Kötbér: a legfontosabb tudnivalók

Mi a kötbér?

A kötbért a Polgári Törvénykönyv szabályozza, kimondja, hogy „a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést” – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A kötbér tehát valamilyen szerződésszegés esetén járhat a másik félnek. Gyakorlatilag bármilyen szerződésszegéshez kapcsolódhat, ez a felek megállapodásán múlik. Kötbért lehet kikötni például:

• késedelmes teljesítésért,
• hibás teljesítés esetére,
• meghiúsulás miatt, vagyis amikor a teljesítés elmarad.

A törvény nem szabályoz le minden olyan esetet, amikor a felek kötbért köthetnek ki. Ezért is fontos, hogy a kötbérkikötésnek egyértelműnek kell lennie. Vagyis pontosan kell meghatározni, hogy mikor, milyen esetre és milyen mértékű lesz a szankció.

Minden szerződésszegés esetén jár a kötbér?

A kötbért a felek határozhatják meg a szerződésben. Érvényesen csak írásban lehet kikötni.

Előfordulhat, hogy a szerződésben egyértelműen szerepel a kötbér, a szerződésszegő fél mégis mentesülhet a kifizetése alól. Ez akkor lehetséges, ha a szerződésszegését kimenti.

A kötbér törvényi korlátai

Bár alapvetően a felekre bízza a jogalkotó, hogy mikor, milyen kötbérben állapodnak meg, mégis van néhány korlát. Ezek célja egyrészt az, hogy elkerülhető legyen a „többszörös büntetés”. A törvényi korlátok a következők:

• A teljesítés elmaradása esetére kikötött, vagyis a meghiúsulási kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. Ha tehát a teljesítés elmaradt, és amiatt a szerződésben kikötött kötbért érvényesíti a jogosult, akkor ezzel egyidejűleg a teljesítést már nem követelheti.
• A késedelmi kötbér mellett továbbra is fennáll a teljesítési kötelezettség.
• Ha a teljesítés hibás, és ezért kötbér követelhető, akkor ezzel egyidejűleg szavatossági igény már nem érvényesíthető.
• Ugyan kicsit más jellegű korlát, de szintén korlátot jelent, hogy a kötbér után már kamatot nem lehet kikötni. Ez a késedelmesen kifizetett kötbér utáni késedelmi kamatra nem vonatkozik, azt nem tiltja a törvény.
• További korlátot jelent, hogy a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság kérelemre mérsékelheti.

Nagyobb a kár, mint a kötbér összege?

Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha az okozott kár nagyobb, mint a kikötött kötbér összege. A kötbér átalány-kártérítésként működik, vagyis a jogosultnak a kár bekövetkeztét vagy összegszerűségét nem kell bizonyítania.

• A szerződésben szereplő kötbér akkor is követelhető, ha valójában a szerződésszegésből nem származott kára a jogosultnak.
• Abban az esetben, ha a ténylegesen felmerült kár kisebb, mint a kikötött kötbér, a kötbér összege a kár mértékétől függetlenül megilleti a jogosultat.
• Ha az okozott kár nagyobb, mint a kikötött kötbér, akkor a kötbéren felül felmerült kár érvényesíthető a szerződésszegővel szemben.

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog