Kötbér: a legfontosabb tudnivalók

2019. 04. 13., 11:05

Ma már nem ritka, hogy egy szerződésben találkozunk a kötbérrel. A kötbér egy önkéntesen vállalt többletszankció. Mit is jelent ez pontosan? Melyek a kötbér főbb szabályai? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

Mi a kötbér?

A kötbért a Polgári Törvénykönyv szabályozza, kimondja, hogy „a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést” – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A kötbér tehát valamilyen szerződésszegés esetén járhat a másik félnek. Gyakorlatilag bármilyen szerződésszegéshez kapcsolódhat, ez a felek megállapodásán múlik. Kötbért lehet kikötni például:

  • késedelmes teljesítésért,
  • hibás teljesítés esetére,
  • meghiúsulás miatt, vagyis amikor a teljesítés elmarad.

A törvény nem szabályoz le minden olyan esetet, amikor a felek kötbért köthetnek ki. Ezért is fontos, hogy a kötbérkikötésnek egyértelműnek kell lennie. Vagyis pontosan kell meghatározni, hogy mikor, milyen esetre és milyen mértékű lesz a szankció.

Minden szerződésszegés esetén jár a kötbér?

A kötbért a felek határozhatják meg a szerződésben. Érvényesen csak írásban lehet kikötni.

Előfordulhat, hogy a szerződésben egyértelműen szerepel a kötbér, a szerződésszegő fél mégis mentesülhet a kifizetése alól. Ez akkor lehetséges, ha a szerződésszegését kimenti.

A kötbér törvényi korlátai

Bár alapvetően a felekre bízza a jogalkotó, hogy mikor, milyen kötbérben állapodnak meg, mégis van néhány korlát. Ezek célja egyrészt az, hogy elkerülhető legyen a „többszörös büntetés”. A törvényi korlátok a következők:

  • A teljesítés elmaradása esetére kikötött, vagyis a meghiúsulási kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. Ha tehát a teljesítés elmaradt, és amiatt a szerződésben kikötött kötbért érvényesíti a jogosult, akkor ezzel egyidejűleg a teljesítést már nem követelheti.
  • A késedelmi kötbér mellett továbbra is fennáll a teljesítési kötelezettség.
  • Ha a teljesítés hibás, és ezért kötbér követelhető, akkor ezzel egyidejűleg szavatossági igény már nem érvényesíthető.
  • Ugyan kicsit más jellegű korlát, de szintén korlátot jelent, hogy a kötbér után már kamatot nem lehet kikötni. Ez a késedelmesen kifizetett kötbér utáni késedelmi kamatra nem vonatkozik, azt nem tiltja a törvény.
  • További korlátot jelent, hogy a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság kérelemre mérsékelheti.

Nagyobb a kár, mint a kötbér összege?

Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha az okozott kár nagyobb, mint a kikötött kötbér összege. A kötbér átalány-kártérítésként működik, vagyis a jogosultnak a kár bekövetkeztét vagy összegszerűségét nem kell bizonyítania.

  • A szerződésben szereplő kötbér akkor is követelhető, ha valójában a szerződésszegésből nem származott kára a jogosultnak.
  • Abban az esetben, ha a ténylegesen felmerült kár kisebb, mint a kikötött kötbér, a kötbér összege a kár mértékétől függetlenül megilleti a jogosultat.
  • Ha az okozott kár nagyobb, mint a kikötött kötbér, akkor a kötbéren felül felmerült kár érvényesíthető a szerződésszegővel szemben.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS