Köteles elengedni a főnök szabadságra?

2021. 05. 28., 10:45

Hamarosan tombol a nyári szezon. A gyerekeknek szünidő, mi pedig szabadságra mennénk. Szívünk szerint mindannyian egyidőben, hiszen a nyári szezon nem olyan hosszú. Igen ám, de köteles-e elengedni a főnök pont akkor szabadságra? Hogyan vehetjük ki a szabadságot? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Ki dönti el, hogy mikor mehetünk szabadságra?

Bizony előfordul, hogy egy munkahelyről többen is pont ugyanabban az időben szeretnének szabadságra menni. Ez az a helyzet, amikor valakinek döntenie kell, hogy ki mehet és ki nem.

A szabadság kiadásával kapcsolatban, vagyis, hogy ki, mikor és mennyi időre mehet szabadságra, a munkáltató dönt – írja az Érthető Jog friss bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Mindig a főnök dönt a szabadságról?

Legtöbbször igen, de azért nincs teljhatalma a kérdésben. A Munka Törvénykönyve a dolgozónak is ad némi döntési szabadságot.

A dolgozó is beleszólhat a szabadság kiadásába?

A munkáltató a munkavállaló előzetes meghallgatása után dönt a szabadságokról. Vagyis köteles a munkavállalót is meghallgatni, de arra már nem köteles, hogy a dolgozói kérés alapján döntsön. Kivéve, ha...és következik a 2. pont.
Minden munkavállaló rendelkezik szabadságának egy részével. Azt akkor kell kiadni, amikor és ahogyan ő kéri. Ez az összes szabadságból legfeljebb 7 napra igaz. Azért legfeljebb 7 nap, mert ha valaki év közben kezdett el az adott munkahelyen dolgozni, akkor nem csak az összes szabadsága lesz arányosan kevesebb az első évben, de azoknak a napoknak a száma is, amiről ő maga dönthet. Ha azonban még nem vagyunk 3 hónapja a munkahelyen, akkor mindez ránk nem vonatkozik, mert a munkaviszony első három hónapjában hiába a kérésünk, a munkáltató nem köteles nekünk szabadságot kiadni.
Van még egy korlát, hiszen a munkavállaló kérése ellenére sem köteles a munkáltató a 7 napot úgy kiadni, hogy az 7 alkalommal 1 nap szabadság legyen. A törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló kérésére legfeljebb két részletben kell kiadni azt a szabadságot, ami felett ő dönt. Mit is jelent ez? Mondjuk a dolgozó 7 szabadság napról dönthet. Ha ezt úgy kéri, hogy egyszer 2 nap, egyszer 5 nap, akkor a munkáltató köteles ezt engedni. Ha úgy kéri, hogy egyszer 4 nap és egyszer 3 nap, akkor is kötelező így kiadni. De kétszer 2 nap és egyszer 3 nap már nem kötelező a munkáltatónak. Persze ez nem jelenti azt, hogy így nem egyezhet bele, de a törvény nem kötelezi rá.

Mikor kell szólni, ha szabadságra mennénk?

Minél előbb, annál jobb, de persze a szabadság kiadás nem fajulhat egy székfoglalós játékká. A Munka Törvénykönyve előírja, hogy legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal jeleznünk kell az igényt, hogy szabadságra mennénk. Ez azonban igaz a munkáltatóra is, ő is köteles 15 nappal korábban jelezni, hogy mikor ad ki szabadságot.

Mennyi szabadságot vehetünk ki egyben?

A törvény ezt ilyen formában nem határozza meg, leginkább a felek döntik el, hogy milyen hosszú legyen egy-egy szabadsággal töltött idő. Van azonban mégis valami, ami segít, hogy hosszabb távra is tervezzünk. A jogszabály ugyanis azt előírja, hogy a szabadságot úgy kell kiadni, hogy „a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól”. Ez azonban nem 14 nap szabadság kiadását jelenti, „a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap” is figyelembe vehető a 14 napos pihinél.

Egy biztos: szabadságra megyünk

Bár nem az összes szabadságunkról döntünk dolgozóként, azért az az egy biztos, hogy a szabadság kiadása kötelező az adott évben. Ettől van néhány kivétel, de a fő szabály ez. Vagyis szabadságra biztos, hogy minden évben mennünk kell és mehetünk is.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS