalutát, amit tavaly el is adtam. Hogyan kell az ebből származó jövedelmet bevallanom?

A kriptoeszközökkel végzett ügyletek jövedelme után a magánszemélynek csak akkor kell adóznia, ha azokat valós vagyoni értékre, például valamely törvényes fizetőeszközre váltja, vagy abból ingóságot, ingatlant vásárol. A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből az adóévben elért ügyleti nyereség, vagyis a jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

A jövedelem megállapításához a kriptoeszközzel végzett ügyletek tárgyévi összes bevételéből le kell vonni a kriptoeszköz megszerzésére fordított összes tárgyévi igazolt kiadást. A kiadásokba beszámíthatók a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások, például díjak, jutalékok is.

Ha a bevételek összege több, mint a kiadásoké, akkor ügyleti nyereség keletkezik, ha pedig a tárgyévi kiadások összege meghaladja a bevételek összegét, akkor ügyleti veszteséget kell megállapítani.

Megszerzésre fordított tárgyévi kiadásként vehető figyelembe

  • kriptovaluta vásárlásakor a vételár;
  • kriptovaluta bányászatakor a tevékenység érdekében felmerült igazolt kiadás;
  • a vagyontárgy megszerzésére fordított, igazolt kiadás, de legfeljebb a vagyontárgy értékesítéskori szokásos piaci értéke, ha a kriptoeszközt a magánszemély valamilyen vagyontárgy, például ingóság, ingatlan értékesítésekor, annak ellenértékeként szerezte;
  • a megszerzett kriptoeszköznek a bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, ha a kriptoeszközt a magánszemély tevékenység, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként szerezte.

Az ügyleti nyereség és az ügyleti veszteség kiszámításakor a 2022-ben kriptoeszköz megszerzésére fordított, igazolt kiadást akkor is figyelembe kell venni, ha 2022-ben ezt a kriptoeszközt a magánszemély nem váltotta valós vagyoni értékre.

Nem kell adózni, ha az ügyletből származó bevétel nem több, mint a minimálbér 10 százaléka, vagyis 20 000 forint, és

  • a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, valamint
  • az adóévben e bevételek összege a minimálbért, vagyis a 200 000 forintot nem haladja meg.

A kriptoügyletből származó jövedelmet a magánszemélynek az önállóan elkészített 22SZJA-bevallásában fel kell tüntetnie, vagy azzal ki kell egészítenie a NAV által elkészített adóbevallási tervezetet.

Az ügyleti nyereséget (jövedelmet) a 22SZJA-bevallás 164. sorának d) oszlopában, annak adóját pedig a 164. sor e) oszlopában kell feltüntetni.

Azt is be kell vallanom, hogy a kriptovaluta-ügyleteim veszteségesek voltak 2022-ben?

Az ügyleti veszteség összegét a 164. sor a) oszlopába kell beírni akkor, ha azt a következő két adóévben az adókiegyenlítés alkalmazásakor figyelembe szeretné venni. Adókiegyenlítés csak akkor alkalmazható, ha az ügyleti veszteség keletkezésének adóévére vonatkozó szja-bevallásban a magánszemély az ügyleti veszteség összegét feltüntette.

Mikor lehet adókiegyenlítést alkalmazni?

Az adókiegyenlítéssel a kriptoügyletből származó jövedelem után fizetendő adó csökkenthető az ügyleti veszteség adótartalmának megfelelő összeggel.

Az adókiegyenlítés összege az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott kriptoügyletből származó veszteség 15 százaléka, amiből le kell vonni az adóévet megelőző két év bármelyikéről szóló adóbevallásban kriptoügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés összegét.

Adókiegyenlítésre először a 2022. évre vonatkozó szja-bevallásban van lehetőség a 21SZJA-bevallás 164. sorának a) oszlopában feltüntetett, 2021-ben keletkezett ügyleti veszteség alapján.

Mi a teendőm, ha 2021 előtt vettem és adtam el kriptovalutát?

Ha a magánszemély a 2021. adóévet megelőzően kriptoeszközzel végrehajtott ügyletben bevételt szerzett, de a kriptoeszköz átruházása, átengedése után jövedelmet nem állapított meg, akkor ezeknek az ügyleteknek az eredményét 2022. évi ügyleti eredményként veheti figyelembe.

A 2021-es adóévet megelőző adóévekben végrehajtott kriptoügyleteknél nem adóévenként kell az eredményt megállapítani, hanem minden bevételt és minden kiadást, ügyleti költséget egybe kell számolni, és ezt kell a 2022. év ügyleti eredményeként figyelembe venni.

A kiszámított jövedelmet a 2022. évre vonatkozó szja-bevallásban kell feltüntetni. Az adót a bevallási határidőig, azaz 2023. május 22-ig kell megfizetni.

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS