A közbeszerzési vagy egyéb beszerzési eljárásokon részt vevő cégeknek elengedhetetlen tisztában lenniük a vonatkozó versenyjogi szabályokkal az esetleges jogsértések megelőzése és a negatív következmények enyhítése érdekében – írják a Deloitte Legal Magyarország szakértői.
Miks Anna és Dobos Denisz ügyvédek, a Deloitte Legal Magyarország versenyjogi szakértői összefoglalták, hogy a versenyeztetési eljárásokon való összejátszás milyen lehetséges kockázatokkal és szankciókkal jár, és hogy mit tehetnek a cégek a jogsértések elkerüléséért vagy a következmények enyhítéséért.
A szakértők a cikksorozat első részében már említették, hogy csak a 2025-ös év során lezárt kartellügyekben összesen több mint 2,2 milliárd forint bírságot szabott ki a GVH. A közbeszerzési kartellben való tudatos vagy akár hallgatólagos részvételnek a fentebb említett különféle szankciói közül önmagában már a GVH bírság is rendkívül súlyos következménynek számít. (Leegyszerűsítve közbeszerzési kartellnek nevezzük a közbeszerzési és a közbeszerzésnek nem minősülő állami beszerzésen vagy magánvállalatok által kiírt tendereken való összejátszást is.) Számos egyéb kockázata is van a kartellezésnek.
A közbeszerzési kartellek elkövetésének lehetséges jogkövetkezményei
1. A versenyfelügyeleti eljárás megindítása és bírság
A közbeszerzési kartellek esetén a GVH jogosult eljárni. Ezek az ún. „versenyfelügyeleti eljárások” általában rajtaütéssel indulnak, ami azt jelenti, hogy a GVH váratlanul jelenik meg a cég üzleti helyiségeiben és elektronikus és papír alapú dokumentumokat foglal le, melyek alapján később bizonyítani próbálja a jogsértést. Ez a rendkívül kellemetlen eljárási cselekmény nagy kockázatot foglal magában: a GVH ugyanis nemcsak a bírói engedélyben foglalt jogsértés bizonyítékait viheti el, hanem más jogsértés bizonyítékait is, aminek felhasználására utóbb bírói engedélyt kérhet. Így közbeszerzési kartellek esetén nem kivételes, hogy egy adott alapeljárást követően utóbb másik eljárás is indul a cég ellen. Ez azért lehet jelentős kockázat, mert jogsértés megállapítása esetén a GVH bírságot szabhat ki, amelynek maximális mértéke eljárásonként elérheti akár a kartellező cég előző évi csoportszintű nettó árbevételének a 13 százalékát is, és az évekig tartó eljárások az eljárás alá vont cégek részéről komoly anyagi és erőforrás-ráfordítással járhatnak.
Szerencsére bírság csökkentésére számos lehetőség áll rendelkezésre, így érdemes a versenyfelügyeleti eljárásban megfelelő jogi tanácsot kérni a bírságcsökkentéssel kapcsolatos stratégia kidolgozásához.
2. Közbeszerzési kizárás
A közbeszerzési eljárásokon rendszeresen induló cégek körében további súlyos szankciónak tekinthető a közbeszerzési eljárásokból történő, 3 évre szóló kizárás. Ezen kizárás automatikus bármely, a GVH által megállapított versenykorlátozó magatartás esetén, amennyiben a céget a GVH bírsággal sújtja. Tehát nem csupán közbeszerzési vagy egyéb beszerzési kartellben történő részvétel, hanem bármely egyéb tilalmazott versenykorlátozó magatartás (például viszonteladási árrögzítés, piacfelosztás) esetén számolni kell a hároméves közbeszerzési kizárással, melynek következtében a kartellező cég három évig nem lehet közbeszerzési eljárásban – többek között – sem ajánlattevő, sem részvételre jelentkező vagy alvállalkozó. A közbeszerzési kizárás alól az érintett vállalkozások öntisztázással tisztázhatják magukat, aminek szigorú feltételei vannak és feltételezi, hogy az adott vállalkozás már a versenyfelügyeleti eljárás során együttműködik a hatósággal.
3. Kártérítési felelősség
A lehetséges következmények köre azonban itt még mindig nem ér véget, mivel felmerülhet a kartellező cég kártérítési felelőssége például az ajánlatkérő vagy kárt szenvedett üzleti partnerek irányába. A magánjogi kártérítési perek gyakorlata még kialakulóban van itthon. Ugyanakkor a közbeszerzési kizárás alóli öntisztázásnak kifejezett feltétele az, hogy a kartellező cég kártalanítsa a kiírót, vagy legalábbis ezt felajánlja, így nem ritka, hogy az öntisztázás érdekében akár több millió forintos kártérítést önként fizetnek meg a vállalkozások.
4. Reputációs sérelem, üzleti együttműködés megszakítása
A kartellező cégre nézve szintén komoly következménnyel járhat a kartelljogsértést övező negatív sajtónyilvánosság, illetve bizonyos ügyfélcsoportok (pl. állami szervek, jelentősebb ügyfelek) az ellátási láncuk megfelelőségének biztosítása érdekében akár meg is szakíthatják együttműködésüket a kartellező vállalkozással.
5. Büntetőjogi felelősség
A céget érintő szankciók mellett érdemes megemlíteni, hogy a közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban való összejátszás nemcsak versenyjogi jogsértésnek, hanem bűncselekménynek is minősül, tehát az elkövetőket személyes felelősség is terheli: akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatóak. Ez a szankció tehát nem minden versenyeztetési eljárásra vonatkozik, hanem csak közbeszerzési és koncessziós eljárásra.
Milyen tényleges kockázatot rejt a gyakorlatban a büntetőjogi kitettség? A Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályától és az Országos Bírósági Hivatal Jogi Főosztályától kért, 2016–2024 közti statisztikai adatokból feltűnő a regisztrált adatok rendkívül alacsony száma. A beszerzett statisztikákból az is látszik, hogy nagyobb aktivitás jelei a nyomozó hatóság és az ügyészség gyakorlatában az utóbbi időben, 2020. évtől mutatkoztak (pl. 2023-ban 16 eljárást szüntettek meg, 2020-ban 18-, 2023-ban pedig 21 vádemelés történt). Ez a bírósági eljárások számára is kihatással volt (2022-2024. között 31 elítélés született, mely egy elítélt több büntetését és intézkedését is magában foglaló szám, így nem az elítéltek számát jelzi). A bírósági eljárásokban a tipikusnak mondható büntetés ebben az időszakban a 36 esetben alkalmazott pénzbüntetés volt, szabadságvesztés kiszabására ritkán – 9 év alatt 6 esetben – került sor. Próbára bocsátást a bíróságok összesen 8 vádlott tekintetében alkalmaztak. A bíróságok 2016-ban 3, 2024-ben pedig 5 vádlott ügyében hoztak felmentő ítéletet, a közbenső időszakban ilyen tartalmú döntés nem született.
Külső szemlélőként azt a következtetést vonhatjuk le a statisztikákból, hogy a közbeszerzési kartellezés bűncselekménnyel kapcsolatos felderítés nem túl aktív és az elítélések száma is elég alacsony. A feljelentések elutasításával és a nyomozások megszüntetésével végződött ügyek száma-, illetve az esetenként hozott felmentő ítéletek egyrészt bizonyítási nehézségeket, másrészt jogértelmezési bizonytalanságokat valószínűsítenek.
A GVH-nak feljelentési kötelezettsége van a bűncselekmény észlelése esetén, és a hatályos jogszabályok alapján nincsen mérlegelési lehetősége. Emiatt alappal van okuk félelemre azoknak, akik a GVH által elmarasztalt jogsértésekkel érintett közbeszerzési eljárások felosztásában vettek részt.
6. Munkajogi következmények
Szintén a személyi következmények közt kell megemlíteni, hogy a kartellben résztvevő munkavállalók a cégnek okozott károk megtérítésére kötelezhetők és a kartellezés akár a munkaviszonyuk megszüntetését is maga után vonhatja.
A fenti jogkövetkezmények nagyon súlyosan érinthetik a kartellező cégeket, és – ahogy a mindennapi gyakorlatban látjuk – közülük is a kkv-k mindennapi működésére sokkal súlyosabb hatással lehetnek ezek a következmények, mint egy tőkeerős nagyvállalat üzletmenetére.
Hogyan kerülhető el a jogsértés?
A kérdésre a válasz összetett, ezért a jelen összefoglaló kereteit meghaladná az összes lehetőség részleteiben történő ismertetése. E körben ezért csak néhány, de annál fontosabb eszközt említünk.
Elsősorban a versenyjogi megfelelés fontosságára érdemes felhívni a figyelmet. Bár a nagyobb, nemzetközi háttérrel rendelkező vállalkozások sok esetben rendelkeznek versenyjogi megfelelési programmal, a KKV-k többsége még mindig nem rendelkezik megfelelő versenyjogi ismerettel. A közbeszerzési vagy egyéb beszerzési kartelljogsértés elkerülésében ugyanakkor kulcsfontosságú szerepe lehet a cégen belüli versenyjogi megfelelés kialakításának, melynek középpontjában a jogszerű és jogellenes tevékenységek közti különbségek tudatosítása áll annak érdekében, hogy adott vállalkozás menedzsmentje és munkatársai tisztában legyenek azzal, hogy mit tehetnek és mit nem a tendereljárások kapcsán.
A versenyjogi tudatosság megfelelő szintjének elérése mindig egy tanulási folyamat, amelynek részét kell, hogy képezze egyrészt egy versenyjogi szabályokat tartalmazó belső kézikönyv elkészítése és bevezetése, másrészt a cég vezetőségének és munkatársainak folyamatos versenyjogi képzése, oktatása. A magas színvonalú versenyjogi megfelelés program kialakításához pedig minden esetben szükséges és egyben érdemes lehet kifejezetten versenyjogban jártas szakértők segítségét igénybe venni.
Sok éves tapasztalat, hogy ha egy cég komolyan veszi a versenyjogi compliance-t, akkor sokszor már a belső képzéseket követően felmerülnek azok az ad hoc kérdések, amiket egyenként is elemezni szükséges, és amik hosszabb távon biztosítják a cég megfelelését. Jellemzően egy több éves folyamat eredményeképpen válnak a munkatársak érzékennyé egy adott témára, és csupán ennek bekövetkezésekor jelenthető ki az, hogy jól működik az adott compliance rendszer. Ebben az esetben már „csak” utóképzéseket kell tartani, vagy esetleg az új munkavállalók oktatása válik szükségessé, de általánosságban a munkatársak többsége ilyenkor már érzékeli és felismeri azokat a területeket és kockázatokat, amelyek versenyjogilag problémásak lehetnek.
Tapasztalataink szerint a kkv-k többségénél sajnos a megfelelés szükségessége csak a GVH eljárás megindulását követően merül fel, amikor is egyértelművé válik a cég számára, hogy valamilyen jogsértés történhetett. Ebben az esetben már csak a negatív következmények enyhítésére nyílik lehetőség.
Mit lehet tenni a jogsértés következményeinek enyhítéséért?
Ha már megtörtént a baj, akkor sincsen minden veszve, mivel több olyan együttműködési lehetőség is van, amely a jogsértés önfeltárását és hatósági bejelentését a bírság csökkentésével vagy teljes elengedésével, illetve a közbeszerzési és büntetőjogi szankciók alóli mentesüléssel jutalmazza. Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre?
1. Engedékenység és egyéb bírságcsökkentési lehetőségek
A legfontosabb ilyen lehetőség az engedékenység, melynek keretében a cég a jogsértés GVH-nak történő beismerése és feltárása keretében akár teljes bírságelengedést is kaphat, ha korábban nem tudott a hatóság a jogsértésről.
A bírságmentesség a jelentős pénzbírság elkerülésén kívül azt is biztosítja, hogy az adott céggel szemben nem áll be a közbeszerzési kizárás. Ráadásul a GVH-hoz benyújtott sikeres bírságmentességi kérelem büntethetőséget megszüntető okot is jelent a büntetőeljárásban, ami a cég valamennyi, a kartellezésben résztvevő jelenlegi és volt vezető tisztségviselőjére, tagjára, felügyelőbizottsági tagjára, alkalmazottjára vagy ezek megbízottjaira is vonatkozik. Így a jellemzően az eljárás megindítása előtt benyújtott sikeres bírságmentességi kérelem a legfájdalmasabb szankciók alól képes egyszerre mentesíteni.
Az engedékenységgel kapcsolatos feltételeknek a cégek azonban sok esetben csak úgy tudnak eleget tenni, ha teljes mértékben tisztában vannak az általuk elkövetett jogsértéssel, rendelkezésükre állnak a jogellenes magatartással kapcsolatos bizonyítékok, és együttműködésre tudják bírni a jogsértésben részt vett jelenlegi és korábbi munkatársakat.
Ha a bírság alóli mentességre már nincs is lehetőség, mert például megindult már a versenyfelügyeleti eljárás és a GVH számos bizonyítékot lefoglalt az ügyben, akkor is lehetőség van még legfeljebb 50 százalékig terjedő bírságcsökkentést elérni azáltal, ha a vállalkozás beismeri a jogsértést és azt megfelelő bizonyítékokkal, nyilatkozatokkal támasztja alá. Ráadásul egyéb bírságcsökkentő lehetőségek igénybevételével (pl. a jogsértést beismerő és jogorvoslatról lemondó egyezségi eljárással, versenyjogi megfelelési program utólagos bevezetésével) összesen akár 85 százalékos kumulált bírságcsökkentés is elérhető.
A sikeres bírságcsökkentési kérelem a büntetőeljárásra is kihatással van, mivel ez alapján a büntetés korlátlanul enyhíthető, kivételes esetben mellőzhető. Ezek az előnyök vonatkoznak a cég részéről eljárt összes személyre.
Látható, hogy számos olyan eszközt lehet kombinálni, amelyek eredményeként jelentősen enyhíthetők a kartellezés következményei. Ezen eszközök előnyeinek és hátrányainak feltérképezéséhez mindenféleképpen versenyjogban jártas szakember segítségének igénybevételét javasoljuk.
2. Öntisztázás
Amennyiben a kartellező cég felelősségét a GVH megállapítja és bírságot szab ki rá, abban az esetben is marad bizonyos mozgástér a jogkövetkezmények enyhítésére, legalábbis az automatikus közbeszerzési kizárást illetően. Ezen mozgásteret az öntisztázás intézménye jelenti.
Az öntisztázás lényege, hogy azon kartellező vállalkozás, amely bizonyítani tudja megbízhatóságát a Közbeszerzési Hatóság előtt, mentesülhet a hároméves közbeszerzési kizárás alól.
A megbízhatóság bizonyítása ugyanakkor szigorú törvényi feltételekhez kötött. A kartellező cég ugyanis a mentesüléshez köteles megfelelni a következő feltételek mindegyikének:
a) a kartelljogsértéssel okozott kárt a károsult (például ajánlatkérő) által elfogadott mértékben meg kell térítenie (vagy arra meghatározott határidővel kötelezettséget kell vállalnia);
b) az illetékes hatóságokkal (például GVH) aktívan együttműködve átfogóan tisztáznia kell az ügy tényállását és körülményeit, és
c) olyan technikai, szervezeti és személyi intézkedést kell hoznia, amely alkalmas a további jogsértés megelőzésére.
A mentesüléshez tehát az esetleges kártérítés-fizetési kötelezettségen túl a jogszabály nem csupán a GVH eljárásban történt aktív együttműködő magatartás bizonyítását, hanem olyan intézkedések foganatosítását is megköveteli, amelyek például a már említett versenyjogi megfelelési program bevezetésére vagy adott esetben a kartellben részt vett munkatársak vagy vezető tisztségviselők cégből történő elmozdítására irányulnak. Ezen intézkedések, elsősorban is a személyi jellegűek azonban sok esetben rendkívül fájdalmasak vagy akár megoldhatatlanok lehetnek különösen KKV-k esetében akkor, amikor például egy családi vállalkozás tulajdonosa és ügyvezetője ugyanazon személy, és csak ő rendelkezik a cég működtetéséhez szükséges sok éves tapasztalattal és piacismerettel.
A Közbeszerzési Hatóságnak széles körű mérlegelési jogköre van elbírálni a fenti feltételek teljesülését, melynek keretében nem csak az intézkedések megtörténtét, hanem azok hatékonyságát és az esetleges további jogsértések megelőzésére vonatkozó alkalmasságát is szabadon értékelheti. Tapasztalataink szerint évről évre egyre szigorúbban vizsgálja a hatóság ezen feltételek teljesülését, és emiatt egyre nehezebb sikeresen bizonyítani a megbízhatóságot.
Összefoglalva a fentieket megállapítható, hogy a közbeszerzési vagy egyéb beszerzési eljárásokon részt vevő cégeknek elengedhetetlen tisztában lenniük a vonatkozó versenyjogi szabályokkal az esetleges jogsértések megelőzése és a negatív következmények enyhítése érdekében. Tekintettel ezen jogterület összetettségére, érdemes a cégeknek kifejezetten a versenyjog területén jártas szakemberek segítségét igénybe venni, lehetőleg még a baj bekövetkezése előtt, de egy esetleges GVH eljárás megindulását követően feltétlenül.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”